munkásszervezés
- programja a kommunista párt kiáltványává vált
- beiktatási címnek hívták
- gondolatokon alapult. proletár internacionalizmus
- amikor be kellett fejeznie St. felhívta a munkavállalókat saját politikájuk kialakítására. oldalakat
- összes str., kt. akkor -> a Szociáldemokrata Párt nevét viselte

Nemzetközi Nemzet

1876 ​​- Az 1. Internacionálé feloszlatása Philadelphiában

1889 - Párizsban megalapítják a 2. Nemzetközi Nemzetiséget
- csak a szociáldemokraták léphettek be. o. - május 1. - a munkaszüneti nap
- patakokra osztva:
1. Marxisták - hl. aktuális, gondolta. forradalom
2. Reformisták - fokozatos reformok révén szerettek volna változást elérni
3. Revizionisták - Marx és Engels tanítását felül kell vizsgálni és az időhöz kell igazítani
4. Anarchisták - egyéni akciókért voltak - merényletek, kt. el kell távolítania a tippeket; kizárták
- dominánssá vált? Tábornok. választójog

1912 - A 2. Nemzetközi Nemzet felbomlik a bázeli kongresszuson
- nem tudtak megegyezni abban, hogy milyen álláspontot vállaljanak a háborúban ("lőhet-e egy francia elvtárs egy német elvtárs testvérére?")

1919 - a 3. Nemzetközi Nemzet létrehozása
- név: Comintern
- központ: Moszkva
- csak pártok, akik "kommunistának" hívják őket
- sv. tevékenység véget ért 1943
- alapvető különbség:
szocialista nemzetközi
- reformista program
- alapon Tábornok. szavazati jog a munkavállalók parlamentbe vonására és a munkavállalók jogainak parlamenti módon történő előmozdítására

A Komintern
- az egyetlen lehetséges változás a forradalmi változás
- világforradalom - az egész világ műve fellázad és meghódítja szt. jogokat

- 2. SV után kommunista találkozók váltották fel. és a munkáspártok rendszeresen hívtak Moszkvába.