A nyál mint kiegészítő vizsgálati közeg több mint 40 éve ismeretes az endokrinológusok számára. A nyálvizsgálat lehetővé teszi a vénából történő vérgyűjtés és az ezzel járó stressz, a vénapunkció helyén jelentkező fájdalom, a páciens felkeresését a klinikai munkahelyen vagy fordítva a klinikai személyzetet a páciens otthoni környezetében.
A nyálgyűjtést a betegek könnyen elfogadják, nem invazívak és minimális edzést igényelnek. Így lehetővé teszi több minta gyűjtését az egyénen belüli biológiai variációk vizsgálatához. Az ígéretes elemzési előnyök és a költségek és a betegek együttműködésének előnyei ellenére a nyálvizsgálatok nem kerültek be a klinikai gyakorlatba. Az egyetlen kivétel a kortizol a Cushing-szindróma diagnosztizálásában.
Gyűjtés és elemzés
A nyálgyűjtésnek két alapvető módszere van - passzív nyálas és abszorbens gyűjtés (általában vattapamacs vagy szintetikus tampon). A módszertanokat a 4. sz. 2. A klinikai gyakorlatban és a legtöbb tanulmányban a nyál abszorbensek segítségével gyűlik össze, amelyekből ezt követően centrifugálással nyerik. Jelenleg több gyártó több kereskedelmi gyűjtőcsöve áll rendelkezésre. Minden rendszerben tamponokat használnak, amelyeket pontosan meghatározott ideig (általában 1-2 percig) helyeznek be a nyelv alá vagy az arca belső oldalára, ahol nyálba áznak, majd behelyezik a gyűjtőedénybe.
A nyál stabilitása miatt a szteroidokat közvetlenül a nyálban történő meghatározásra szánják. A glükokortikoidok és az androgének még szobahőmérsékleten tárolva is "kezeletlen" nyálban több napig stabilak, lehetővé téve a minták postai úton történő elküldését a laboratóriumba. A peptidek igényesebbek a minták megfelelő preanalitikai kezelésére - nagyobb mértékben adszorbeálódnak a csövek falán, és ezen felül a nyál proteolitikus enzimeket tartalmaz, amelyek a peptid hormonok gyors lebomlását okozzák. Az adszorpció és a lebomlás miatti veszteségeket speciális csövek (úgynevezett alacsony fehérjetartalmú kriotubus) és tartósítószerek (pl. EDTA) hozzáadásával lehet megakadályozni. Javasoljuk a nyáltranszferrin mérését az esetleges vérszennyezés kizárása érdekében. Fontos, hogy a nyálmintákat vizsgáló laboratóriumok hitelesítsék a nyálmátrixot. A nyál egyszerű helyettesítése olyan vizsgálatokkal, amelyek elsősorban a vér szteroidjainak mérésére szolgálnak, általában pontatlanságokhoz vezetnek.
Indikációk és perspektívák a nyál hormonvizsgálatának klinikai alkalmazásához
A nyálban lévő hormonok vizsgálatának javallatait a 2. sz. 3.
Hipercortisolizmus (Cushing-szindróma) szűrése
A sportorvoslás fiziológiai és kóros hormonális változásainak figyelemmel kísérése
A vizelet és a vér jelenleg az egyetlen elfogadott testnedv a doppingellenes vizsgálatokhoz - erről a Doppingellenes Világügynökség beszámolt. A nyálminták az antidopingvizsgálat néhány sajátosságával foglalkozhatnak - egyszerűek, nem invazívak, nemre semlegesek és közvetlenül ellenőrizhetők. Végül, de nem utolsósorban korlátozott lehetőségeik vannak a hamisításra, ami nagy problémát jelent a vizeletminták vizsgálatakor. Így csak idő kérdése, hogy a nyálban exogén módon beadott szteroidok (vagy más tiltott hormonális anyagok) vizsgálata kiterjessze-e a sportolók doppingellenes ellenőrzésének lehetőségeit. Figyelemre méltó, hogy a nyálat már gyakran használják a kábítószer-használat figyelemmel kísérésére a munkahelyen, a klinikai toxikológiában, a büntetőjogban és a kábítószer-vezetési programokban.
A szteroidok monitorozása adrenocorticalis rákban szenvedő és mitotánnal kezelt betegeknél
A mitotán az adrenocorticalis rákban szenvedő betegek adjuváns terápiájában az első választott gyógyszer - akár teljes reszekció, kiújulás után, akár működésképtelen és/vagy áttétes ACC esetén. Hatása (közvetlen citotoxikus hatás az adrenokortikális sejtekre és a szteroidogenezis blokkolása a 20,22-dezmoláz és 11β-hidroxiláz gátlásával) adrenokortikális elégtelenséget indukál, amely hidrokortizonnal történő helyettesítő terápiát igényel. Egyik szérum kortizol sem használható a szubsztitúciós kezelés nyomon követésére, mert a mitotán növeli a kortizol-kötő globulin (CBG) szintjét (ezért a szérum kortizol szintje megemelkedik) vagy a szabad vizeletbeli kortizolt. A mitotán szintén növeli a szteroid clearance-t, így a szabad vizelet kortizolszintje megnő, és a betegek 2-3-szor nagyobb dózisú hidrokortizont igényelnek a megfelelő szubsztitúció eléréséhez.
Az ACTH-szintek meghatározása közvetett indikátorként használható, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tartósan hiperkortizációs ACC-ben szenvedő betegeknél a szintek hosszú ideig pulzálódnak és elnyomódnak. A nyál kortizolt nem befolyásolják a CBG változásai, és a szérum szabad kortizol szintjével korrelálva pontosabban tükrözi a hidrokortizon helyettesítő terápiát a mitotánnal kezelt betegeknél. Itt kell hangsúlyozni, hogy a választott módszertan a nagynyomású folyadékkromatográfia (HPLC), tandem tömegspektrometriával (LC-MS/MS). Ennek oka, hogy a szteroidogenezis mitotán által kiváltott gátlása olyan közbenső termékek és szerkezetileg hasonló szteroidok felhalmozódásához vezet, amelyek keresztreaktivitást okoznak (endogén szteroidokkal, például 6β-hidroxi-kortizollal, 21-dezoxi-kortizollal, kortikoszteronnal és kortizolból származó konjugált kortizol-származékokkal). ECLIA módszertan (elektrokemilumineszcens immunvizsgálat).
A peptid hormonok meghatározása
A legtöbb peptidhormon esetében nincsenek referencia standardok a nyálban. Ezt a tényt általában a peptid hormonok kvantitatív meghatározásánál alkalmazzák, amikor ezek specifikus orális betegségek ígéretes markereiként szolgálnak, és valószínűleg fej-, nyak- és orális daganatok esetén válnak hasznosá.
Következtetés
A nyálban történő hormonmeghatározás klinikai előnye tagadhatatlan és alábecsült. A legfőbb és leggyakrabban említett akadály a kutatás, a szabványosítás és a referencia-standardok hiánya, de mindezek a kérdések megbotlik a hormonok „szokásos” módszerekkel történő meghatározásában a „szokásos” testnedvekben. Remélem, hogy a nyálban lévő hormonok meghatározása a rutin klinikai endokrinológiai gyakorlat részévé válik.
Irodalom: