gyerekeknek

A szegény roma településeken fekvő városok és falvak peremén élő gyermekek nem járnak olyan jól az iskolákban, mint tudnák. Ez azonban nem az ő hibájuk. Csak több szakmai támogatásra van szükségük.

Egyenlő esélyek születésétől fogva

Amikor egy gyermek szélsőséges szegénységbe és társadalmi kirekesztettségbe kerül, az optimális fejlődés ösztönzésének hiányában szenved. Ahogy növekszik, szakadékos a különbség, amit megtanulhat, és az, amit a jobb helyzetben lévő családtársai tudnak. A szegény roma településekről érkező gyerekeknek nincsenek otthon könyvek, kockák, rejtvények, kifestők és oktatási játékok. Ezért később, amikor iskolába kezdenek, nem ismerik a betűket, számokat és színeket, az állatokból pedig csak azokat ismerik, akik a település környékén keverednek velük.

Korai beavatkozás nem áll rendelkezésre

A szlovákiai korai intervenciós központok szakmai támogatást nyújtanak a kockázatos fejlődésű gyermekek számára. A szegény roma településekről érkező gyerekek azonban nem jutnak el ezekhez a szakértőkhöz. A korai beavatkozási szolgáltatásokat elnyomják, különösen a fogyatékossággal élő gyermekek, és ma sem tudnak a szükséges mértékben segíteni. Nincs elég személyi kapacitásuk és pénzügyük a kirekesztett roma közösségek gyermekeivel való együttműködéshez.

A rendkívül szegény környezetből származó legfiatalabb romák ezért nem lesznek képesek a kora gyermekkorban szükséges segítségre. A boldogság csak azoknak a gyermekeknek fog mosolyogni, akik olyan helyeken nőnek fel, ahol például a Kiút projekt kábítószerei vagy a közösségi központok működnek, mint például a Dobšinai Gyermekkor a gyermekekig.

Nyugdíjas óvoda

Sokan úgy vélik, hogy a roma településekről érkező gyerekek felzárkózhatnak az óvodában a fejlődéshez. Szlovákiában azonban nem. Hazánkban még mindig nincs elég óvoda, és azok, amelyek rendelkezésre állnak, inkább az ún "Problémamentes" gyerekek. Mivel az óvodába való felvétel iránti kérelmek száma általában jóval több, mint az üres helyek száma, az óvodák választhatnak gyermeket, és ez a szokásos gyakorlat sok roma gyermek számára egy másik ellenállhatatlan akadály.

Sok óvoda nem csak a szociálisan hátrányos helyzetű, hanem a fogyatékossággal élő gyermekeket is elutasítja. Nincsenek elég felszerelve ahhoz, hogy velük dolgozzanak. Az óvodákban élesen hiányoznak a tanársegédek, a gyógypedagógusok és más szakemberek, akiknek támogatniuk kellene a tanárokat a gyermekek tanításának fokozott igényeiben. E támogatás nélkül az óvodák egyszerűen nem képesek kielégíteni a különféle fogyatékossággal élő gyermekek speciális oktatási igényeit.

Kudarc az iskolában

Amikor rájövünk, hogy a szegény településekről érkező roma gyerekeknek mennyire van elmozduló kezdő vonala az iskolakezdéskor, világossá válik számunkra, hogy miért tapasztalják kudarcot az iskolában gyakorlatilag az első naptól kezdve. Különösen, ha tudjuk, hogy az általános iskolák is szenvednek a tanári asszisztensek, a speciális és szociális pedagógusok és más szakemberek szakmai támogatásának heveny hiányától.

És egy másik komoly akadály előtt áll a roma gyerekek iskoláinkban. Ez egy nyelvi akadály. Otthon sokan beszélnek románul. Hirtelen olyan iskolába érkeznek, ahol mindenki szlovákul beszél. Nemcsak a kis romák értik meg az órákon tanított tantervet, de még a tanár utasításait sem. És ahelyett, hogy az iskolában prioritásként szlovákul tanítanák őket játékosan, kommunikatív módon, amint azt a parlamentben többször is javasoltam, kezükbe kerülnek olyan tananyagok, amelyekkel nem tudnak megbirkózni.

Korai iskolaelhagyás

Ezeknek a gyerekeknek a többsége a kötelező iskolai oktatás során legalább egyszer lemorzsolódik, és néhányuk egyáltalán nem fejezi be az általános iskolát. Szlovákiában azonban a legtöbb gyerek az első évben esik. A legtöbb esetben egy év megismétlése az általános iskola 1. szakaszában Kassa megyében fordul elő. A 6195 gyermek közül, akik megismételték az évet 2018-ban, több mint 40% (2564) Szlovákia ezen részéből származott. Az Eperjesi régió tanulói szintén jelentős részesedéssel rendelkeznek az ilyen tapasztalattal rendelkező gyermekek összes számában (27%). És ezeken a helyeken regisztrálunk egyre nagyobb számban szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket. Ha több szükséges támogatást és egyúttal a szakértők szükséges segítségét nyújtanánk nekik már az oktatás kezdetén, akkor siker lenne.

A roma tanulók kudarca az iskolákban nem lustaságuk vagy butaságuk következménye. Főként azért növelik diákköreiket a diákkönyveikben, mert nem kapnak elegendő segítséget az iskolában, és nincs otthon senki, aki segítse őket a tanulásban. Sok ilyen gyermeknek még otthon sincs íróasztala a házi feladatok elvégzéséhez.

Szlovákia lehunyta a szemét a probléma előtt

Más európai országokkal összehasonlítva, ahol az iskolai lemorzsolódás aránya évről évre csökken, Szlovákia ezzel ellentétes tendenciát mutat. Hazánkban továbbra is növekszik azoknak a hallgatóknak a száma, akik még az alapképzést sem fejezik be megfelelően. Ugyanakkor több teszt is megerősíti az összefüggést a hallgatók átlag alatti eredményei és társadalmi hátrányai között. Ezért érthetetlen, hogy a kormány miért nem oldja meg ezt a problémát, de mégis lehunyta a szemét.

Pereskedünk

Az Európai Bizottság azt is észrevette, hogy Szlovákia "elnémítja" a rendkívül rossz körülmények között élő gyermekeket és rabolja el tőlük a sikeres jövőt. Ezért 2015-ben bírósági eljárást indított Szlovákia ellen az oktatásban részt vevő roma gyermekek hátrányos megkülönböztetése miatt.

2019 októberében a kormány tétlenségével kapcsolatos eljárás a következő szakaszba került. A Bizottság határozott felszólítást küldött Szlovákiának, hogy tartsa be az általános iskolai tanulókkal szembeni egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályokat, és biztosítson minőségi oktatást a roma gyermekek számára, ami növelheti esélyeiket a közép- és felsőoktatásba, valamint a sikeres felnőttkorba való továbbjutáshoz.

A Szlovák Köztársaság kormánya két hónapot kapott a szükséges intézkedések megtételére. A gyors jogorvoslat helyett azonban továbbra is viták folynak, és Szlovákia ellen pert indítanak az EU Bírósága előtt.

Megoldások léteznek

  • A korai intervenciós központok kapacitásának bővítése a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek gondozására és együttműködésük megerősítése a speciális oktatási igényű gyermekek számára kialakított speciális tanácsadó központokkal.
  • Az óvodák kapacitásának bővítése közösségi óvodákkal és gyermekcsoportokkal, valamint megfelelő számú tanársegéd, gyógypedagógus és szociális szakember biztosítása az óvodai nevelésben.
  • A szlovák nyelv tanításának bevezetése hatékonyabb, korszerűbb módszerekkel, hogy még a szlovák nyelvtől eltérő anyanyelvű gyerekek is kezelhessék a tanárokkal folytatott kommunikációt és az általános iskolai tanítást.
  • Megfelelő számú szakmai személyzet biztosítása az általános és a speciális iskolákban annak érdekében, hogy a tanárok megfelelő szakmai támogatást kapjanak a sajátos nevelési igényű tanulókkal való munkában.
  • A tanulók egyéni szemléletének megerősítése, különösen az általános iskola első három évében annak érdekében, hogy elsajátítsák a felsőbb évfolyamokban a sikeres oktatáshoz szükséges alapokat.
  • Teljes munkaidős oktatási program bevezetése olyan iskolákban, ahol növekszik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma, akik nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel az otthoni tanuláshoz.

A roma gyermekek ugyanúgy jogosultak a minőségi oktatásra, mint az összes többi gyermek. Ha biztosítani tudjuk, akkor segítünk nekik kiszabadulni a generációs szegénység ördögi köréből és teljesebb életet élni.