Bár a rostot nem tekintik "tápanyagnak", étrendünkben elengedhetetlen, ezért a bevitelét folyamatosan ellenőrizzük.

Egészen a közelmúltig a rostok jelentőségét kizárólag a bélműködés javításának tulajdonították, de a legújabb kutatások kimutatták, hogy a megfelelő étkezési rostbevitel csökkentheti bizonyos krónikus betegségek, például koszorúér-betegség, stroke, magas vérnyomás, diabetes mellitus, valamint egyes emésztőrendszeri rendellenességek kialakulása. Ezzel szemben a növekvő rostbevitel szabályozza a vér koleszterinszintjét, csökkenti a vérnyomást, javítja a cukorbetegségben szenvedő betegek glikémiás kontrollját, segít a fogyásban és javítja az immunrendszert.

A rost olyan szénhidrát, amelyet a szervezet nem emészthet meg. Ezek egyes élelmiszerek összetételében található poliszacharidok és fenolos polimerek. Hatással vannak az emésztőrendszer mozgására, amelyek javítják emésztési funkcióinkat és csökkentik számos betegség kockázatát. A rost ugyanis ellenáll az emberi szervezetben az emberi emésztőrendszerben történő utazás során termelődő enzimeknek, és vagy a kolon mikroflóra részlegesen emészti, vagy viszonylag változatlanul ürül a széklettel. Így a rost hozzájárul az egészséges bél mikroflóra fenntartásához, amely összefügg a bakteriális kórokozók kolonizációja és elterjedése elleni védelemmel, az immunrendszer megfelelő működésével és a tápanyagok megfelelő felszívódásával, ami elengedhetetlennek bizonyul az emberi egészség szempontjából.

Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább 25 g rost napi bevitelét javasolja. A feldolgozott és finomított élelmiszerek napi megnövekedett fogyasztása azonban csökkentette a napi rostbevitelünket, mivel a feldolgozás során bizonyos tápanyagok (beleértve a rostokat is) elveszítették ezt az ajánlott minimális adagot.

Az élelmi rostok oldhatósági profiljától függően két csoportra oszthatók. A rost megtalálható gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonákban.

magas rosttartalmú

Oldható rosttípusok: pektinek, nyálkák, gumik (arab gumik és guar-gumik), inulin, FOS (fruktooligoszacharidok), béta-glükánok, psyllium és A típusú hemicellulóz. Ezek a rostok képesek a vízhez kötődni és géleket képezni (ezért hívják őket oldhatónak). A gyomor-bél traktusban késleltetik a gyomor kiürülését és a béltraktuson való áthaladását, csökkentik a glükóz és a koleszterin felszívódásának sebességét, a baktériumok fermentációjának szubsztrátjai, így olyan gázokat eredményeznek, mint a hidrogén, metán és szén-dioxid, és rövid láncúvá alakulnak. zsírsavak, amelyek táplálékul szolgálnak az egészséges bélflóra és az enterociták számára, amelyek nélkülözhetetlenek a bél anyagcseréjéhez. A rost főleg gyümölcsökben és zöldségekben, de gabonafélékben (zab és árpa) is előfordul vagy hüvelyesek (bab, csicseriborsó, lencse és borsó).

Az oldható rostok fő metabolikus hatása

  • lassítják a gyomor kiürülését, ami jóllakottság érzetét eredményezheti
  • megváltoztatja a vastagbél anyagcseréjét az SCFA termelés révén
  • modulálja a gyomor-bél motilitását
  • támogatja a bél mikroflóra kialakulását
  • energiát biztosít a bél nyálkahártyájához
  • csökkenti a vastagbél pH-ját, ami megakadályozza a kórokozó baktériumok kialakulását benne
  • javítja a fertőzések elleni védelmet
  • növeli a glükóz toleranciát

Az oldható rostok túlzott használata (több mint 50 gramm) fokozhatja a bélfermentációt, ami fokozhatja a gáztermelést, sőt hasmenést is okozhat.

Oldhatatlan rost

Cellulóz rostok (növényi rostok), B típusú hemicellulóz, rezisztens keményítő és lignin. A növényi sejtek külső szerkezetének részét képezi. Az oldhatatlan rostoknak mechanikus hatása van a gyomor-bél traktusban. A víz felszívódása miatt nehéz erjedni, és felgyorsítja a béltraktuson való áthaladást. Így az oldhatatlan rost növeli a széklet térfogatát és puhaságát, és csökkenti a bél székrekedését. Mivel nehezen erjed, az oldhatatlan rost nem okoz puffadást és hasmenést, de nagy mennyiségben fogyasztva terjedelmes széklethez vezethet. Ezért fontos szem előtt tartani, hogy ha az oldhatatlan rost szerepet játszik a szervezetben, szó szerint nagy mennyiségű folyadék bevitele szükséges. Oldhatatlan rost főleg zöldségekben, búzakorpában található meg, tartalmaz például zabot, rizst vagy teljes kiőrlésű termékeket.

JAVÍTOTT BELBELI FUNKCIÓK = JOBB VÉDELEM

Az oldható rost vízben oldódik. Oldhatatlan rost Bizonyos mértékben ez a különbség meghatározó a testben betöltött funkcióik és az egészségre gyakorolt ​​előnyeik szempontjából, de mindkettő egyformán hat a béltraktuson való áthaladás sebességére. Az oldódó rost fermentációs reakciókhoz vezet, amelyek nagy koncentrációban termelnek rövid láncú zsírsavaknak nevezett specifikus anyagokat. Másrészt az oldódó rostok sima felületi réteget képeznek a vékonybél nyálkahártyája mentén, és gátaként szolgálnak bizonyos tápanyagok felszívódásában, és késleltetik a szénhidrátok és zsírok alapvető anyagcseréjét. Ez jelentősen hozzájárul az anyagcsere energia-stabilizálásához és a glükózszint hirtelen emelkedésének szabályozásához. Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy az oldható rostok bevitele hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez azáltal, hogy csökkenti az epesó felszívódását a vékonybélben.

Fontos felismerni azt is, hogy az oldható rostok egyik legérdekesebb tulajdonsága az erjedés. Az erjesztett rostok a laktobacillus bifidobaktériumok jobb fejlődéséhez szükséges tápanyagokká alakulnak, amelyek kedvezően növelik a jótékony bél mikroflórát, amely gátolja a patogén (rosszindulatú) baktériumok szaporodását. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer is megerősödik, és ezáltal a gasztrointesztinális fertőzés megelőzését, sőt a vastagbélrák megelőzését is jelenti.

Az oldhatatlan rostok metabolikus hatása miatt:

  • Növeli a széklet térfogatát és puhaságát
  • Növeli a bélmozgások gyakoriságát és lerövidíti a hulladék átjutási idejét a vastagbélen keresztül
  • Csökkenti a székrekedést

Oldhatatlan rost:

  • Felszívja a vizet
  • Nehéz erjedni
  • Erősíti az antibakteriális védelmet

Mi áll a jóllakottság érzése mögött

Az angliai Imperial College London kutatói megállapították, hogy az étvágycsökkentés titka az acetát (ecetsav) néven ismert molekulában rejlik, amely a bélben felszabadul a rostbevitel során. Egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy az acetát fogyasztása után felhalmozódik a hipotalamuszban (az agy azon területén, amely szabályozza az éhséget), és számos kémiai reakciónak köszönhetően befolyásolja az idegsejteket, amelyek viszont csökkentik az étvágyat. A vizsgálat során, amikor az acetátot közvetlenül az egerek véráramába, belébe vagy agyába injektálták, csökkentették táplálékfelvételüket. Mivel ez az anyag csak rövid ideig aktív a szervezetben, a tudósok úgy vélik, hogy csak egy "acetát tabletta"kellő mértékben meghosszabbítani ennek az anyagnak a szervezetben kifejtett hatását a tartós jóllakottság érzésének és ennek következtében az élelmiszer-fogyasztás csökkenésének elérése érdekében.

A tanulmány megvizsgálta az inulin nevű rosttípusok hatását is, amelyek cikóriából és cukorrépából származnak, és gabonapelyhekhez adják. A kísérlet során kiderült, hogy az intenzív zsírtartalmú étrendet inulinnal tápláló állatok csökkentették az élelmiszer-bevitelüket, és ennek következtében lassabban híztak, mint a magas zsírtartalmú, de inulin nélküli étrendet fogyasztó egerek.

Kardiovaszkuláris védelem

Egy nemrégiben készült tanulmány értékelte az étkezési rostok és a kardiovaszkuláris mortalitás kapcsolatát. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik több rostot fogyasztottak, átlagosan 25% -kal kisebb eséllyel szereztek szív- és érrendszeri betegségeket, vagy 25% -kal csökkentek szív- és érrendszeri mortalitást azokhoz képest, akik nem fogyasztottak elegendő rostot. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek miokardiális infarktusuk után megnőtt a rostbevitelük, csökkent volt a haláluk kockázata bármilyen okból, beleértve az új kardiovaszkuláris eseményeket is. A tanulmány eredményeit a Time folyóiratban tették közzé.

"A szívroham után napi 10 gramm rostbevitel növekedése a vizsgálat során 15% -kal alacsonyabb kockázattal jár, ha bármilyen okból meghal. Ez az első tanulmány, amely azt sugallja, hogy a rost hozzáadása a napi étrendhez nagy egészségügyi előnyökkel járhat. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a magas rosttartalmú ételek segíthetnek a gyulladás leküzdésében, amelyek mindig a szívinfarktus lehetséges kiváltó okai, és jelentősen hozzájárulhatnak az LDL-koleszterinszint csökkentéséhez is, amely idővel felépülhet a szívartériákban.."

Ez a kutatás fordított összefüggést is talált a rostbevitel és a szívrohamok között. Azok számára, akik magas rosttartalmú étrendet fogyasztanak, 40% -kal kisebb a szívbetegség kialakulásának kockázata. Egy tavaly közzétett tanulmány azt is kimutatta, hogy minden 7g naponta több elfogyasztott rost után az agyi érrendszeri balesetek kockázata 7% -kal csökken.

Rosttáplálás a bél mikrobiális flórájához

A rosthiány elkerülése érdekében átfogó, változatos és kiegyensúlyozott étrendre van szükség, beleértve például korpát, zabpelyhet, gyümölcsöt, diót, zöldséget vagy gabonaféléket.

Az egészség a megfelelő táplálkozással és emésztéssel kezdődik, és a bél mikroflóránk nagyban hozzájárulhat e cél eléréséhez. Tehát táplálnunk kell a bél mikroflóránkat, és biztosítanunk kell a belek megfelelő működését. A tanulmányok kimutatják és számszerűsítik a magas rosttartalmú étrend előnyeit, és azt mutatják, hogy a magas rosttartalmú étrend messze meghaladja a bélre gyakorolt ​​hatást, és pozitív hatással van az egész testre. Kiderült, hogy a magas rosttartalmú étrend-kiegészítők használata gyakran elengedhetetlen a test megfelelő működéséhez. A jó rost-kiegészítők egyik fő jellemzője, hogy oldható és oldhatatlan rosttípusok széles skáláját tartalmazzák, és így utánozzák magát a természetet.