A kártevők mellett a szőlőtőkét gombák, gombák, baktériumok és egyéb mikroorganizmusok által okozott betegségek is megtámadják. Mind a szőlő elvesztését okozzák.
2004. július 31-én 00:00 órakor
Látható károsodás fordul elő a hajtásokon és a leveleken, az érés fenológiai szakaszában a szőlőn is. A peronoszpóra, a lisztharmat és a bevonók elleni ismételt permetezés mellett a szőlő védelme fokozódik a szőlőrothadást okozó betegségek ellen.
Ezek közül a legveszélyesebb a szürke penész (Botrytis cinerea) és a fehér rothadás. A védelem hatékonysága szerint a szőlőveszteséget 30 vagy annál többre becsülik. Különböznek a betegség kialakulásának kedvező helye, páratartalma és hőmérsékleti viszonyai, megelőző kezelése, a szőlő biológiai potenciálja, a fajta ellenállása és egyéb tényezők.
A Botrytis cinerea vizuálisan felismerhető szőlőrothadás - botrytis. Az egész vegetáció alatt hat a szőlőre. A zöld bogyókon az ún. zöld - savrothadás. A fertőzött hajtások színe szürkésbarnára változik, a zöld szövetek kiszáradnak, a hajtások más szervekkel együtt elpusztulnak. Különösen nagy károkat okoz esős időben, amikor a fertőzések terjednek.
A Penicillium, Aspergillus és más nemzetség rostos gombái, amelyek rothadást okoznak, szintén társulnak a botrytishez. A gomba veszélye nehéz enzimek termeléséből származik. A rosszindulatú rothadás csökkenti a szőlő mennyiségét és minőségét, tömörségét, fajtajellegét és a bor minőségét. Tevékenysége a bogyókból származó fotoszintézis termékeket emészti fel, nem kívánt módon megváltoztatja a borok színét, növeli az illékony savakat a cefrében és a borban. A gombákkal, penészekkel és mikotoxinokat termelő baktériumokkal történő fertőzések növelik az ecetsav tartalmát, megzavarják a bor érzékszervi és kémiai tulajdonságait. Nemes penészként azonban segít a cibebák kialakításában, például Tokaj régióban.
A fehér rothadás a virágzás végétől az érés végéig megtámadja a kra egyéves és fás részeit. Főleg a szőlő betegsége. A fehér fajták fertőzött bogyói tejbarnára, kékek kávébarnára színeződnek. Száraz időben a bogyók megpuhulnak és kiszáradnak. A későbbi, korhadt időben történő fertőzés során rothadnak és ecetet, a fertőzés gyorsabban terjed a repedezett bogyókon.
A megelőző védelem a megfelelő élőhely kiválasztásában, a szőlőgazdálkodás, a zöld műveletek, a megfelelő táplálkozás, a talaj nedvességtartalmában és hasonlókban áll. A kémiai védelem a lisztharmat elleni védelemmel párosul. A fehér rothadás elleni gombaölők más betegségekre is mellékhatásokkal járnak.