Az utolsó frissítés dátuma: 2019.12.19

2005 2018

Márkák

A mutató meghatározása

Jelző egység

TJ/ezer fő, TJ/millió euró, Index 2005 = 100

Metaadatok

A mutatóval kapcsolatos meghatározások:

Energiahatékonyság képviseli a gazdaság szerkezetét, amelyet a gazdasági és energetikai kifejezések kombinációja fejez ki, és ezáltal kifejezi az ország gazdaságának érettségét - a primer energiaforrások hatékonysága, a fajlagos anyag- és energiafogyasztás, a végtermék és.
Az energiaintenzitás arányának értelmezéséhez figyelembe kell venni az egyes országok sajátos kontextusát (társadalmi-gazdasági struktúrák, éghajlati viszonyok, technológiai fejlődés stb.).

Indikátor energiaintenzitás meghatározása az állami gazdaság által generált bruttó hazai energiafogyasztás és a GDP aránya.

Energiaintenzitás az ágazatok számára az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot az elfogyasztott energia (az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság végső energiafogyasztása) és az adott ágazatban termelt GDP arányában számítják ki. A lakosság esetében az energiaintenzitást a lakosság (háztartásokban) és a lakosok számának arányában fejezik ki. Az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság mozgatórugója a GDP, a lakosság számára ez a lakosok száma.

Bruttó hazai fogyasztás (HDS) az elsődleges termelés plusz a megújult termékek plusz az import mínusz az export és a készletek változása.

Elsődleges termelés az értékesítésre (eladásra) szánt tüzelőanyagok, a vízierőművekben termelt villamos energia, az atomerőművekben termelt hő és a geotermikus hő kitermelését jelenti.

Végső energiafogyasztás (KES) a végső fogyasztás és a nem energiafogyasztás közötti különbség.

Végső fogyasztás a bruttó hazai fogyasztás - átalakulás (input) + átalakulás (output) + átsorolás és fordított áramlások - az energiaszektor fogyasztása - az átviteli és elosztási veszteségek.

Transzformáció - bemenet tartalmazza az egyéb tüzelőanyagokká átalakított vagy a villamos energia előállításához felhasznált tüzelőanyagok mennyiségét, valamint a hőtermeléshez felhasznált tüzelőanyagok egy részét.

Transzformáció - kimenet magában foglalja az energiafolyamatok hozamait, azaz. az egyéb üzemanyagok és energiák finomításával előállított üzemanyagok és energia mennyisége. A kimenet egyes komponensei megfelelnek az átalakítás - bemenet tételeinek.

Átsorolás és visszafolyások a nyersanyagra vagy más termékre átminősített termékek mennyiségét és a petrolkémiai termékekből további feldolgozás céljából visszaszolgáltatott termékek mennyiségét jelenti.

Az energiaágazat fogyasztása olyan üzemanyagok, amelyeket az energiaipar a kitermelés (olaj-, szén- és gázkitermelés) vagy átalakítási tevékenységek támogatására használ.

Átviteli és elosztási veszteségek fejezze ki a távolsági közlekedési rendszerekbe (kőolaj-, gáz-, valamint nyilvános villamosenergia- és hőelosztó rendszerekbe) belépő üzemanyagok és energia különbségét (a fogyasztás részét képező házon belüli elosztórendszerekben bekövetkező veszteségek kivételével), és tartalmazza az indokolt veszteségeket romláshoz és pusztuláshoz.

Végső nem energiafogyasztás a különböző ágazatokban nyersanyagként használt energiatermékek; azaz. nem fogyasztják üzemanyagként, vagy átalakítják más üzemanyaggá.

Bruttó hazai termék (GDP) egy alapvető makrogazdasági mutató, amelynek fontossága összehasonlítható a bruttó nemzeti termékkel. A bruttó hazai termék a létrehozott áruk és szolgáltatások éves végterméke, függetlenül attól, hogy a belföldi vagy a külföldi tőke hozzájárult-e annak létrehozásához. A bruttó hazai terméket folyó vagy állandó árakon fejezzük ki. A bruttó hazai termék a legátfogóbb mértéke az adott országban az áruk és szolgáltatások előállításának általános szintjén. A végső áru (az áruk és szolgáltatások végterméke) olyan termék, amelyet a fogyasztók, a vállalkozások, az állam és a külföldiek gyártanak és adnak el (vásárolnak) végső fogyasztás vagy befektetés céljából. A bruttó hazai termék nem tartalmazza a köztes termékeket (közbenső fogyasztás), i. olyan áruk, amelyeket más áruk előállítására használnak fel.


Módszertan:

Az energiaintenzitást egy adott év bruttó hazai energiafogyasztásának és GDP-jének arányában, a 2010-re átszámított állandó árakban kifejezve kell kiszámítani.

Energiaintenzitás az ágazatok számára az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság végső energiafogyasztásának és az adott ágazatban termelt GDP arányának arányában kerül kiszámításra. A háztartások esetében az energiaintenzitást a lakosság (háztartásokban) és a lakosok számának arányában fejezik ki.

A mutató a Gazdasági Tevékenységek Statisztikai Osztályozása (SK NACE Rev. 2.) szerint a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának 1. sz. 306/2007 Coll.

Mezőgazdaság A. szakasz - Mezőgazdaság, erdészet és halászat
Ipar B, C, D, E szakasz - Bányászat és kőfejtés, Ipari termelés, Villamos energia, gáz, gőz és légkondicionálás, Vízellátás; szennyvízkezelés és ártalmatlanítás, hulladék és hulladék ártalmatlanítása
szállítás H szakasz - Szállítás és tárolás

Az energiastatisztikában 2001 óta módszertani változások történtek, amelyek biztosítják a közigazgatásból és a magánszférából származó hazai felhasználók igényeinek, valamint az Európai Unió és a Nemzetközi Energiaügynökség szabványainak és követelményeinek megfelelő adatok lefedését. A 2001 előtti és utáni adatok összehasonlíthatatlanok.

Az adatokat az állami statisztikai felmérések programja keretében szerzik be, amelyeket az egyes esztendők egy rendelettel szabályoznak, és amelyek a 20 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások statisztikai jelentéseinek éves feldolgozásának eredményei. Az információgyűjtést külön rendelet írja elő - az Európai Parlament és a Tanács 8. sz. Az energiastatisztikáról szóló 1099/2008. A statisztikai felmérést végző szerv a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala. A kapott adatokat ezután alapul használják az előzetes energiamérleg összeállításához, a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala információs rendszerének igényeinek, az Európai Statisztikai Rendszer és a nemzetközi szervezetek követelményeinek biztosítására.

Alapadatok a GDP összeállításához

A termelés, a kiadások és a jövedelem módszerével számított GDP volumenének különbsége a GDP összeállításához használt különféle adatforrásokból, valamint az adatok negyedéves alapú alacsonyabb rendelkezésre állásából adódik. A GDP termelési és kiadási módszere közötti különbséget külön statisztikai eltérésként fejezzük ki. A nyugdíj módszerrel összehasonlítják a GDP termelési és kiadási módszerrel összeállított eredményeit.


Adatforrás:


Kapcsolódó mutatók:


Kapcsolódó mutatók nemzetközi szinten:


Linkek a kérdéshez:

  • Energiastatisztika áttekintésben (Eurostat)
  • Energiaügyi Főigazgatóság (EK)
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • Energia (EEA)
  • Energia.sk
  • Odyssee - Maros adatbázis

A mutató kapcsolata a fejlesztési dokumentumokhoz és célkitűzésekhez

Zöldebb Szlovákia - A Szlovák Köztársaság környezeti politikájának stratégiája 2030-ig (Envirostratégia 2030)
Alapvető prioritások:
2020-ig kidolgozzák az összes megújuló erőforrás fenntartható használatának kritériumait. Minden külső költséget beleszámítanak az energiaárakba. A jogalkotási és pénzügyi támogatás olyan forrásokra összpontosul, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak, és nincsenek negatív hatással a környezetre. Ezzel párhuzamosan növekszik az energia- és energiaprojektek átláthatósága és a lakosság tudatossága. A megújuló energiaforrások aránya a termelésben, az energiafogyasztásban és a közlekedésben, az energiamegtakarításban és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében összhangban lesz a Szlovák Köztársaság 2030-ig tartó európai és nemzeti energia-éghajlat-tervével.

Integrált nemzeti energiaügyi és éghajlat-változási terv 2021-2030 (2019)
A terv az Art. Számú európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke. Az EU kormányzásáról és az éghajlatváltozás elleni fellépésről szóló 2018/1999. Ez a terv frissíti a jelenlegi, 2014-től kezdődő energiapolitikát. Az energiapolitika alapjául szolgáló négy alapvető pilléren (energiabiztonság, energiahatékonyság, versenyképesség és energia fenntarthatóság) kívül a terv kiterjeszti a dekarbonizáció dimenzióját is.
Nemzeti célok 2030-ra:
Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése az ETS-en kívüli országokban (2005-től): 20%
A megújuló energia teljes részesedése: 19,2%
A megújuló energiák aránya: 14%
Energiahatékonyság: 30,3%
Elektromos csatlakozás: 52%

A Szlovák Köztársaság energiapolitikája (2014)
Stratégiai cél:
Versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia biztosítása, biztosítva mindenféle energia biztonságos, megbízható és hatékony ellátását megfizethető áron, figyelembe véve a fogyasztóvédelmet és a fenntartható fejlődést.
Alapvető prioritások:
Optimális energiakeverék.
Energiahatékonyság és az energiaintenzitás csökkentése.

A Szlovák Köztársaság energiabiztonsági stratégiája (2008)
Fő célok:
Megbízható, környezetbarát és gazdaságilag hatékony energiaellátás.
A fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőség csökkentése.
A megújuló energiaforrások, különösen a vízfolyások, a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia felhasználásának növelése.
A hazai primer energiaforrások felhasználása villamos energia és hő előállítására gazdaságilag hatékony elv alapján, a nyersanyag-politikának megfelelően - szén és hazai uránérckészletek az energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében.
A szlovák gazdaság energia- és nyersanyagintenzitásának csökkentése.

A Szlovák Köztársaság fenntartható fejlődésének nemzeti stratégiája (2001)
Fő célok:
Az energia- és nyersanyagintenzitás csökkentése és a szlovák gazdaság hatékonyságának növelése.
A megújuló természeti erőforrások felhasználásának arányának csökkentése a megújuló erőforrások ésszerű felhasználásában.
A környezeti terhelés csökkentése.

A Szlovák Köztársaság energiahatékonyságának koncepciója (2007)
A cél:
Az energiaintenzitás fokozatos csökkentése az eredeti 15 EU-tagállam átlagos szintjére.

Energiahatékonysági cselekvési terv 2014–2016-ig 2020-ig (2014)
A Szlovák Köztársaság nemzeti indikatív energiahatékonysági célkitűzései a 2012/27/EU irányelv szerint
PEZ megtakarítás
Éves cél: 5 344 TJ/év
Hároméves (nem kumulatív) cél: 16 031 TJ
2020-as cél (összesített): 124 689 TJ, ami 20% -ot jelent
Az energiahatékonysági cél a primer energiafogyasztás abszolút értékében kifejezve: 686 PJ

A legfontosabb kérdés

Kulcsfontosságú leletek

  • A 2005 és 2018 közötti időszakban volt az energiaintenzitás csökkenése 42,9% -kal. Ez a pozitív tendencia a GDP 15-ben kifejezett növekedésének eredménye, amely ugyanebben az időszakban körülbelül 57,9% -kal nőtt, és a bruttó hazai energiafogyasztás csökkenése, amely éppen ellenkezőleg, 9,8% -kal csökkent a megfigyelt időszakban. A kedvező tendencia ellenére 2017-ben a Szlovák Köztársaság a hetedik legmagasabb energiaintenzitással rendelkezett az EU 28-ban.
  • Évről évre az energiaintenzitás 3,6% -kal csökkent 2018-ban, ami főleg annak köszönhető, hogy az EPA éves szinten 4,0% -kal növekedett.
  • Energiaintenzitás 2005 - ben a Szlovák Köztársaság kiválasztott ágazatai a 2005 és 2018 közötti végső energiafogyasztás szerint csökkenő tendencia valamennyi megfigyelt ágazatban. A legnagyobb csökkenést a mezőgazdasági szektor (75,9%) és az ipari szektor (55,0%), majd a háztartási szektor követte (19,7%). A legkisebb csökkenést a közlekedési ágazatban érték el (9,1%). Az energiaintenzitás minden ágazatban és az éves összehasonlításban csökkent.
Változás 1990 óta Változás 2005 óta Tavaly évente változás
A mutatót 2005 óta értékelik. 2005 óta csökkent a Szlovák Köztársaság energiaintenzitása, valamint csökkent az energiaintenzitás az összes ellenőrzött ágazatban. 2018-ban a teljes gazdaság energiaintenzitása, valamint a megfigyelt ágazatok energiaintenzitása évről évre csökkent.

Összefoglaló értékelés

Részletes értékelés

Az energiaintenzitás fontos gazdasági mutató. Méri egy gazdaság energiafogyasztását és általános energiahatékonyságát. Jellemzi azokat az igényeket, amelyeket a gazdaság adott szektora az energiafogyasztásra fordít. A cél a lehető legmagasabb termelés és a szolgáltatások minőségének biztosítása, a lehető legkisebb energiaigény mellett. Ennek elérésének alapvető eszköze az energiahatékonyság növelése, amely kulcsfontosságú az energiaigény csökkentésében és ezáltal a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésében, az importfüggőség növekedésének csökkentésében, valamint az energiaágazat és az egész gazdaság versenyképességének növelésében.

Az energiaintenzitás az energiafogyasztás arányának és a GDP értékének a kifejeződése, ezért csökken, ha az energiafogyasztás változása a megfigyelt időszakban alacsonyabb, mint a GDP változása. Ideális eset, amikor az energiafogyasztás a GDP jelenlegi növekedésével csökken, amikor az ún abszolút függetlenítés.

2005 óta van egy az energiaintenzitás csökkenése, amely 2018-ra 42,9% -kal esett vissza. Az energiaintenzitás csökkenésének kedvező tendenciája elsősorban a GDP növekedésének és a bruttó hazai energiafogyasztás általános csökkenésének az eredménye, annak ellenére, hogy a HDS az utóbbi években növekedett. Az intenzitás csökkenését főként a gazdaság átalakulása, néhány elavult, energia- és nyersanyag-igényes termelés visszaesése és leállítása befolyásolta. nehézipar, a fejlett ipari termelés viszonylagos fellendülése a külföldi befektetések szlovák gazdaságba történő beáramlásával, az épületszigeteléssel és a háztartások megtakarításával összefüggésben. A 2009-es visszaesést a gazdasági válság hatása is jellemezte.

Energiaintenzitás a kiválasztott ágazatokban
Az energiaintenzitás alakulása a kiválasztott ágazatokban az energiafogyasztás szerint általában pozitív.

Az ipari szektorban, a 2005-2018 közötti időszakban, az energiaintenzitás csökkent 55,0% -kal a hajtóerő jelenlegi növekedésével (az ipar GDP-je 15-ös növekedéssel), amely 127,8% -kal nőtt a megfigyelt időszakban. 2018-ban az ipar végső energiafogyasztásának csökkentésének pozitív tendenciája megszakadt, és a KES 2,5% -kal magasabb volt 2018-ban, mint 2005-ben. Ennek ellenére az energiaintenzitás pozitív csökkenő tendenciája az ágazatban 2018-ban is folytatódott (éves csökkenés) 8,9%%), míg 2018-ban a KES éves összehasonlításban 6,2% -kal növekedett. A GDP folytatta növekvő tendenciáját, és 16,6% -kal nőtt éves szinten. Ezek a növekedések az elmúlt évek megnövekedett ipari termelésének tükrözi. Éppen ellenkezőleg, a gazdasági válság a KES 13,6% -os visszaesésében mutatkozott meg (2008-2009). Történelmi szempontból a Szlovák Köztársaságra az ipar jelentős része jellemző, alacsonyabb feldolgozási fokú, magas nyersanyag-, energia- és szállítási intenzitással. Az energiaárak ingadozásával az ipar energiaintenzitásának csökkentése is fontos.

Közlekedési ágazat a 2005 és 2018 közötti időszakban felváltva pozitív és negatív irányokat mutatott - az energiaintenzitás 2010 és 2012 között maximálisan növekedett és csökkent, a gazdasági válság (a GDP és a KES szektor csökkenése) következtében bekövetkezett 2009-es visszaesést követően. A megfigyelt 2005 és 2018 közötti időszakban növekvő tendenciát regisztráltak a GDP sc15-ében, amely 65,7% -kal nőtt, valamint a közlekedési ágazat végső energiafogyasztásában (az üzemanyag-fogyasztás növekedése), amely 50,5% -kal növekedett ugyanabban az időszakban. 2014-ig a közlekedési ágazat energiaintenzitása összességében negatív tendenciát mutat. A pozitív tendencia 2014-ben és 2015-ben figyelhető meg, amikor az ágazat intenzitása csökkent. Ez a hajtóerő fejlődésének eredménye volt - az ágazat GDP-je nőtt, miközben a KES csökkent, vagy körülbelül azonos szinten volt. 2016-tól a nehézség ismét növekedni kezdett. A vízi és légi közlekedés korlátozott terjedelme miatt az energiamegtakarítás felé vezető út a vasúti közlekedés és a közúti közlekedés és a tömegközlekedés előnyben részesítésének középpontjában áll az egyéni közlekedés helyett.

Az ágazatban mezőgazdaság az energiaintenzitás a 2005 és 2018 közötti időszakban 75,9% -kal csökkent, az ágazat jelenlegi jelentős GDP-növekedésének s.c.15-ös növekedésével (236,8% -os növekedés) és a KES csökkenésével (18,9% -os csökkenés). A 2011 - 2014-es években volt egy ún abszolút függetlenítés, amikor a gazdasági növekedés (GDP) és a fogyasztás (KES) görbék szétválnak. A pozitív fejlemény ebben az ágazatban elsősorban az erőteljes GDP-növekedés eredménye.

Energiahatékonyság háztartási szektor a 2005 és 2018 közötti időszakban 19,7% -kal, a háztartások végső energiafogyasztása 18,8% -kal csökkent, a népesség száma pedig csak minimálisan nőtt (1,1% -kal). Mivel a népesség csak minimálisan változik, az energiaintenzitás lemásolja a végső energiafogyasztás görbéjét. A háztartások energiaintenzitásának növekvő vagy csökkenő tendenciáját tehát elsősorban a háztartások villamosenergia-fogyasztásának növekvő vagy csökkenő tendenciája befolyásolja, amelyet elsősorban a lakosság kényelmének növelése okoz. Itt azonban van hely a lakosság tudatosságának növelésére az energiahatékonysági intézkedések előmozdításával. Hatalmas az energiamegtakarítás lehetősége a lakosság számára.