A teljes cukor- és cukortermék-fogyasztást tekintve Szlovákia az első helyen áll az OECD-országokban. Míg 1993-ban a legkevesebb cukorfogyasztás volt a szomszédos országokkal összehasonlítva, 20 évvel később "átgurultunk" az első helyre (49,7 kilogramm fejenként).

habit

Túlzott cukor- és mesterséges édesítőszerek fogyasztása Szakértők szerint nemcsak elhízáshoz vezet, hanem más súlyos egészségügyi problémákat is okoz, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma, szív- és érrendszeri betegségek, fogszuvasodás vagy depresszió.

Az ételekben és italokban történő magas cukorfogyasztás túlsúlyhoz és elhízáshoz vezet, ami nemcsak esztétikai, hanem különösen súlyos egészségügyi probléma. Jelenleg több mint 200 elhízással kapcsolatos betegség ismert. Például a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának akár 75, a magas vérnyomás 50, a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus vagy agyvérzés 33 százalékos növekedéséhez vezet.. Az elhízás májkárosodást, valamint egyes rákos megbetegedések, például mell-, prosztata-, vastagbél- vagy veserák megnövekedett előfordulását is eredményezheti. A túlsúly és az elhízás a test védekező képességének csökkenéséhez és a fertőzések rosszabb ellenőrzéséhez is vezet.

Becslések szerint az elhízás egészségügyi rendszerünknek évente 90-245 millió euróba kerül. Ha összeadjuk a társult betegségek kezelésének közvetett költségeit, ez az összeg akár 700 millió euró is lehet, t. j. akár az összes egészségügyi költség 20 százaléka.

A cukros italok rabjai vagyunk

Szakértők szerint elsősorban a túlzott cukorfogyasztás mögött állnak édesített üdítők. én a fogyasztás Szlovákiában drámai módon nőtt az elmúlt 20 évben - majdnem háromszorosára - az egy főre jutó 42 literről 1998-ban az egy főre jutó 111 literre 2017-ben. Néhány cukros ital csészénként öt-hét kockacukrot tartalmaz.

A magas cukorfogyasztás számos egészségügyi problémát okoz nemcsak felnőtteknél, hanem gyermekeknél is. Az elhízás gyakorisága Szlovákiában egyértelműen növekszik. Szlovákiában a felnőtt lakosság 22 százaléka szenved elhízással, és 7 százaléka elhízott serdülő . Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekek rosszabb eredményeket érnek el, az elhízás akár 11 százalékot is elérhet.

Ugyanakkor az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség előfordulási gyakorisága az EU-ban a legszegényebb területeken a legalacsonyabb iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkező népességcsoportokban fordul elő. A bevitel csökkenésével az alacsony tápértékű, energiában gazdag ételek racionális választássá válnak, mivel ezek a legmegfizethetőbb módszerek a napi kalóriabevitel elérhető áron történő biztosítására.

Junk food adó

Az egészségtelen ételek túlzott fogyasztásának negatív következményei miatt javasolja, hogy a WHO vezessen be adókat az egészségtelen ételekre és italokra. 2018 májusáig az OECD 36 országából 14 volt ilyen adó.

Az adók többféle módon hozzájárulhatnak a lakosság egészségéhez. A magasabb árak alacsonyabb fogyasztást eredményeznek, a fogyasztókat motiválja az egészségesebb italok választása. Az üdítőital-ágazat termelői átalakítják a termékeket a hozzáadott cukortartalom és így az adó csökkentése érdekében. A cukor esetében, csakúgy, mint a cigaretta és az alkohol esetében, a jövedéki adó bevezetésének oka a negatív külső költségek is, amelyeket nemcsak maguk a fogyasztók, hanem az államilag finanszírozott egészségügy visel.

Az adó 2012. évi magyarországi bevezetését követően az adóztatott egészségtelen élelmiszerek értékesítése átlagosan 27 százalékkal esett vissza. Mexikóban az édesített italok adója (amelyet 2014-ben vezettek be) egy év alatt 12 százalékkal csökkentette fogyasztásukat. A WHO szerint azonban az adónak átfogó népegészségügyi prevenciós program részét kell képeznie.