tanítják

A szlovák DANIELA FICOVÁ sajátos nevelési igényű gyermekeket tanított a nyomornegyedben. Prievidzától származva pszichológiát tanult a nagyszombati Cyril Method University-n, és mesterfokozata alatt három hónapos önkéntes tartózkodásra Kenyába utazott.

Egy interjúban Daniela elárulta, milyen volt kalandos útja, és mit tanult afrikai tartózkodása alatt.

Honnan tudta, hogy önkéntes munkával utazhat Kenyába?

Gyerekkorom óta álmodom Afrikáról. Kisgyerekként zsiráfokat szerettem volna élőben látni, de nem gondoltam volna ilyesmire, mint az önkéntesség. Afrika szokott társítani a szafarikhoz és a szavannákhoz, és az Az istenek című filmhez is valószínűleg meg kellett bolondulnia. Később a középiskolában aktívan részt vettem az önkéntességben, majd ez fokozatosan fejlődni kezdett. Több évig tudtam a fejlődő országokba való utazás különféle módjairól. Az eRko műsorszolgáltató szervezetemről is sokáig tudtam. Kenya előtt már volt tapasztalatom az afrikai kontinensről, és vissza akartam térni. Az önkéntesség mindig is vonzott, ezért végül összeállítottam. A projekt miatt választottam Kenyát, akkoriban Etiópia is elérhető volt. Nem érdekelt annyira, hogy melyik országba megyek, elsősorban a projekt konkrét tartalma érdekelt. Nagyon örültem, hogy végül elfogadták azt a projektet, amelyre jelentkeztem. Ha nem élvezem, szörnyű lenne.

Mi volt önkéntes munkájának célja?

Dolgoztam a “Songa Mbele na Masomo” (Haladva az oktatással) projekten Nairobiban (Kenya fővárosa), a Mukuru nyomornegyedben. A sajátos nevelési igényű gyermekek nappali oktatási központjában részt vettem különféle fizikai és szellemi fogyatékossággal élő gyermekek oktatásában és gondozásában. Fő feladataim a különböző tevékenységek oktatása és előkészítése voltak a kognitív funkciók fejlesztésére és stimulálására, különös tekintettel a figyelem, az emlékezet fejlesztésére, valamint a finom motoros készségekre és az önkiszolgáló tevékenységekre. Tanulásban akadályoztatott gyermekek osztálytermeiben tanítottam, később értelmi fogyatékos gyermekek számára tanítást és tevékenységeket vezettem. E központ egyik feladata a gyermekek reintegrációja a formális iskolákba. A központ átfogó ellátást, oktatást, gyógytornát biztosít, különféle szakmai szemináriumokat szervez e gyermekek szüleinek. Különleges megközelítést igénylő gyermekek teljes körű fejlesztésére törekszik. A maximális befogadóképesség 50 gyermek 3 és 16 év között, több osztályban. Elmondható, hogy szinte egyéni munka volt a gyerekekkel.

Hogy telt a tipikus normális napod a központban?

A délutánt azzal töltöttem, hogy felkészültem a következő napra, vagy megtanultam a szuahéli nyelvet, különösen az első hetekben. Két hivatalos nyelv létezik Kenyában: az angol és a szuahéli. Leginkább angolt használtam, de megpróbáltam szuahéli nyelvet is megtanulni. Ezenkívül Kenyában több tucat törzsi nyelv létezik. Ez azt jelenti, hogy minden kenyai nemcsak szuahéli nyelven beszél, hanem etnikai hovatartozás szerint a saját nyelvén is. Angolul tanulnak az iskolában. Még egy hét alatt sem szoktunk elmenni sehova, Nairobi nagyváros. Csak hétvégén próbáltuk felfedezni az országot, bepillantani Nairobiba és a környékbe. Menj el egy múzeumba vagy egy helyi koncertre. Például az Alsarah & The Nubatones koncerten voltam.

Mi volt a központ felszereltsége?

Mivel a központ egy iskolát szimulál, tankönyvek és különféle anyagok vannak a gyermekek számára. Rengeteg játéka van, főleg Montessori játéka. Gyakran montessori módon tanítják, ez a típusú pedagógia nagyon népszerű Kenyában. A központban lévő gyermekeket hetente többször gyógytornával is ellátják. Gyógytornásszal közösen gyógytorna ellátást nyújtottunk a gyermekek számára gyakorlatok formájában. A szülők számára is rendszeresen szerveznek szakmai előadásokat az ellátás helyes módjáról. A központ civil szervezetként működik, több forrásból finanszírozzák, főleg külföldről, bár gyűjtések és egyéb tevékenységek formájában maguk próbálnak forrásokat gyűjteni.

A filmek szerint egy közönséges szlovák egy nyomornegyedet veszélyes helynek képzel el, mi volt a tapasztalata?

Mivel a nyomornegyedben viszonylag szegény emberek élnek, és nincs ennyi pénzük, nem mondható el, hogy a nyomornegyed teljesen biztonságos hely. Nagyon fontos, hogy a helyi közösség ismerje az önkéntest. Mindenki tudott rólam, az is, hogy szlovákiai vagyok, hogy a szervezetem eRKo, és kollégáim révén, ahogyan néhányan a nyomornegyedből származnak, mindenki engem is ismert. Még a kenyai Adhiambo nevemet is ismerték, amelyet ismeretlen emberek címeztek a nyomornegyedben. Biztosan nem mernék olyan furcsa nyomornegyedbe menni, amelyet egyedül nem ismerek, és nem is mernék ma este nyomornegyedbe menni. De ha napközben odaköltözök, és tudom, hol vagyok, az nem olyan veszélyes.

A Mukuru nyomornegyed lakossága körülbelül 700 000, bár pontos statisztikák nem léteznek. Ez a második legnagyobb nyomornegyed Nairobiban, bár volt alkalmam meglátogatni más nairobi nyomornegyedeket. A nyomornegyedekben az üzleti élet virágzik, sokan sok terméket értékesítenek nagyon kis területen, ott lüktet az élet. Természetesen a házak nagyon rögtönzöttek, hullámlemezből készülnek, gyakran hiányzik belőlük a víz vagy az áram. A nyomornegyed környezete még mindig nagyon közel áll hozzám, ott nagyon jól érzem magam. A nyomornegyed talán legnagyobb sztereotípiája, hogy az ilyen helyen élő emberek munkanélküliek és lusták. Más a tapasztalatom. A túlnyomó többségnek nagyon rosszul fizetett vagy saját vállalkozása van, pl. ruhákat árulni vagy ételeket főzni az utcán. Ha több gyermekük van, és ugyanakkor nagyon alacsony a jövedelmük, akkor még jobb szállást sem engedhetnek meg maguknak. Természetesen nem kell sajnálni a nyomornegyedet, nem sajnálják magukat és hálásak azért, ami van.

Amit el kellett rendezni és felszerelni Afrikába indulás előtt?

Indulás előtt orvosi vizsgálatokon kellett részt venni, és igazolást kellett szerezni az egészségügyi alkalmasságról. Javasoljuk, hogy különféle oltásokat végezzenek előre, bár Kenyába való belépéshez nincs szükség. Az alapoltás az A és B típusú sárgaság ellen történik, és a legtöbb ember oltást kap tífusz és sárgaláz, vagy meningococcusok ellen is. Utazásom során érkezés után a repülőtéren volt lehetőség vízumokra Kenyába, később a vízumkérelem folyamata megváltozott, és jelenleg valószínűleg előre kell vízumot kérni.

A szlovákiai előkészítő szakaszban volt önkéntesekkel találkoztunk, rengeteg információt kaptam tőlük. A projektben, ahol dolgoztam, nem volt szlovák. Ezért nem volt közvetlen önkéntes tapasztalatom a projektből, ahova utaztam. Az eRko műsorszolgáltató szervezetemtől elvégeztem az előkészítő hétvégi képzéseket, amelyeket e tekintetben nem dicsérhetek. Az előkészítő szakaszban sokat tanulnak elsősorban az interkulturális érzékenységről, gyakorlati kérdésekről, a biztonsági ajánlásokról. Indulás előtt a Slovakaid képzését is elvégeztem, a SAMRS (Szlovák Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség) közvetítésével.

Alapvetően meglepett valami, miután Kenyába érkeztél?

Nem mondhatom, hogy nagy kulturális sokkom lett volna, ez mindenképpen annak tudható be, hogy már volt korábbi tapasztalatom. Egy évvel Kenyába utazásom előtt rövid tanulmányi tartózkodásom volt Zambia városában, amelynek középpontjában a béketeremtő antropológia állt. Kenyába utaztunk az adott szlovákiai projektért, az eRka más tagjaival együtt más projektek felé. Önkéntesként kenyai kollégák felügyelete alatt dolgoztunk. Egy helyi nairobi partnerszervezet támogatását kaptuk, amely a nyomornegyed közelében található, ugyanakkor nagyon sok támogatást kaptam a kollégáktól.

Könnyű barátokat találni a helyiek között?

Szlovákia viszonylag ismert ország Kenyában. A munkahelyi kollégáim tudták, hol van. Nairobiba indulás előtt több kenyai emberrel találkoztam, akik Szlovákiában élnek. Épp ellenkezőleg, mielőtt elhagyta Kenyát, az elmúlt héten megismertem egy srácot, aki jelenleg Szlovákiában tanul. Rajta keresztül sok más kenyaival találkoztam, amikor visszatértem.

A kezdetektől kezdve nehezebb lehet behatolni a belföldiekbe, még mindig érzékelik Afrika és Európa közötti különbségeket. Az a tapasztalatom, hogy nagyon szívélyesek, kommunikatívak, barátságosak. Nagyon szép emlékeim vannak a központban lévő kollégákról, nem volt problémám barátkozni. Eddig többekkel voltam kapcsolatban. Még mindig kapok hírleveleket a szervezetemtől e-mailben, itt-ott e-maileket írunk egykori kollégáimmal, a Facebookon is kapcsolatban állunk, még a központból is írok néhány anyát ide-oda.

Önkéntesként utazott, melyeket a küldő szervezet fizetett?

Szervezetemtől fedezték a megélhetési költségeimet (repülőjegy, szállás, étkezés, zsebpénz, utazási biztosítás és oltások túlfizethetők) Slovakaid támogatás révén a Szlovák Köztársaság hivatalos fejlesztési együttműködése keretében. Régen önkéntes lakásban éltem más önkéntesekkel a nyomornegyed közelében, de ez nem közvetlenül a nyomornegyedben volt. Megosztottam a szobát egy másik szlovák önkéntessel.

A szubszaharai Afrika országai nem olyan olcsóak. Sok ár európai szinten van, de néhány dolog olcsóbb. Ázsiai országokkal, különösen Délkelet-Ázsiával összehasonlítva, Kenyában magasak az árak. Ezt sok más utazó is megerősítette nekem. Az elektronika és a jobb dolgok drágábbak, mint Európában, az élelmiszer, különösen a nyomornegyedekben, nagyon olcsó. Nairobi központja kozmopolita, fejlett és ezért drágább. Az árakat tárgyalják, és néha hajthatatlannak kell lennie. Az eredeti összegből felére, néha pedig harmadára vagy tizedére vonható le. A központban a fehér embereket gazdag turistaként érzékelik, és mindent megpróbálnak nekik eladni, nagyon drágán. Éppen ellenkezőleg, azon a területen, ahol éltem, és a nyomornegyedben nem kellett tárgyalnom, az árak tisztességesek voltak és megegyeztek a helyi.

Nagy a lelkesedés a szavaidban, így a visszatérés valószínűleg nehéz volt. Amit hiányoltál a szlovákiai Kenyából?

Hiányzik az afrikai zene és tánc Kenyából. A kenyaiak mindenhol szoktak táncolni - a tömegközlekedésben és az utcán. Nagyon szeretem az afrikai hangokat. Hiányzott a trópus, a szavanna, a baobab, sokféle gyümölcs, a cukornád és persze az étel. De leginkább hiányzott az emberek. Tetszett a közlekedésük is - a matata, amely mindenhol használható, csak emelje fel a kezét az utcán, állítsa le a kisbuszt, vigye oda, ahol szükséges. Nincs pontos menetrendje vagy megállója. Hiányzott az M-pesa is, ami egy pénzügyi átutalás egy mobilban, amely szintén van néhány európai országban, Afganisztánban vagy Indiában. Klasszikus telefonokon is működik. A telefonszámra megtakarított pénz segítségével bármit fizethet telefonon, vagy bárhová küldhet pénzt. Ugyanakkor nagyon biztonságos módja a pénzküldésnek. A nyomornegyedekben tartózkodók általában nem rendelkeznek bankszámlával vagy fizetési kártyával. Amikor elmagyaráztam egy kenyai barátomnak, hogy Szlovákiában nincs ilyen, mint az empesa (M-pesa), nagyon meglepődtek, hogy telefonjaink vannak, de nem ezt az alternatív fizetési módot használjuk.

Amit megtanultál Kenyában, akár gyerekeket tanítottál, akár nem?

Minden bizonnyal sokkal nyitottabb, toleránsabb lettem. Megváltozott a nyomornegyed-kérdéssel kapcsolatos nézetem is. Bővítettem az interkulturális környezet ismereteit, nagyobb kulturális érzékenységre tettem szert és megtanultam kezelni bizonyos helyzeteket. Biztos vagyok benne, hogy a tartózkodásom sok más szempontból is hatással volt rám. A kinézetemben nagyra értékelem a mindennapokat. Megtanultam másként felfogni az időt, hogy azt nem kell szigorúan meghatározni. Lassítottam és elkezdtem jobban élvezni az életet. Visszatérve "terep-mező" megközelítést hoztam, ami lassan-lassan jelent, ahogy visszatértem, lassan sétáltam, sok mindent lassú tempóban csináltam. Az életemet is megváltoztattam úgy, hogy kifejezhessem a "kesho" szóval, ami holnapot jelent. Ezért nem kell mindent ma megtennem, és tudom, hogy holnap van a nap.

Az egész tartózkodás több változatosságot hozott számomra az életemben. Az öröm és az életkedv vonzott a legjobban, nagyon élveztem az élet színeit, a gyönyörű színes szöveteket és kiegészítőket, az emberek színes ruhákat viselnek. Nem tudom, visszatérek-e valaha Kenyába, de mindenképpen szeretnék visszatérni, akár oda, akár a Szaharától délre fekvő Afrika másik országába.