Különösen a nők és a lányok akarják formálni a feneküket és a szép lábukat. Több gyakorlat van ezeknek a szorosan figyelt részeknek a kialakítására. Az egyik leghatékonyabb a különféle tüdő.

tüdő

A tüdő a leggyakoribb testformáló gyakorlatok közé tartozik

Terhelés nélkül is elvégezhetők, és ideális választás a kezdők számára, mielőtt megtanulják, hogyan kell használni a terhelést a test alakításához, és ugyanakkor megtanulták a testmozgás tökéletes technikáját. A tüdő azonban új izomtömeget is képes felépíteni. Ennek a gyakorlatnak a felvétele a testépítők, valamint a sikeres fitnesz modellek és sportolók edzésébe csak azt bizonyítja, hogy mennyire hatékony ez a gyakorlat. Annak érdekében, hogy mindenki profitálhasson belőlük, be kell tartani az edzésbiztonság szabályait.

Fontos technika

A tüdőket félelem nélkül lehet használni, miközben figyeljük a technika és a test rugalmassági korlátjait, és tiszteletben tartjuk a végtagok arányát. Amikor a láb hajlított helyzetbe kerül, amikor az ínszalagok és az inak erősen megterhelődnek, viszonylag könnyen megsérülhet.

Soha nem szükséges 90 fokos szögben haladni, amikor a borjú a térd alá kerül a függőleges tengely mögött, ami azt jelenti, hogy a térd veszélyes helyzetben van a lábujj előtt. Soha ne gyakoroljon bemelegítés nélkül. Ügyeljen a nyújtási gyakorlatokra, és fejlessze az ízületek, szalagok és inak rugalmasságát. Amikor fájdalmat érez a térdében, érdemes kihagyni az edzéseket. A térd sérülése esetén csak az orvossal folytatott konzultációt követően vonja vissza az edzéseket. Nagy a kockázata a sérülések helyreállításának.

A comb és a fenek formálása

A tüdőknek számos előnye van. Megterhelik a teljes combterületet, mind a combhajlításokat, mind a négyfejű és az ülőizmokat. Az a tény, hogy az egyes lábak külön-külön működnek, hozzájárul az izomzat egyenletes fejlődéséhez, és kompenzálja az esetleges egyensúlyhiányt is, amikor a test valamely része erősebb lehet. Ezenkívül a merülés gyakorlata fejleszti az egész test stabilizáló izmait, és befolyásolja az ábra általános szimmetriáját. A megszerzett koordináció és stabilitás ezután nemcsak az izomtömeg és az alak alakulásában használható fel, hanem más sporttevékenységek működtetésében is, ahol a test alsó felét gyakorlatilag minden sportágban felhasználjuk.

Tervezés

A gyakorlatokat többféle módon lehet végrehajtani. A tüdő lehetséges terhelés nélkül is hatékony, még akkor is, ha nincs kéznél súlyzó, ezeket is végre lehet hajtani. A terheléses tüdő gyakorlásakor általában vagy egy, a guggoláshoz hasonlóan vállra helyezett nagy súlyzót használunk, vagy egy kézzel tartott súlyzókat tartunk a test mentén. Emlékeztetni kell arra, hogy a súlynak megfelelőnek kell lennie, és a fő hangsúlyt a műszaki tervezésre kell helyezni.

Függőlegesen állunk, megerősítjük a hasat, természetesen meghajlítjuk a hátát, kikapcsoljuk a mellkasát, a lábak egyenesen előre mutatnak. A súlyzók nem húzhatják előre a vállát. Különösen a technika gyakorlása előtt emlékeznie kell erre. A mozgás teljes útja során nem szabad előre hajlítani és a hátat meghajlítani. Bármelyik végtaggal előrelendülünk. A végtag előre mozgásának elég hosszúnak kell lennie, hogy a térd ne kerüljön kedvezőtlen helyzetbe, ami veszélyezteti az ínszalagokat és magát a térdet. A sípcsontnak 90 fokos szögben kell lennie, a térd nem haladhat előre, és ugyanakkor a combcsont nem haladhatja meg a padló szintjét. Lökdöséskor összpontosítson a terhelés áthelyezésére a láb hátsó felére, ami biztosítja a kellően hosszú előre lépést. A hajótest még mindig egyenes és szilárd. Ezenkívül helyénvaló tiszteletben tartani az egyéni rugalmasságot és fejlődést. Valaki képes egy hátsó térddel megérinteni a padlót, de lehet, hogy valaki a végtagok aránya miatt nem éri el ezt a helyzetet, és ez nem ennek a gyakorlatnak a célja. Egyes testedzők még a másik végtagot is kinyújtva hagyják. Gyakrabban azonban enyhén meghajlik és nagyobb helyet biztosít a hátsó térd és a padló között.

Az alsó helyzet elérése után lassan visszatérünk a testtartás kezdeti helyzetébe a lépcsős láb felfelé tolásával. Először tanácsos bizonyos számú ismétlést végrehajtani az egyik végtagnál, és a sorozatot ugyanannyi ismétléssel egészíteni a másik végtagnál. Lehetőség van azonban váltogatni mindkét lábon egy ismétlés után, amíg az egész sorozat be nem fejeződik. Az ismétlések egyesével történő felváltása kissé nehezebb egyensúlyba hozni. Ha az egykezes karokat a test mentén tartja, akkor azoknak az oldal mentén, az alsó helyzetben, azaz a mélyben kell lógniuk. Amikor a combjai alatt vannak, akkor valószínűleg előrehajol, és rosszul hajtja végre a gyakorlatot. Rövid döfés esetén nem lesz képes a földre jutni léptető távolságban anélkül, hogy a térdét a lábujj elé kellene mozgatnia, ami nagyon veszélyes helyzet, ami veszélyezteti a térd szalagjait.

Ugyanaz a testgyakorlási elv, mint a helyszínen végzett tüdő esetén, alkalmazható a gyaloglás változatára, amikor az egyes végtagokat váltogatjuk, és lehetőség van különböző izomrostok edzésére. A diverzifikáció érdekében különféle tüdő kivitelezése emelt stabil alapon is lehetséges.