Mint Bárta kijelentette, soha nem tartotta magát objektívnek, mert "az objektivitáshoz vezető út fájdalmas és általában a legjobb bíró az idő". Az egyiptológus az összeomló államok fő problémáját látja mindenekelőtt az iskolázatlan generációban, valamint azt, hogy az emberek lemondtak a minőségről, és elméjüket elárasztotta az internet előtét.

világ

A cseh szakértő meggyőződését fejezte ki, hogy a mai ember kiszorította létünk értelmét, és a halált mindennek a végének tekinti. "Ezért építünk alagutakat, stadionokat és szupermarketeket - alapvetően semmi olyat, ami túlmutatna rajtunk és túlélhetné" - mondta.

A civilizációk része

"A nagy válságok (összeomlások) minden civilizáció szerves részét képezik, és nem feltétlenül jelentik annak végét. Éppen ellenkezőleg, a rendszer regenerációjához vezetnek abban az értelemben, hogy teljesen megszüntetik a nem funkcionális részeket "- reagált Bárta arra a kérdésre, hogy szerinte mi a válság oka.

A tudós azonban konkrétabb volt, és az emberiség összeomlása (súlyos válság) 30 év múlva várható. "Ki leszünk téve az éghajlati ingadozásoknak, ahol túl sok víz és hő lesz túl gyakran és túl kevés" - összegezte.

Az emberek túlélték az összeomlások nagy részét

A cseh egyiptomi tudós azonban más szempontokra is rámutatott - Európa demográfiai kihalására és a Közel-Kelet nagy területeinek hatalmas kiszáradására is. És például a globális terméskiesés és a hosszan tartó aszály egy cseh szakértő szerint 2001-ben az ún. Arab tavasz.

Végül, de nem utolsósorban Bárta szerint nem lehet lebecsülni például a nemzetek új migrációját. "Az emberek túlélték az összeomlások nagy részét. Az összeomlás nem a végét jelenti, hanem a gyógyulást, amelyet a komplexitás kellemetlen elvesztése, azaz az életszínvonal csökkenése kísér "- reagált a professzor a nagy válság határára és az esetleges felkészülés alternatíváira.

Bízzunk önmagunkban

De Bart szerint van-e reménye az emberiségnek? "Építsük fel alulról a közösségi életet, támaszkodjunk inkább önmagunkra és kevésbé az államra, támogassuk a kézművesség és a reáloktatás fejlesztését, ne tűrjük a gondatlanságot a környezetünkben, válasszunk legitimitású képviselőket, értékeljük a természeti erőforrásokat, víz, termékeny talaj és tiszta levegő - vonta le a következtetést az egyiptológus.