Melyek a színvakság és a színlátás zavarai? És hogyan azonosítja őket?

Az élet tele van különböző színekkel - de nem mindenki egyformán érzékeli a színeket: a színvakság és a vörös-zöld látászavar széles körben elterjedt színlátási zavar. Az ilyen fogyatékossággal élő emberek gyakran észre sem veszik. Van azonban egy színvakság és vörös-zöld látászavar teszt, amely gyors eredményeket fog elérni. De mik a színvakság és a színlátás rendellenességei? És hogyan diagnosztizálja őket?

vörös-zöld

Színlátási rendellenességek, színvakság és vörös-zöld látászavarok

A színvakság nem minden formája azonos. Az ok és a tünetek alapján megkülönböztetünk színvakságot, részleges színvakságot és teljes színvakságot. Lehet, hogy egy személy színérzékelési rendellenességekkel születik, vagy egy életen át fejlődhet. Például sok színfelismerési probléma szembetegségből ered, például makula degeneráció. Egyes hosszú távú gyógyszerek vagy a látóideget érintő betegségek színlátási problémákhoz is vezethetnek. Ide tartozik a látóideg atrófiája is, vagyis a fotoreceptor sejtek halála a látóidegben. Az okok különbözőek, beleértve a látóideg-gyulladást, az agyban fellépő nyomásnövekedést vagy az alkoholmérgezést. A szemlencse átlátszatlansága az öregedés és az agyban bekövetkező változások miatt szintén korlátozhatja a színek érzékelésének képességét.

Örökletes színérzékelési problémáktól szenvedők sokszor csak sok év után élnek ilyen állapotban. Ez történhet például egy kötetlen beszélgetés során valakivel, aki normálisan érzékeli a színeket ("nekem sokkal kékebbnek tűnik"), vagy amikor egy olyan feladatot hajt végre, amely pontos színbesorolást igényel, és egy színlátási zavarral küzdő ember rájön, hogy a világ nem ugyanazt érzékeli, mint más embereket. Számos szakma tökéletes színlátást igényel, és a színvakok vagy a színészlelési rendellenességekkel küzdők nem tehetik ezt meg. Ilyen szakmák közé tartoznak a rendőrök, festők, lakkok, CAD munkaállomások dolgozói, fogorvosok, villanyszerelők és vegyi laboratóriumi technikusok. A hibátlan színlátás számos művészeti/tervezői szakma és a divatipar előfeltétele is. Emiatt számos szakmában színvaksági tesztet kell teljesíteniük a jelölteknek, például a közlekedési iparban. A jövőbeni pilótáknak vagy motorcsónak-kérelmezőknek be kell bizonyítaniuk, hogy nem színvakok.

A színvakság és a színlátás zavarainak okai

Az emberi szem retinája kétféle szenzoros sejtből áll: rudakból és kúpokból. A botok elsősorban a világos-sötét kontrasztok meglátásában segítenek, míg a kúpok gondoskodnak a színlátásról. Az egészséges látású embereknek három különböző típusú kúpja van, amelyek mindegyike a színek széles skálájáért felel: L kúpok piros, S kúpok kék és M kúpok zöldek. Az L, S és M elnevezések a színspektrum azon területét jelölik, amely lefedi az egyes kúpokat: L a "hosszú", S a "rövid", M pedig a "közepes" hullámhosszakat jelöli. A szembe behatoló fény hullámhossza stimulálja a kúpok színpigmentjeit, aktiválva az agy különböző színérzetét. Ha egy kúp nem működik megfelelően, vagy teljesen leáll, ez korlátozza az ember képességét a színek érzékelésére, ami színlátásromláshoz vagy színvaksághoz vezet. A kúpok szintén csak bizonyos fényerő mellett aktívak. Sötétség alatt csak a világos és sötét közötti kontrasztokért felelős sávok működnek. Ezért a sötétben minden ugyanaz.

Színlátási rendellenességek, pl. vörös-zöld látászavar

Korlátozott színérzékelés

Amikor egy személy rendellenes trichromatiában szenved, ami a színérzékelés zavara, akkor az összes szükséges kúp aktív. Érzékenységük azonban rendkívül korlátozott, ezért tűnik a színek kevésbé intenzívnek, és az ilyen fogyatékossággal élő emberek gyakran összekeverik őket. A vörös észlelésének korlátozott képessége azt jelenti, hogy egy rendellenes trichromatiás személy sokkal később észrevesz egy piros lámpát a közlekedési lámpánál, mint a többi sofőr.

Részleges színvakság, pl. vörös-zöld vakság

Ha egy személy részleges színvakságban szenved, a színészleléshez szükséges érzékelő sejtek egy része vagy nem létezik, vagy nem működik. A dikromációtól szenvedő személynek csak két funkcionális kúpja van, a monokróm személyének pedig csak egy. Az érintett emberek érzékelnek néhány színt, de nem a teljes spektrumot. Például a zöld színvakság (deuteranopia) esetében a zöld kúpok nem működnek, és a tritanópiában szenvedőknél (a kék érzékelés zavara) hiányoznak a kék kúpok. A protanópiában szenvedőknek nem működő vörös kúpja van. Az eredmény: csak nagyon korlátozott színspektrumot képesek érzékelni. Az érintett emberek egyáltalán nem tudják megkülönböztetni a vöröset a zöldtől. Vagy nem érzékelik a közlekedési jelzéseket vagy az elöl haladó járművek piros féklámpáit, vagy túl későn veszik észre őket. A részleges színvakságra nincs gyógymód.

Teljes színvakság

A teljes színvakság (achromatopsia) a legtöbb esetben az örökletes színvakságra utal, amelyben az érintett személy a színek helyett csak a szürke pikkelyeket érzékeli. Az achromatopsia előfordulása férfiaknál és nőknél azonos. Az ilyen fogyatékossággal élő embereknél jelentősen csökkent a látásélesség, és rendkívül érzékenyek a fényre (fotofóbia). Teljes színvakságban szenvedő embereknél a kúpok három típusa közül egyik sem működik a színérzékelés érdekében. Csak a szemükben lévő botok segítségével látnak, vagyis olyan érzékszervi sejtekkel, amelyek felelősek a sötétben való látásért. Emiatt az achromatopsziás emberek körülbelül 500 különböző világos-sötét átmenetet érzékelnek. A teljes színvakság általában öröklődik, de oka lehet agyvérzés utáni agyi achromatopsia, traumás agysérülés vagy egyéb agykárosodás.