Ezt az ötletet a fiam karácsony előtt mutatta be nekem, de nem volt időm, így tegnap rájöttem. Gyakran készítek szárított almát, mert az alma sietve született, és valahányszor édesszájú vagyok, szeretek marékot őrölni. Nos ezeket a csokoládékat kevesebbet kell majd ropogtatnom. De valószínűleg kevésbé gonosz, mint a csokis sütemény:)
Nyersanyagok
Jegyzeteim
Jelentkezzen be a Vary-be, és írja le a receptekre vonatkozó jegyzeteit.
Megközelítés
Az almákból szedtem egy magot, kb 3-4 mm-es szeletekre reszeltem és szétterítettem a szárító rostélyán. Az almákat száríthatjuk a sütőben vagy a radiátoron.
A csokoládét palmarinnal megolvasztottam, jól összekevertem. Sütőpapírt tettem a tészta gördeszkára, hogy legyen hová tárolni a csokialmákat. Fokozatosan áztattam minden szeletet.
Hagytam a csokoládét lefolyni és a papírra fektettem.
Ilyen csokoládéalmám megkeményedett az erkélyen. Most télen hűvös, a csokoládé majdnem megkeményedett.
A csokoládé már nem ragyog, a szeletek elválasztották magukat a papírtól.
Dobozba tettem és hűtőbe tettem. Este elkészítettem az első adagot, és mivel még mindig csokoládé volt a tálban, felmelegítettem és tettem még néhány kört.