A sajátos oktatási igények jelenlegi koncepciója nem veszi figyelembe a tanulás akadályait
Nem minden olyan gyermeknek van speciális oktatási igénye, akinek oktatásra van szüksége
G1.1.1.3.1. Ábra. Azon gyermekek és tanulók aránya, akik nem rendelkeznek speciális oktatási igényekkel, de támogatásra szorulnak az oktatásban
Statisztikailag szignifikáns különbségek voltak a különböző iskolai végzettségű válaszadók válaszai között. Az óvodákhoz és a középiskolákhoz képest az általános iskolák válaszadói lényegesen gyakrabban nyilatkoztak úgy, hogy vannak olyan tanulók az iskolában, akiknek további támogatásra van szükségük az oktatásban (a válaszadók 63,4% -a). Az általános iskolában, valamint a gimnáziumban dolgozó gyógypedagógus szavaival élve az 1. osztályban minden évfolyamon körülbelül 7 gyerek van, akiknek némi támogatásra lenne szükségük. Ezek közül csak 3-4-et fognak végül diagnosztizálni. Még az egyes iskolai szintekre járó tanulók teljes számát tekintve is megbecsülhetjük, hogy az óvodákat, az általános és középiskolákat további tízezer olyan gyermek látogatja, akiknek nincsenek speciális oktatási igényeik, de a tanárok véleménye szerint oktatásra szorul.
A válaszadókat arra is felkérték, hogy nevezzék meg azokat az okokat, amelyek miatt a kiegészítő támogatásra szoruló gyermekek és tanulók nem részesülnek speciális oktatási igényekben. A legtöbb válaszadó (54%) kijelentette, hogy az SNI gyermekeket még nem diagnosztizálta egy tanácsadó intézmény. A válaszadók viszonylag nagy csoportja (35,9%) rámutatott a gyermekek törvényes képviselőinek nézeteltérésére, amely összefüggésbe hozható a sajátos oktatási igények több megbélyegző szempontjával. A válaszadók legfeljebb ötöde (20,9%) gondolja úgy, hogy az SNI jelenlegi kategóriái nem tükrözik egyes gyermekek és tanulók igényeinek sajátos jellegét.
G1.1.1.3.2. Ábra. Okok, amelyek miatt az oktatási támogatásra szoruló gyermekeknek vagy tanulóknak nincsenek speciális oktatási igényeik
A támogatás teljes diagnosztikával történő kondicionálása kizárja a megelőző intézkedések lehetőségét
A kérdőíves felmérés válaszadóinak több mint fele (54%) szerint ennek van értelme, egyes gyermekeknek és tanulóknak nincsenek speciális oktatási igényeik a tanácsadási intézmények által meg nem határozott vagy folyamatos diagnosztika miatt. Az óvodáskorú gyermekek esetében ez összefüggésben lehet azzal is, hogy több esetben életkoruk miatt még nem lehet konkrét diagnózist levonni. Ezt az okot a válaszadók 24,3% -a mondta az óvodai környezetből. Ezt az egyéni interjúk több válaszadója is megerősítette. Amint azt egy óvodapedagógus elmondta, aki részmunkaidőben dolgozik gyógypedagógusként, van egy fiúnk, akinek kb. Halmozottan fogyatékos, de még mindig ideggyógyászokhoz fordulnak, és nem tudják, hogyan kell meghatározni, mi okozza konkrétan problémát. Vannak autizmus spektrum rendellenességek és neurológiai probléma is van vele, így még mindig nehéz megmondani.
A gyermekek szakmai támogatásának növekvő igényei a beszéd és a kommunikáció terén
A támogatásnyújtás fontosságát a problémák megnövekedése előtt, amennyiben azok megfelelnek a súlyosabb fogyatékosság diagnosztizálásának kritériumainak, az egyes interjúkra több válaszadó is felhívta a figyelmet, különösen a gyermekek beszéd- és kommunikációs készségeivel kapcsolatban. Az óvodák és az általános iskolák szintjén viszonylag erős egyetértés van a tanárok között abban, hogy a nyelvtudás az a terület, ahol a gyerekek az elmúlt öt-tíz évben a leginkább romlottak. Az óvoda igazgatója szerint évről évre egyre több gyermek jelentkezik logopédiai problémákkal. Több válaszadó szerint a gyengén fejlett beszédkészség problémát jelent egyes gyermekek óvodából általános iskolába való átmenetében, és ha nem oldják meg őket, akkor jelentősen megnehezíthetik a tanuló további oktatási útját, mert megnyilvánulnak a az olvasás és az írás alapjai.
A tanítási nyelvtől eltérő anyanyelvű gyermekek nem jogosultak támogatásra
Külön gyermekcsoport, amelyre az óvodák, az általános és középiskolák környezetéből érkező több válaszadó rámutatott, olyan gyermekekből áll, akik az otthoni tanítási nyelvtől eltérő nyelvet beszélnek, és emiatt számos akadályt kell szembesíteniük az oktatással. Mint azt az óvoda igazgatónője kijelentette, ahol roma családokból származó gyerekek vesznek részt, a nyelvi akadály gyakran okoz problémát számunkra. Bonyolítja az is, hogy nem tudom, csak a nyelv miatt van-e, mert amikor anyanyelvén kommunikál, azt mondjuk magunknak: „Ó, milyen bölcs!” Azt, hogy nem is gondoltuk volna, hogy tudja ezeket a dolgokat, de mivel nem beszél szlovákul, a gyermek sokszor inkább nem mond semmit.
A gyermek anyanyelvének puszta eltérése az oktatási nyelvtől azonban az érvényes jogi szabályozás alapján nem indokolja a sajátos nevelési igény kielégítését. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében ez a gyermek családi környezetének nyolc jellemzőjének egyike, amelynek együttesen jelen kell lennie. Más kritériumok a családi környezet oktatási és gazdasági vonatkozásait érintik, például a családok szegénységét, munkanélküliségét vagy a törvényes képviselők alacsony iskolai végzettségét, vagy azt, hogy "az a család, amelyben a gyermek él, nem látja el az alapvető funkciókat - szocializációs, érzelmi gazdasági és gazdasági szempontból "6, ráadásul megbélyegzőek lehetnek egy gyermek és családja számára.
Még a külföldiek gyermekei esetében is, amelyeket az iskolai jogszabályok külön határoznak meg, a kritérium nem az anyanyelvük különbsége, hanem egy másik ország állampolgársága. 7 Jóllehet valamilyen formájú nyelvtámogatásra jogosultak az állami nyelvtanfolyamok révén 8, ugyanakkor például egy "tanév során" eltérő értékelési módszereket lehet alkalmazni "az" állami nyelv elégtelen ismerete "miatt 9, mégis nem SNI gyermekek. A külföldiek gyermekeinek száma nem elhanyagolható - a 2018/2019-es tanévben összesen 2682 gyereket oktattak az általános iskolákban, amelyek 48% -áig Pozsony önkormányzati régiójában helyezkedtek el. 10.
Az a tény, hogy a más anyanyelvű gyermekek nem kapnak különösebb figyelmet, szintén befolyásolja az iskolák (nem) rendelkezésére álló pénzügyi forrásait az oktatásukhoz, következésképpen a támogatási eszközök megválasztását, ideértve azt is, hogy képtelenség ezekhez tanársegédet szerezni. gyermekek. Az iskolák felkészültségének hiánya a tanítási nyelvtől eltérő anyanyelvű gyerekekkel való munkavégzésre súlyosbítja azt, hogy egy másik nyelv felfogása "probléma" a gyermekek és családjaik (különösen a romák) részéről, és nem akadályként az iskolai oldalon.
A családban krízishelyzetben lévő gyermekeknek szintén szükség lehet ideiglenes támogatásra
Az intézményi gondozásban felnövő gyermekek nem jogosultak oktatási támogatásra
A gyermek családjának krízishelyzete mindaddig kialakulhat, amíg intézményi gondozóba nem kerül. Több iskola válaszadói rámutattak a gyermekek otthonában, krízisközpontokban felnövő, vagy átmenetileg átnevelési intézményekben elhelyezkedő gyermekek szükségességére és egyes esetekben valós támogatásra is. Ahogy az általános iskolai pszichológus fogalmazott, a válságból szinte minden gyermekünk itt van. Azért vesszük őket, mert senki sem akarja őket. (.) Néha csinálunk nekik egy ilyen kiegyensúlyozó gépet. Például azokon a nyelveken, amelyek messze lemaradtak. Most egy negyedik osztályos tanulónk van, de őt egy tanár tanítja angolul, harmadikosokkal. (.) De mindig csak a tanár hajlandóságán vagy az ütemezés alapján nem tudja levenni a matematikából. Noha nincs hivatalos statisztika az ilyen típusú gyermekek iskoláztatásáról, a különböző típusú iskolákban tanultak, a To Make Sense projekt kérdőíves felmérésében az igazgatók 9,4% -a nyilatkozta úgy, hogy intézményi gondozásban felnövő gyermekek is járnak iskolájukba.
G1.1.1.3.3. Ábra. Az iskolák intézményi gondozási intézményeiből származó gyermekek oktatása
Az intézményi ellátó intézmények gyermekeinek jelenlétét az iskolában a speciális általános és középiskolák igazgatóinak statisztikailag szignifikáns száma igazolta, összehasonlítva a két általános iskolai általános iskolák igazgatóival. Ez azt is jelezheti, hogy az általános iskolákban hiányoznak a szükséges támogatási eszközök, és hogy a gyermekeket szorosabban helyezik át a speciális oktatási rendszerbe. Ugyanakkor sok általános iskola viszonylag magas szintű családi támogatást vár el az oktatáshoz, amely (nem csak) hiányozhat az intézményi gondozásban felnövő gyermekek körében, és ezáltal hozzájárulhat a gyermek kudarcához az oktatás általános szintjén.