A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség az egyik leggyakoribb gyermekkori pszichiátriai rendellenesség. ADHD - mint viselkedési rendellenesség már kicsi kortól megnyilvánul.

ADHD klinikai szindrómának nevezzük, amelyet a koncentráció és figyelem zavara, az impulzusszabályozási rendellenesség, az ingadozó hangulatok és olyan nehézségek jellemeznek, mint a rendkívüli nyugtalanság vagy a hiperaktivitás. Ez egy neurodevelopmentális rendellenesség. Ez a rendellenesség gyakran nagy terhet jelent a család számára. A család a gyermek tudatlanságból fakadó különleges viselkedését gyakran nevelési hibának tekinti. Az ADHD-s gyermek nevelésének nehéz feladatát a külvilág negatív hozzáállása kíséri, ami pszichológiai nyomáshoz vezethet minden családtagra.

érzelmi trauma

ADHD sokféle formája van, és előfordul például hiperaktivitási rendellenességgel vagy anélkül. Az ADHD biológiai alapokkal rendelkezik az agy eltérő fejlődésében és működésében. A koncentrálóképesség romlása, a túlzott aktivitás és az impulzivitás ezeknél a gyermekeknél az agy eltérő felépítésének és működésének köszönhető. Megállapították, hogy az idegsejtek, a dopamin és a noradrenalin közötti ingereket továbbító anyagok anyagcseréje káros szerepet játszik a tünetek kialakulásában . Sok kutató feltételezi, hogy az ADHD egy poligenetikus rendellenesség, amelyet több gén mutációja hoz létre. Modellzavar a genetikai, neurobiológiai és külső epigenetikus tényezők közötti kölcsönhatás (a szervezet fejlődése gének alapján külső tényezők hatására).

A genetikai tényezők elengedhetetlenek, akár 80% -ban is fontosak. A külső (nem genetikai) tényezők között (20-30% -ot tesznek ki), megszorozva a hatást, megszámoljuk pl. dohányzás és alkoholfogyasztás terhesség, koraszülött, elhúzódó és egyébként bonyolult szülés, fejsérülés ill. perinatális szövődmények és sérülések. A közelmúltban ökológiai hatásokra is számítottak, például a nehézfémek gyakoribb előfordulása, a radioaktivitás, a zavaró neurotranszmitter aktivitása, és a prefrontális kéregben a véráramlás csökkenésével nyilvánul meg. A jobb és a bal agyfélteke közötti helytelen kommunikációt a legtöbb esetben érzelmi trauma vagy stressz okozza. A félelemre, a fájdalomra vagy a fájdalomtól való félelemre adott neurológiai válasz neurológiai blokk formájában jelentkezik. Az így létrejött blokádok csak reagálni engednek, de nem logikusan gondolkodni. Amikor az elõ és a jobb agyfélteke blokkolva van, erõsnek érezzük magunkat, a kreatív logika elvész, és képtelenek vagyunk megfelelõen cselekedni. Folyamatosan ugyanazokat a régi, romboló és terméketlen reakciókat ismételjük.

A negatív tapasztalat (trauma, stressz) az energia áramlásának blokkolását okozza az agy szintjén, majd ezt követően a test megfelelő részében. Az érzelmi trauma vagy a stressz olyan intenzív, hogy a félelem, a fájdalom vagy a fájdalomtól való félelem következtében az agyban lévő egyén programozza az ún. "fehér foltok". Traumatikus pillanattól kezdve tagadja e képességek létét egész életében. Az ember és sejtmemóriája minden információt rögzít az egyes energiaelzáródásokról. Biederman szerint az ADHD globális prevalenciája 3-9% között mozog. Leggyakrabban az iskoláskorú gyermekeknél 5-7% között mozog. A hiperkinetikus rendellenességben szenvedő gyermekek száma az 1. osztályban nagymértékben, 2 és 10% között változik, és a DSM IV kritériumai szerint akár 18% is. Az előfordulás gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál, a leggyakoribb arány 6: 2 (8: 1-ig terjedő tartomány). Az ADHD-t leggyakrabban a gyermek életkorának 6. és 9. éve között diagnosztizálják, vagyis az iskolalátogatás kezdetén, amikor egyre nagyobbak az igények a különböző normákhoz való alkalmazkodásra és a stabilabb teljesítményre.

A kutatások ellenére a tanulási nehézségeket gyakran gyógyszeres kezeléssel kezelték, ami a legtöbb esetben nem oldja meg a tanulási nehézségeket.

Az agy ideális funkciója az, amikor a jobb és a bal agyfélteke tökéletesen együttműködik. A célzott terápiák a legmodernebb EEG neurofeedback technológiával és az AVS technológiával együtt meditációval és koncentrációs tréninggel segítik az ügyfelet a megfelelő elzáródás megfelelő korrekcióval történő eltávolításában. Az ügyfél akkor is felhasználhatja teljes agyi potenciálját, ha hasonló stresszes helyzetbe kerül. Csak azon múlik, hogy hajlandó-e új módszereket keresni helyzeteinek megoldására. Az, hogy kikapcsolhatjuk a bal agyféltekét és teret adhatunk jobbra, nagyon pihentető, megnyugtató és felszabadító. Elnyomja a feszültséget és a félelmet, és képes lesz pihenni, regenerálódni, fejleszteni a kreativitást és hatékonyabban játszani. Csinálsz valamit, amit élvezel, és csak így csinálod. A bal agyfélteke tudatos kikapcsolásának és a jobb mozgatásának megtanulása segít egyensúlyban tartani, és teljesebb és boldogabb életet élni. Segít javítani az életminőségben és jobban élvezni az életet. Fokozatos edzéssel elérhetjük, hogy a félgömbök abbahagyják a "tolást" és együttműködjenek.

"Ha enyhítjük a stresszt, javítjuk saját és utódaink genetikai kódját. Megszüntetjük azokat a betegségeket is, amelyek még nem fejlődtek ki, de elkezdtek ébredni. Ez is igazi megelőző orvoslás."

Az ADHD alapvető tünetei

A megbízható diagnózis felállításához a gyermek és fejlődésének gondos figyelemmel kísérése szükséges. A hiperkinetikus szindróma viszonylag nehezen diagnosztizálható rendellenesség, bár a rendellenességnek egyértelmű jelei vannak.