nobel

Amikor Nobel tévesen közzétett nekrológjában elolvasta, hogy a halál kereskedőjének tekintik, elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne a megszerzett javakat felhasználni az emberiség javára.

Washington/Pozsony, november 25. (TASR) - Alfred Nobel svéd iparos szabadalmaztatta találmányát az Egyesült Államokban - a dinamit robbanóanyagot. 150 évvel ezelőtt, 1867. november 25-én szerezte meg a szabadalmi dokumentumot.

Alfred Nobel termékeny életet élt tudósként, feltalálóként és üzletemberként. Kiváló üzletemberként és vállalkozóként is kiemelkedő volt, óriási pénzügyi tranzakciókkal. Soha nem látott nyereséget ért el, és a bolygó legsikeresebb és leggazdagabb emberei közé tartozott.

A nitroglicerint Ascanio Sobrero olasz kémikus találta ki 1846-ban. Folyadékként azonban nagyon veszélyes volt, és a vele végzett munka nagy kockázatot jelentett. Nobel 1860-ban kezdett kísérletezni a nitroglicerinnel. Bár testvére laboratóriumi robbanásban halt meg, az iparos tovább dolgozott, és 1866-ban megtudta, hogy amikor a kovaföld felszívja a nitroglicerint, szilárd robbanóanyag keletkezik, amely stabilabb a nyomás és az ütés ellen. Felhívta a robbanásveszélyes dinamitot, és szabadalmat kért. Találmányát a kőzetrobbantással, az alagútfúrással, a csatornaépítéssel és más építési munkákkal kapcsolatos költségek csökkentésének eszközének tekintette. A dinamit azonban nem kerülte el a fegyveriparban való felhasználást.

A felfedezésnek köszönhetően a Nobel virágozni kezdett, dinamittal látta el Európa, Amerika és még Ausztrália számos országát. Kilencven gyára és laboratóriuma volt több mint húsz országban. Az egyik a Dynamit-Nobel (Dynamitka) gyár volt, amelyet 1873-ban Pozsonyban alapított, és személyesen irányította építkezésének menetét. A pozsonyi vállalatnak dinamittal és más robbanóanyagokkal kellett ellátnia a Habsburg monarchia keleti részét, még Délkelet-Európa más országaiba is.

Amikor Nobel tévesen közzétett nekrológjában elolvasta, hogy a halál kereskedőjének tekintik, elkezdett azon gondolkodni, hogyan lehetne a megszerzett javakat felhasználni az emberiség javára. Bertha von Suttner, rövid idejű titkára, később a békemozgalom úttörője, akihez megismételhetetlen vonzalom fűződik, nyilvánvalóan arra az ötletre vezette, hogy személyiséggel támogassa a fontos tetteket.

A pénzügyi alap, amelyből továbbra is jutalmat fizetnek a Nobel-díjasoknak, 1895-ben hozta létre akaratának aláírását.