csak néhány

Hol volt, ott volt, hét hegy és hét bánya mögött. Így kezdődik sok jó mese. Néhányan azonban egyszerűen elaludhatnak.

Velük van csodálatos erejük, képzeletünk határain túli földeket hoznak létre. Egy Alice nevű lány is beszállt az egyikbe. Egy könyvben, amely már gyerekklasszikus, Lewis Carroll látszólag nagyon hasonló világot hozott létre, mint a miénk. A mellényt és az órát viselő nyulak kivételével a hernyók pipát szívnak, és a síró csecsemők omladozó malacokká válnak. Csak néhány szó és az emberi fantázia zöld. Különösen olyan korban, amikor a gyermek még mindig könnyen és gyakran átlépi a valóság és az álom közötti határt; amikor hirtelen megtörténik még az is, ami lehetetlennek tűnik.

Még az is megtörténik, ami lehetetlennek tűnik, hirtelen

Alice szerette elképzelni, hogy két emberben van. Ezért soha nem volt teljesen egyedül. Beszélhetett magával, dicsekedhetett és vétkezhetett. Tehát a fűben ülve észrevette, hogy a mellényében egy fehér mezei nyúl kihúzza az óráját a zsebéből, és boldogtalanul sóhajtozik, hogy késik. Bátorította magát, és utána szaladt. Nyúllyukba esett, de nem olyan rendes. Addig esett, hogy azt hitte, kiesik a földgömb túlsó felére - arra, ahol az emberek járják a fejüket. És talán, ha kiesne ott, kevesebb kalandot élne meg, mint elütni egy régóta nyúlfurat fenekét.

"Csak néhány percet várt, hogy megbizonyosodjon róla, hogy az nem csökken még jobban. Kicsit zavarta, mert: "Érted, mi van, ha úgy járok, mint egy gyertya, amikor kiég" - gondolta Alice. "Ki tudja, hogy néznék ki akkor?" Megpróbálta elképzelni, hogy néz ki egy gyertyaláng, amikor fúj, de nem, és nem emlékezni arra, hogy látott-e már ilyet.

Ha valahol meglátja az "inni engem" szót, meg fogja inni, ha az "eszi meg", akkor megeszi

Alice furcsa lényekkel találkozik, egy darabig megnagyobbodik, egy ideig zsugorodik, attól függően, hogy mit eszik vagy iszik. Ha észrevesz egy "Drink me" feliratú palackot, akkor egy pillanatig sem habozik, mert tudja, hogy csak megkóstolva újra valami csodálatos élményt fog tapasztalni. Például egyáltalán nem számít arra, hogy olyan sok könny fog pattogni, mint egy óriás, hogy ha körülbelül százszorosra zsugorodik, szinte megfullad a könnyeiben. Ráadásul annyi lénnyel találkozik és annyi abszurd beszélgetést folytat, hogy ez egy felnőttet is megzavarna, nem csak egy gyereket.

Gondolkodott már azon, hogy mik a kártya karakterei? Bányászok, bányászok, királyok és főleg királynők? Jó vagy rossz? Vagy hogyan kell krokettezni, főleg, ha az összes játékeszköz él? A sündisznók golyók és lángoló botok? Természetes, hogy bármelyik pillanatban megpróbálnak elmenekülni. És nemcsak őket, hanem minden egyes játékost, mert nem elég, ha nem szeretjük a királynőt, akinek a leggyakoribb mondata: "Vágd el a fejét!" Még akkor is, ha a király kegyelmet ad mindenkinek, különben már nem lenne senki a királyság.

A karakterek széles választéka elég széles választékot kínál a kedvencek kiválasztásához. Van, aki teljesen őrült, van, aki kevésbé, de az egész könyv hatalmas szórakozást nyújt az emberi képzelet számára. Csak annyit kell tennie, hogy kissé lehunyta a szemét, és ezen a felajánlott ablakon keresztül álmokba és fantáziákba néz.

A királynő leggyakoribb mondata: vágja le a fejét!

- Nos, nálunk - mondta Alice továbbra is lihegve, ha olyan gyorsan és addig fut, amíg mi futottunk, általában máshová jutottál.
,Milyen lassú ország! - Mondta a királynő. "Itt velünk, amint láthatja, ha csak ugyanazon a helyen akar maradni, akkor minél többet kell futnia."

Alice könyve a csodák országában és a Mirror the Mirror ingyenes folytatása és az, amivel Alice ott találkozott, valójában egy álomtörténet. Alice a nővére térdén alszik, és minden, amiről álmodik, furcsább, mint valaha is gondolhatott volna. Valójában ez egy kis csoda, a gyerekek fantáziájának ilyen gazdagsága és változatossága. Az álmok ugyanis tükrözik, hogy mit gondolunk, és mi történik velünk éber állapotban.

Lewis Carroll örök mesét tudott írni. Nemcsak gyerekek, hanem mi felnőttek is átvehetnénk belőle egy ilyen kis üzenetet: ne féljünk álmodni, mert ez a képesség az egyik, ami emberi boldogságot teremt. Volt szerencsém a kezemben tartani a Dušan Kállay által illusztrált változatot, amely hozzáadta a könyv élvezetét. Illusztrációi ugyanolyan abszurdok, mint Lewis szövege. Alice a csodák országában mindenképpen az egyik kedvenc könyvem, és szinte minden életkorban szívesen elmélyülök a titkaiban.