Az asztma és az allergia jelenleg a terhesség alatti leggyakoribb szövődmények közé tartozik. Körülbelül 4% A terhességet bonyolítja az asztma. Ebben az időszakban az 1/3 nőknél az asztma javul, 1/3 részében súlyosbodik, és az asztma lefolyása az utolsó harmadban nem változik. Minél súlyosabb az asztma mértéke, annál hamarabb súlyosbodik a terhesség alatt. Az exacerbációk leggyakoribb előfordulása 24 és 36 hét között és a maximális előfordulás a terhesség hatodik hónapja körül van. Az elmúlt hónapban a betegség a betegek körülbelül 90% -ában stabilizálódott, még a súlyos asztmában szenvedőknél is.
Asztma vagy allergia az anyák jelentős negatív hatással lehetnek a magzatra. A súlyos asztmából eredő hipoxia magzati hipoxiához, anyai hipertóniához és kiszáradáshoz vezethet, és ezáltal csökkentheti az uteroplacentális egységen keresztüli véráramlást. Különösen a nem megfelelően kontrollált asztma esetén nő a növekedés perinatális halálozás, növekszik a koraszülések száma, különösen a szteroidfüggő asztmában szenvedő anyáknál. Azt is megjegyezték bennük a magzat súlyának csökkenése. Asztmatikus anyáknál fokozottan előfordulhat preeklamatia, koraszülés, császármetszés és koraszülött vérzés.
Az antiasztmatikus kezelés hatással van a magzatra?
Az egyik legtöbbet megvitatott kérdés a magzati károsodás lehetősége asztmaellenes kezeléssel. Először is, a terhesség alatt az elégtelenül kontrollált asztma lényegesen nagyobb kockázatot jelent a magzatra nézve, mint az alkalmazott antiasthmatikus kezelés.! A legtöbb jelenleg alkalmazott antiasthmatikus gyógyszer jól tolerálható és biztonságos a magzat számára. A terhes nők asztmájának kezelése csak kis mértékben tér el a nem terhes nők kezelésétől. A leghosszabb tapasztalat az rövid hatású β2mimetikumok (slabutamol), ahol nincs bizonyíték a magzat fejlődésére gyakorolt negatív hatásra. Amennyiben teofillin korábbi tanulmányok nem mutatták a veleszületett rendellenességek gyakoriságának növekedését, de a preeclapsis megnövekedett előfordulása lehetséges.
Inhaláció és orális kortikoszteroidok
Amennyiben orális kortikoszteroidok a magzatra gyakorolt káros hatások jobban leírhatók. Ebben az esetben alacsonyabb a születési súly, és ugyanakkor nőhet a preeclampsia, a magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség előfordulása az anyáknál. Másrészt a p.o. (esetleg parenterális) kortikoszteroid az asztma súlyosabb akut exacerbációja vagy súlyos, tartósan kontrollálatlan asztma esetén, lényegesen előnyösebb az anya és a magzat számára, mint a beadásuk elmaradása.
Hogyan kezelhető az asztma terhesség alatt
A terhesség előtt kiemelten fontos kezelni az asztmát, amely az esetek akár 90-95% -ában is lehetséges. A beteget utasítani kell arra, hogy ne hagyja abba önkényesen az ajánlott kezelést.
Az allergiás nátha megfelelő kezelése tekintettel a jelenleg előléptetésre "Az egységes légutak fogalma" csökkenti az asztma exacerbációinak lehetséges kockázatát. Ezt nagyon fontosnak tartjuk allergén immunterápia („Deszenzitizálás”) standardizált készítményekkel, allergiás asztma esetén is jelentős hatást fejt ki. Az Allergológiai és Klinikai Immunológiai Európai Szövetség javasolja ennek a kezelésnek a folytatását, ha a terhesség előtt kezdődött, és nem szabad abbahagyni. Terhesség alatt nem ajánlott elkezdeni az alkalmazását.
Ha szükséges orális antihisztaminok választjuk l. generációs (dithiaden, Fenistil…), amelyek biztonságosabbnak tűnnek, mint a II. generációs, még akkor is, ha csak a velük kapcsolatos hosszú távú tapasztalatok alapján zárnak be. Alternatívaként lehetséges cetirizin a harmadik trimeszterig. Az allergiás nátha azonban az első választás helyi kromoglikát adagolók.
Krónikus asztma kezelése terhesség alatt
Magát az asztmás kezelést a felnőttkori asztmások számára kifejlesztett GINA-szabályok (Global Initiative Forum Asthma) szerint többszintű kezelés szabályozza, természetesen azoknak a készítményeknek a korlátozásával, amelyekkel a legkevesebb tapasztalat áll rendelkezésre (lásd 1. táblázat). A terhes nők asztmájának kezelésére a legbonyolultabb irányelvek az Egyesült Államok 1993. évi asztma nemzeti oktatási és megelőzési programjában találhatók.
Szaggatott asztma esetén rövid hatású ß2mimetikumokat alkalmazunk enyhe perzisztáló asztma gyulladáscsökkentő terápiát, inhalációs kromoglikátot vagy kortikoid terápiát kell adni. A legtöbb tanulmány az inhalációs kortikoszteroidok mellett áll, mint a választott gyógyszer a betegség ezen szakaszában.
Amennyiben közepesen tartósan asztma vagy arra kényszerülünk, hogy az inhalált kortikoid adagját 2000 ug-ig növeljük beklometazon ill. egyenértékű dózis budezonid (1600 ug), vagy még előnyösebben késleltetett teofillin-készítményt adunk a kezeléshez. Az általános populációban az inhalációs kortikoid és a hosszú hatású ß2mimetikum rögzített kombinációi váltak a választott gyógyszerré a betegség ezen szakaszában: flutikazon + szalmeterol (Seretide) és budezonid + formoterol (Symbicort) (14). Ez a kombináció azonban nem alkalmas terhes nők számára a szalmeterol és a formoterol (az FDA besorolása szerint C csoport) elégtelen bizonyított biztonsága miatt. Hasonló helyzet áll fenn az antileukotriének csoportjából származó egyéb gyulladáscsökkentőkre is: a montelukaszt, bár az FDA besorolása szerint a B csoportba sorolták, és a terápiás dózis 100-szorosánál nem figyeltek meg teratogén hatást állatokban. Az irányelvek csak akkor ajánlják, ha más kezelések sikertelenek, és hatékonyságukat egyértelműen bizonyítják.
Kezelés súlyos tartós asztma gyakran nem megy orális kortikoszteroidok nélkül, akár szakaszosan, akár folyamatosan. Azoknál a betegeknél, akiknél hosszabb ideig p.o. A kortikoszteroidokat szisztémásan kell beadni a hidrokortizonnak a szülés során a mellékvese-elégtelenség kockázata miatt.
Az akut exacerbáció kezelése hasonló eljárással jár, mint egy közönséges asztmás orvosnál, természetesen helyénvaló rövid időn keresztül a vendégeket vendégül látni (2. táblázat)
| 1. táblázat: A krónikus asztma kezelésének kezelése a terhesség alatt (1) | |||
| tömszelence | tünetek | FEV1 ill. PEFR (kezeletlen) | terápia |
| időszakos | hetente kevesebb mint egy éjszakai tünet kevesebb, mint havonta kétszer | normális esetben | szükség esetén belélegzett ß2mimetikumok (pp) |
| enyhe kitartó | hetente többször, de naponta ritkábban | normális esetben | belégzés ß2mimetikumok p.p. + belélegezni. budezonid |
| mérsékelten kitartó | mindennapi, napi szükséglet2 méter | 60-80% | ß2mimetikumok belélegzése p.p. + inh. budezonid - növeli az adagot vagy + retard. a teofillin |
| súlyos tartós | tartós tünetek + korlátozott fizikai aktivitás | 60% alatt | fent + p.o. krotoidoid-ideiglenes, alternatív, folyamatos . |
| 2. táblázat Az akut asztma terhesség alatti lépéseinek kezelése | |
| 1. | porlasztott ß2-mimetikum - legfeljebb 3 adag az első 60-90 percben, 1-2 óránként, majd a javulásig |
| 2. | i.v. metilprednizolon (elsősorban p.o. kortikoszteroid betegeknél és azoknál, akik nem reagálnak a kezelésre 1 órán át -1 mg/kg 6-8 óránként, javítva csökkentik az adagot |
| 3. | fontolja meg az i.v. teofillin 6 mg/kg kezdő adag - 0,5 mg/kg kezdő fenntartó adag, fenntartsa a szintet 8-12 ug/ml-nél |
| 4. | fontolja meg a szubkután terbutalin 0,25 mg-ot, ha a beteg nem reagál a fenti kezelésre |
Az egyik legtöbbet megvitatott kérdés a magzati károsodás lehetősége asztmaellenes kezeléssel. Először is, a terhesség alatt az elégtelenül kontrollált asztma lényegesen nagyobb kockázatot jelent a magzatra nézve, mint az alkalmazott antiasthmatikus kezelés.!