Itt a vége a nyaralásnak, és nem tudom, várnom kellene-e, vagy egy kicsit szomorú leszek a nyár után. De minden évszaknak megvan a varázsa, a gyakoribb esőnek és a hidegebb éjszakáknak is megvan a varázsa. Gyerekként nagyon vártam a tanév kezdetét. A jegyzetfüzetek és ceruzák vásárlása egy kis ünnep volt számomra. És az általános iskolát minden szupermarket nélkül tapasztaltam, és teljesen emlékszem, hogyan nyomkodtunk egy apró írószerüzletben, és mindent megkérdeztünk a pult mögül. Aztán egyszer anyám beért egy raktárba, és nekem voltak a legszebb borítóim a noteszgépekhez. Átlátszatlan, gumi és gyönyörű illusztrációkkal. Azt hiszem, valószínűleg eddig vannak a gyerekszobában:) És a főiskoláig megmaradt a szeretet a noteszgépek iránt. Mert a jó (és a szép) jegyzetek valahogy jobban megtanulják ezt?
Ez az időszak az alma és a szilva szezonjához is kapcsolódik, ezért arra gondoltam, hogy az új tanévet remek almás recepttel fogom megünnepelni. Kombináltam két kedvenc ízemet - házi fahéjas tekercset és reszelt almát. Ha szereted a sólyomzsákot vagy a rétest, tudod, miről beszélek.
Alapja házi kovász, rumban pácolt mazsola és lédús alma. És milyen recept lenne, ha nem adnék hozzá egy kis illatos fahéjat és szegfűszeget.
Nagyon tiszteltem, hogy a savanyú út mellett dolgoztam, de ez csak a türelemről szól. A tésztát alaposan össze kell keverni, amíg rugalmas és teljesen sima nem lesz. Az idő ügyelni fog.
És mire lesz szüksége? Körülbelül 12 - 14 darabot kap egy nagy tányérért, így nem csak magának, hanem gyermekeinek is vagy látogatásra lesz szüksége:)
450 g sima liszt
50 g kristálycukor
3/4 zacskó szárított élesztő
2 PL nádcukor
kevés olvasztott vajat dörzsölni
5 közepes méretű alma
0,5 dcl rum (elhagyhatja)
Sütés előtt kissé kézzel megveregetheti a csigákat vagy tekercseket, hogy megfelelő formát kapjon. Szeleteléskor a tészta kissé ellapul, és ha azt szeretné, hogy a csigák szépen kerekek legyenek, segítsen nekik egy kicsit. A tésztára öntött cukor kissé megsemmisíti és megtapasztja a tésztát, így csigái ne törjenek össze közepén. Bár veled történik, egyáltalán nem fáj.
Sütés után hagyja egy ideig kihűlni a csigákat, igen tudom, nehéz lesz. De a forró kovász nem éppen 2-szer alkalmas fogyasztásra:) Tehát tart. Jutalomként ezt követően ropogós tésztába harapsz, tele lédús almával, itt-ott rummal áztatott mazsolába, és nem tudok rólad, de én inkább egy puha központot választok, ahol a tésztát mindkét oldalon karamell borítja oldalán. Mennynek hívom a földön.