Azokhoz tartozik, akiknek eredetét nem ismerjük, és főleg szüleinket és nagyszüleinket választja. A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amelyben az idegsejtek halála idő előtt nyilvánvaló okokból következik be. Leginkább az 50 év feletti embereket érinti, és ahogy népességünk öregszik, a betegség előfordulása várhatóan tovább növekszik. A betegség a munkaképes korúakat is érinti, amelynek súlyos társadalmi és gazdasági következményei vannak.

amikor

"Remegő gyermekbénulás"

A betegséget először James Parkinson londoni háziorvos írta le 1817-ben az ún "Rázó gyermekbénulás". Ez az útvonal a betegség legjellemzőbb tünete, és a betegek többségében az első látható tünet. A betegség első tünetei gyakran nem feltűnőek, például alvászavarok, székrekedés vagy emésztőrendszeri rendellenességek. A látható tünetek csak néhány évvel később jelentkeznek. Leggyakrabban a pihenőút az egyik oldalon lévő kézi útnak nyilvánul meg. Néha "pénzszámlálásnak" nevezik, de később a test másik felére terjed.

A betegség izommerevséggel is megnyilvánul. Az izmok nyugalmi állapotban is feszültek, és bármilyen ellenállással fokozott ellenállást mutatnak. Tipikus megnyilvánulás, hogy a kezek járás közben nem mozognak, hanem mereven maradnak a test oldalán lógva. A betegek egyensúly és bizonytalanság elvesztését tapasztalják állva vagy helyzetet változtatva is. Létezik egy lassú mozgás is, amely a mozgás kezdetének problémáival vagy a mozgás közbeni hirtelen leállítással nyilvánul meg. Ugyanakkor egyetlen tünet sem elég egyértelmű a Parkinson-kór jelenlétének alapján történő diagnosztizálásához.

A Benetin szerint a betegségnek számos oka lehet. Genetikai vagy külső hatások, de az orvosok jelenleg nem tudják megmondani, hogy pontosan mi okozza a betegséget egy adott betegnél.

Ennek a betegségnek a kezelése még mindig számos kiterjedt kutatás tárgya. Jelenleg az orvosok nem képesek gyógyítani vagy véglegesen megállítani a betegséget, de az egyes tünetek hatékonyan és hosszú ideig elnyomhatók. A fő módszer a farmakológiai kezelés, kisebb mértékben a műtét lehetőségét alkalmazzák. A második világháború előtt a betegség 7–8 éves túlélési időt jelentett, ma a „Parkinson-kórban” szenvedő betegek túlnyomó többsége a civilizáció betegségei miatt hal meg, és nem e betegség következményei miatt. "Kiderült, hogy a betegség korai felismerése és a kezelés jelentősen befolyásolhatja a beteg életét és egyúttal a környezetét is" - állítja a szakember.

A betegség világszerte körülbelül 6 millió embert érint. Becslések szerint 10 000-15 000 Parkinson-kórban szenvedő beteg szenved Parkinson-kórban.

A mozgás segít

A "Parkinson-kórban" szenvedő betegek számára a farmakológiai kezelés mellett a rendszeres fizikai aktivitás és a célzott testmozgás is fontos. Segít fenntartani és javítani az összes ízület mobilitását, javítani a vérkeringést és serkenti az étvágyat. Ez erősíti az egyensúly megőrzésének képességét nemcsak a testtartásban, hanem a gyaloglás során is, megakadályozva ezzel a beteg leesését és az ezzel járó sérüléseket.