A Föld teste több Föld burkolatából áll, mindegyiknek megvan a maga sajátos, kémiai és fizikai összetétele. A borítékokat három fő gömbre vagy rétegre csoportosítják; Földkéreg, földköpeny és földmag.

asti

föld
a felület a teljes földhöz viszonyítva szilárd, a föld térfogatának 1,5% -át foglalja el. Ez egy vékony burkolat, amely különböző eredetű és korú szilárd kőzetekből áll. Ha a földrengés hullámai különböző sűrűségű kőzeteken haladnak át, akkor az üvegfelületen áthaladva fényként megtörnek a felületükön. Ha éles szögben érik el az interfészt, visszapattannak. A távoli földrengések hullámai tompa szögben haladnak át a kéregen, míg a közeli földrengések hullámai éles szögben hatolnak a kéregbe. Tehát, ha ismerjük a földrengési hullámok által megtett szögeket, sebességeket és távolságokat, kiszámíthatjuk a Föld különböző burkolatainak mélységét és sűrűségét. A kéreg és a földköpeny kémiai összetétele a kőzet felszíni vagy felszín alatti rétegből történő közvetlen vizsgálatának köszönhetően ismert. A kontinensek alatti felső kérget sziálnak nevezzük. Az óceánok és a kontinentális sila alatt sima fekszik. A Sial sűrűsége 2,7 gramm/köbcentiméter, a szima 2,9 gramm/köbcentiméter. A simánál könnyebb anyagokból készült sziál kontinensek úgy úsznak a simán, mint gleccserek a tengerben. A földkéreg vastagsága a szárazföld alatt 40 km-től az óceánok alatt 5 km-ig változik.

Föld palástja
Amit tudunk a felső palást alatt, valószínűleg nem egy 60–100 km mélységű vékony, szilárd rétegből és egy műanyag rétegből, az aszteoszférából, amelyet olvadt kőzetek alkotnak, 200 km vastagságban és végül egy alsó réteg 700 km vastag.
A Föld magja valószínűleg vas és nikkel ötvözetből áll, 5 - 150 km mélységben külső és belső zónára oszlik. A felső zónát feltételezzük, hogy folyékony, mert a keresztirányú (szekunder) földrengési hullámok ott megállnak, míg a belső zóna valószínűleg szilárd, mert a hosszanti (elsődleges) hullámok kissé gyorsabban mozognak benne. A Föld összetételének rejtélyének megoldásának kulcsa a földet érő meteoritok. Vagy kőből, vagy többnyire vasból állnak. A vas és a kő számának aránya, és megközelítőleg megegyezik a Föld magjának és a köpenyének arányával.

Termikus viszonyok a Föld belsejében
A felszínről a mélységbe a hőmérséklet emelkedik. A felső palástban 50 kilométer mélységben 800, az 1000 kilométeres mélységben 1800 fok. Az alsó köpeny hőmérsékletét 2000 km mélységben 2250 fokra becsülik, 2900 km mélyen 3000 fokig.