Oroszországban július 1-jén országos népszavazást tartottak az alkotmány új módosításának jóváhagyása érdekében, amely elméletileg lehetővé teszi Putyin elnök számára, hogy 2036-ig hivatalban maradhasson. Mivel a népszavazás jogilag nem volt szükséges a módosítás jóváhagyásához, nyilatkozata azt a benyomást keltette, hogy politikai döntések nem csak a Kreml maroknyi választottjának kezében vannak, és hogy a jelenlegi kormány, Putyin elnök vezetésével, valóban törődik az emberek hangjával.
Az idilli gondolatot azonban nagyon gyorsan megzavarta az orosz nemzeti szavazás hagyományos realitása - a választók befolyása, az átláthatatlanság és mindenekelőtt a független újságírók elhallgattatása -, a "nép hangja", amely a legfontosabb népszavazás.
A független médiával szembeni kormányzati ellenzék nem újdonság Oroszországban. Azokat az újságírókat, akik nem a kormány menetrendjének megfelelően nyilvánítanak véleményt, külföldi ügynököknek bélyegeznek, és gyakran problémáik vannak a törvényekkel, koholt vádakkal küzdenek, vagy bírságot kapnak. Az alkotmány új, a hónap elején jóváhagyott formája újabb közvetlen támadási hullámokat hozott magával olyan újságírók ellen, akiket börtönbüntetés és tevékenységük korlátozása fenyeget.
Miért most? Az alkotmány új módosításának jóváhagyása már megtörtént, így Putyin és kormánya még több évig biztosította álláspontját. Ez utat nyitott számukra a "rezsim ellenségei" elleni fellépés előtt.
Letartóztatások hulláma
Kevesebb, mint egy héttel a népszavazás kihirdetése után az orosz rendőrség több tucat független újságírót vett őrizetbe. A letartóztatottak között van például Svetlana Prokopiev moszkvai rádióriporter visszhangja, aki az adásban kritizálta a kormányt az aktivisták elleni tiltakozások és támadások elfojtása miatt. Szvetlanát "terrorizmus támogatásával" vádolták, és a bíróság július 6-án börtönbe küldte.
Egy nappal később az orosz rendőrség őrizetbe vette Ivan Safronov újságírót, akit akár 20 év börtönnel is sújthatnak a cseh biztonsági szolgálatok kémkedésével vádolva.
Ugyanezen a napon Jurij Dmitrijev történész is megjelent a bíróságon. Tájékoztatta a nyilvánosságot a sztálini tisztogatások áldozatainak tömegsírjairól. 15 évig terjedő börtönbüntetés vár rá.
Nem sokkal később, július 8-án, a Mediazona portál szerkesztőjét, Piotr Verzilovot is letartóztatták, aki cikkeiben felhívta a figyelmet az orosz börtönök embertelen körülményeire.
Maga a népszavazás több támadást és újságírók letartóztatását is kísérte. Néhányan rámutattak a választópolgárok befolyására a népszavazás elõtt és a hangok manipulációja során. Mások megkérdőjelezték az eredmények legitimitását, vagy tiltakoztak kollégáik indokolatlan letartóztatása ellen.
A Dožď televízió beszámolója után, amelynek riportere, Pavel Lobkov arra figyelmeztetett, hogy a kormány nyomást gyakorol az állami alkalmazottakra, hogy szavazzanak az alkotmánymódosítás jóváhagyására, a szerzőt őrizetbe vett rendőrségi tagok a televízió helyiségeibe érkeztek.
Röviddel a szavazás előtt az orosz rendőrség letartóztatta Nina Popugajevet is, aki a 7X7 online hírek cikkében bírálta a kiegészítés tartalmát, amelyről szavazni kell.
A népszavazás napján az egyik, a menetét felügyelő rendőr fizikailag megtámadta David Frenkla újságírót, aki jelentést készített a szavazásról, és rámutatott a szavazatok manipulálására. A rendőrség sok más újságírót is letartóztatott, akik részt vettek tiltakozásokban bebörtönzött kollégáik szabadon bocsátása miatt. Csak Moszkvában több mint 30-an voltak.
Nemzetközi válasz
A vádak és letartóztatások számának növekedését a nemzetközi szervezetek, köztük az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek nem vették észre. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic felszólította az orosz kormányt, hogy vessen véget a gyülekezési és szólásszabadság elveivel ellentétes gyakorlatoknak. Az ENSZ gyülekezési szabadsággal foglalkozó különleges előadója, Maina Kiai megismételte, hogy az államoknak nem szabad megakadályozniuk az erőszakmentes tüntetéseket és tiltakozásokat, még a COVID-19 világjárvány idején sem, ha megfelelő szennyvízelvezetést észlelnek.
Röviddel az újságírók letartóztatásáról szóló információk nyilvánosságra kerülése után az amerikai moszkvai nagykövetség is csatlakozott, helytelenítve az orosz kormányt. Az orosz külügyminisztérium udvariasan válaszolt az amerikai nézeteltérésekre egy állami intézményhez méltó jelentéssel: "Vigyázzon magára".
Dupla méter a Kreml
Oroszország válasza, valamint az említett újságírók letartóztatása csak újabb bizonyíték arra az orosz kormány kettős mércéjére, amely elnyomja az otthoni szólásszabadságot, de határozottan megköveteli más országoktól. A Kreml képmutatását különösen tükrözik a nyugati államok, a nem kormányzati szervezetek és a média rendszeres vádjai az orosz kormánypárti portálok, például a Russia Today, a Sputnik, a Déli Front és a Kerecsensó cenzúrázásáról.
Bár több európai ország is beavatkozott néhány ilyen portál ellen, ezek mindig erőszakmentes jogi cselekedetek voltak. Ezenkívül a portálok elleni beavatkozásokat mindig csak független tényellenőrzés és annak alapos ellenőrzése után hajtották végre, hogy a portálok a Kreml propagandáját terjesztik-e.
Az európai államok ilyen intézkedései az oroszral ellentétben nem veszélyeztették az újságírók szabadságát vagy életét, akik hozzájárulnak a fent említett Kreml-párti weboldalakhoz. Cikkeik még mindig szabadon elérhetők.
Ez a megközelítés a különbség az újságírók elleni európai és orosz beavatkozások között, és éppen ezért az orosz kritikát indokolatlannak és képmutatónak lehet nevezni.