megtudhatnak

A nyelvek ma nagyon fontosak, és még fontosabbak lesznek, amíg gyermeke befejezi a középiskolát vagy főiskolát. Lehet, hogy az angol vagy a német nem lesz elég neki, a gyerekeknek több nyelvre lesz szükségük. Ez az egyik oka annak, hogy sok szülő ma eldönti, hogy gyermekét angol vagy német óvodába helyezik-e, hogy az első idegen nyelv ismerete a lehető legközelebb álljon az anyaéhez és elég mélyen gyökerezzen. Ha hozzájuk tartozol, és ebben az irányban gondolkodsz gyermeked jövőjéről, akkor jól jársz. Tudja azonban, hogy is néz ki valójában az ilyen nyelvű óvodákban, és mit tanulhatnak az ilyen kisgyerekek?

Sokéves tapasztalattal rendelkezõ tanárokkal beszélgettünk az angol nyelv oktatásában arról, hogy a gyerekek hogyan tanulnak idegen nyelvet az óvodás korban, amellyel a szülõk ebben az idõszakban találkozhatnak a gyermekekkel, hogyan állítsanak reális elvárásokat és segítsék õket a gyermekek stressz helyett. Ivetka Stibilová a Katka Vesela a pozsonyi Funiversity magánóvodából, ahol a gyermekek 2 éves kortól egész nap angolul vannak kitéve.

Milyen gyorsan tanulja meg a gyermek az angolt, ha olyan családból kerül angol óvodába, ahol addig egyáltalán nem beszéltek angolul?

Katka: Ez nagyon egyedi. Nem tekinthető sablonnak, mivel minden gyermek másképp tanul egy második nyelvet. Néhány gyermek 2 hónap, mások egy év után beszél.

Ivetka: Jelenleg van egy fiúm, aki 5 hónapja van velünk, és már gyönyörűen folyékonyan beszél, aztán vannak olyan gyerekek, akik még nem jutottak át az idegen nyelv tanulásának passzív szakaszán. Ez azt jelenti, hogy mindent megértenek, de még nem tudják, hogyan kell beszélni. Abban is egyetértek, hogy ez egyéni, és a gyerekek mindegyike más alapokra épít.

Általában nem a gyerekek csinálnak már valamit otthon ilyen irányban a szüleikkel?

Katka: Jó, ha a gyereknek már van valamilyen alapja, de ez nem mindig következik. Azt mondanám, hogy ez jobban függ a nyelvtudásától, a szlovák szókincsétől, mint a kommunikatívjától, a személyiségétől, vagyis attól, hogy introvertált vagy extrovertált-e, és nem a környezetből származó ingereket kap. Ez fontosabbnak tűnik számomra, mint hogy otthon tanult-e már angol szavakat. Mindenesetre fontos, hogy a gyermek legalább halljon otthon egy idegen nyelvet, amikor néhány angol mesét néz vagy dalokat hallgat. Így lehetősége van meghallani, hogy létezik másik nyelv, más a kiejtése stb.

Ivetka: Személy szerint például nálunk vettem észre. a külföldiek gyermekei gyorsabban tanulnak angolul. Lehet, hogy ott szüleik nem dolgoztak velük ebben az irányban, mielőtt beléptek volna az óvodába, de elmondható, hogy bizonyos értelemben ez a túlélésért folytatott harcuk. Tanárként nem beszélünk szlovákul a gyerekekkel, de a gyerekek tudják, hogy megértjük őket. Ha azonban idegen gyermek jön hozzánk, akkor nem fogjuk megérteni, amíg meg nem magyarázza angolul. A körülmények ilyen nyomása alatt aztán gyorsabban tanulnak, mert nem állapodnak meg másként.

Egyes szülőknek irreális elvárásaik vannak, amikor gyermekeiket angol magánóvodákba helyezik. Mit tanácsolna nekik ebben a tekintetben?

Ivetka: Mindenképpen azt tanácsolom nekik, hogy ne legyenek konkrét elvárásaik. Természetesen vannak ilyenek, de meg kellene valósítaniuk őket. Néhány túlzó elvárás végső soron árthat gyermekeiknek. Van olyan szülő, aki az első hét után megy a gyerekekhez, és megkérdezi tőlük, hogy mit tanultak, milyen szavakat ismernek már. Ezek nagy nyomást gyakorolnak a gyerekekre, amíg gyermekeik teljesen nem hajlandók kommunikálni velük az óvodáról.

Katka: Természetesen a szülőknek nem szabad összehasonlítaniuk gyermekeiket más gyermekekkel. Meg kell jegyezni, hogy ez ugyanaz, mint amikor a gyermek megtanul anyanyelvén beszélni. Az egyik egy év múlva kezd beszélni, a másik három év múlva. Hasonló egy idegen nyelvvel. Gyermekét támogatni kell, de nem szabad hangsúlyozni azt, amit angolul tanult. Inkább kommunikáljon vele úgy, hogy mi történt az óvodában napközben, milyen kiránduláson volt, mit tapasztalt, rajzolt és így tovább. Először is, a gyerekek nem érzékelik, hogy angolul tanulni jöttek ide, hanem játszani. Ez az ő világuk, és nem szabad ezt tanulásnak tekinteniük. A nyelv minden tapasztalattal és kirándulással együtt jár.

Ivetka: Valóban meg kell ismernie a saját gyermekét, amikor arról beszélünk, hogy milyen elvárásokat támaszt a szülő vele szemben. Néhány gyermek inkább megfigyelő. Ez azt jelenti, hogy sokáig óvodába járnak, és nem vesznek részt, nem beszélgetnek, nem érzik szükségét, hanem folyamatosan szopnak. Aztán napról napra folyamatos mondatokat, egész szövegeket kezdenek beszélni. Tehát jó belépni a belépés előtt, hogy gyermekük hogyan tanul, hogyan érzékeli a körülötte lévő dolgokat, és az elvárások ennek megfelelően reálisabbak lehetnek.

Az alkalmazkodás nehezebb ezeknek a gyermekeknek, ha idegen nyelvi környezetbe kerülnek, vagy összehasonlítható egy szlovák óvodával?

Katka: Véleményem szerint ez attól is függ, hogy a gyermek szülei előre felkészültek-e az óvodába, beszéltek-e az óvodáról és természetesen ismét a gyermek természetéről. Akár könnyen alkalmazkodik az új helyzetekhez.

Gondolod, hogy nem éreznek nagyobb nyomást az új nyelvvel kapcsolatban? Legalább egy kicsit szlovákul beszél az első hetekben?

Katka: Még azt sem. Inkább megmutatjuk nekik a dolgokat és világosan megtanítjuk őket. Például azt mondjuk: "Vegyél le egy széket", veszünk egy széket és elmozdítjuk. Megmutatjuk, mit jelent az utasítás. Nem helyes, ha gyerekeknek fordítják. Ezután a gyerekek megtanulják lefordítani a szavakat vagy helyzeteket a fejükben. Ezt nem akarjuk. Azt akarjuk, hogy ezen a nyelven gondolkodjanak. A gyerekek nagyon gyorsan tanulnak ebben a vizuális formában. Még angolul is csak beszélni lehet egymással, és mindez felgyorsítja a tanulási folyamatot. Úgy gondolom, hogy alkalmazkodásunk összehasonlítható más óvodákkal.

Ivetka: Lépésadaptációt alkalmazunk. Az óvoda megkezdése előtt kognitív értekezleteket tartunk, amikor a gyerekek szüleikkel idejönnek, megismerhetik a környezetet, még a tanárt is. Ezekben az adaptációkban szlovákul is beszélünk, hogy babát szülhessünk és bizalmat szerezhessünk magunkban. A kezdetek óta próbálunk csak angolul kommunikálni. Csak két helyzet van, amikor szlovákra váltunk ezekkel a kis gyerekekkel. Amikor egy helyzet veszélyes, azonnal megért minket, és nem árt önmagának vagy senkinek. A második helyzet az, amikor a gyermek társadalmi stressz alatt áll. Különösen igaz ez a 2-3 éves gyerekekre, amikor sokat sírnak a szüleikért. Ilyen helyzetekben a gyermeknek mindent meg kell értenie ahhoz, hogy megnyugodjon. Ha azonban szlovákra váltunk, akkor mindig egyedül, egy gyermekkel csináljuk a csoporton kívül.

Mi a különbség a kétnyelvű óvodákhoz képest a tanításban?

Ivetka: Személy szerint én még nem tapasztaltam ilyen tanítást. Azt hiszem, ez valahogy működhet reggel, szlovákul, aztán angolul beszélnek. Alternatív megoldásként az idegen nyelv egy tanárra van rögzítve. Nos, tényleg nem tudom pontosan, hogy működik nekik.

A kétnyelvű oktatást illetően 3 forma létezik. Egy felnőtt egy nyelvet használ. Ez általában pl. vegyes házasságokban, amikor pl. az apa a gyerekkel csak angolul, az anya pedig csak szlovákul beszél. Aztán a környezeten keresztül. Ezt használjuk - az óvodában csak angolul beszélünk és szlovákul vannak otthon gyermekeink. Ezután néhány helyzetre összpontosít. Például. vacsoráig angolul, vacsorától szlovákul beszélünk. A gyermek használatának mindig bizonyos határokkal kell rendelkeznie, amikor a nyelvhasználat megváltozik.

Meg kellene-e oldaniuk a szülőknek idegen nyelvet otthon az ilyen kisgyerekek számára, akik angol óvodát indítanak? Szerinted van értelme?

Ivetka: Leginkább nincs szükség erre. A másik dolog az, hogy a gyerekeket arra tanítják, hogy otthon szlovákul beszélj velük. A szülők hajlamosak angolul beszélni otthon, ha angol óvodába járnak, de ez nem teljesen jó. A gyermek 3 évig hozzászokott ahhoz, amit otthon használ, és új emberekkel, új nyelvvel lép új környezetbe, és még akkor is, ha a szülő megváltoztatja az otthon szokásos szabályokat, a gyermek teljesen összezavarodhat. Valóban sokszor előfordul, hogy a gyerekek maguk mondják el szüleiknek, akik otthon váltanak angolra, hogy ne beszéljenek. Elutasítják. Nagyon jó, ha maga a gyerek származik. Ha azonban nem így tesz, akkor nem szabad megváltoztatnunk az otthon használt dolgokat.

Katka: A gyermek egyszerűen hozzászokott az anyanyelvhez, és társítja azt az érzésekhez, és ez más lehet számára, és hirtelen nem érez annyi érzelmet a szüleitől ezen a nyelven. Otthon azt akarja, hogy a megszokott világ és biztonságos környezete legyen.

Ivetka: Azonban érdekes pl. az, hogy a gyerekek otthon angolul játszanak. Ez a játék nyelve. Ismét arról a helyzetről van szó, hogy a nap nagy részében az óvodában vannak, ahol többnyire játszanak és használnak angolul, így ez játéknyelvvé válik számukra, és otthon is folytatják.

Hogyan "ellenőrizhetik" a szülők, hogy gyermekeik pl. angolul, ha nem hajlandók otthon velük angolul kommunikálni?

Katka: Sokszor látják pl. kivéve a külföldi ünnepeket, amikor más gyerekekkel vagy felnőttekkel beszélgetnek, egy étteremben vagy recepción megkérdezhetik, mire van szükségük. Tudják, hogyan kell kommunikálni egy problémát. Magabiztosabbak. A kultúrák közötti határ ilyen helyzetekben elmosódott. A nyelvnek köszönhetően a gyermek sokkal nyitottabb és szabadabb a különböző helyzetekben. Aztán a szülők rájönnek, mennyi értelme van ennek az egésznek.

Amikor egy gyermek belép egy angol óvodába, a szlovák nem kezd gyengülni?

Ivetka: Úgy gondolom, hogy ebben az időszakban fontos szlovákul beszélni emiatt otthon. Előfordulhat, hogy a gyermek abbahagyja a szlovák kommunikációt, amint megtanulja az angolt, mert ez a nyelv könnyebb. A gyerekek mindig inkább a könnyebb lehetőséget választják. Ezenkívül a gyermek a nap nagy részében az óvodában tartózkodik. Kora este jön a haza. Ha szülei nem beszélnek vele szlovákul, csak szlovákul adnak neki néhány utasítást, a gyereknek nincs hová fejlesztenie a szlovák nyelvet. Fontos, hogy valódi beszélgetéseket folytassunk a gyerekekkel. Eleinte könnyebbé válik szlovákul, de amint aktívabban tudják használni az angolt, könnyebbé válik számukra. Ezután megkezdhetik a szlovák szegregálását, ha nem dolgoznak rajta.

Ez aztán valahogy befolyásolja a gyerekek kiejtését?

Ivetka: Ez kéz a kézben jár. Az angol kiejtés eltér. Vannak más hangok, más "r". Ha otthon nem kommunikál megfelelően szlovákul a gyerekkel, akkor ezek a dolgok elkezdődhetnek. Kezdhet hibásan mondani "r" szót

Katka: Az "r" mellett gyakori probléma a hiszti. Más és mindenképpen szlovákul kell dolgozni.

Milyen szintű angolt tanulhat a gyermek az óvodában? Milyen valódi elvárásaink lehetnek ilyen kicsi gyerekekkel?

Katka: Attól is függ, hogy az óvodában állandóan idegen nyelvnek van-e kitéve, vagy egy kétnyelvű bölcsődében, ahol a szlovák nyelvet is használják. Tapasztalatom alapján elmondhatom, hogy ha egy gyermek 3 éves korában lép be óvodánkba, és 6 éves korában ér véget, akkor folyékonyan beszél angolul mondatokban, és angolul is gondolkodik. Ez minden bizonnyal a tanterv felépítésétől is függ. A mieink úgy vannak felépítve, hogy minden héten vannak témáink, és ezeken belül a gyermek szókincsét is fejleszti. Ez azt jelenti, hogy ha van egy témánk az időjárásról, akkor megtanulják, hogyan kell mondani a "párolgást", vagy hogy milyen típusú időjárást ismerünk. Ha van egy témánk az állatokról, akkor új típusú állatokat tanulunk meg. Ami az igeidőket és az igéket illeti, ez egyéni. A múlt idő kialakítása pl. még az anyanyelvűek számára is nehéz ebben az óvodás korban, ezért mindenkinek sok időbe telik, mire megtanulja a múltban helyesen kérdezni és használni pl. rendhagyó igék múlt időben. A megfelelő névmások vagy többes számok szintén problémákat okoznak számukra. A legnehezebb valószínűleg Past simple, a legkönnyebb számukra a futási idő, vagy akár a következő egyszerű idő (megteszem.).

Ivetka: Gyakran megzavarja őket a mondatok és kérdések összetétele. Gyermekeknek nem fordítjuk, hanem javítjuk és hangsúlyozzuk a helyes formákat. Ha a gyermek azt mondja: "Valahova elmentem", mondom neki: "Elmentem. "Ezt hangsúlyozni fogom, amikor rám kerül a vita. Mindezek a hibák azonban valóban összehasonlíthatók az anyanyelvű gyermekek által elkövetett hibákkal, csak egy kicsit tovább tarthatnak a szlovák gyermekeknél. Viszont fejlődésükben kondicionáltak és normálisak.

Az idegen nyelv tanulásakor egy fázissal is találkozunk, amelyet a szülők néha megszoknak, hogy megijednek - a gyerekek két nyelvet kezdenek egyesíteni egy mondatban. Vicces és kedves, de néhány szülő meg fog lepődni. Attól azonban nem kell félni, mert ez teljesen természetes. Normális fázis, hogy a gyermek átmegy és később helyesen kezdi használni a nyelvet. Ebben a szakaszban az egyszerűbb megoldások megtalálásáról és a szavak használatáról szól, amint először eszükbe jutnak, de ez valóban rövid életű.

Van-e a szülőknek terve, hogy mit tegyenek tovább az angol óvodában? A szülők így gondolkodnak előre, amikor hozzád és gyermekedhez jönnek beiratkozni az óvodába?

Ivetka: Azt gondolják, de ez nagyon más. A beiratkozáskor egyesek már tudják, hogy lehetőséget akarnak nyitni a gyermekek számára, hogy a középiskolában később külföldön tanulhassanak. Mások jó alapot akarnak adni a gyerekeknek, pedig azt tervezik, hogy később a szlovák iskolákba helyezik őket. A szülőknek vannak terveik, de ahogy látom, nagyon különbözőek.

Katka: Az utolsó óvodáskorú szülőknél témákat nyitunk meg a szülőkkel arról, hogyan folytassuk, milyen iskolákba helyezzük őket. Szlovákiában vannak olyan nemzetközi iskolák, amelyek anyagi szempontból igencsak megterhelőek, aztán vannak olyan szlovák iskolák, ahol nagyon jó az angol nyelv, és végül azok a klasszikus iskolák, amelyekben csak szabványos angol órák vannak. Én személy szerint javaslom, hogy a szülők mindig helyezzék gyermekeiket nemzetközi iskolákba. Ha ez nem lehetséges, mert valóban anyagilag megterhelőek, akkor azoknak, ahol legalább a lehető legtöbb idegen nyelv van. Utóbbi esetben azt javaslom, hogy támogassa a nyelvet otthon, pl. filmek, hangoskönyvek formájában, baráti találkozás az óvodától, külföldi barátok és rendszeres angol nyelvtudás, hogy a gyermek minél több kapcsolatot érjen el az angollal. Ezért közvetett módon ilyen módon is támogatni. A szülők pl. megdöbbent, ha az óvodánkból egy szlovák iskolába érkeznek, és a gyereknek angol órákon kell foglalkoznia az angol órákon: „Helló, a nevem az. "A gyerekek nem értik, miért tanulják ezt osztálytársaik, és angolul gondolkodnak. Óriási a vezetés ott. Ezért a szülőknek jól meg kell fontolniuk a gyermek folytatását.

Ivetka: Ha az angol óvoda után nem támogatjuk az angolt, akkor a gyermek nem fog folyékonyan beszélni folyamatosan, és a valóságban sok szót elfelejthet, de az intenzívebb tanítás megkezdése mindig gyorsabb lesz, mert az a tudatalattijában marad. Amit az óvodában megtanulunk, azt mindig életre kelti.

Tehát van értelme, még akkor is, ha a szülők egy angol óvodából egy szlovák iskolába akarnak adni egy gyereket?

Katka: Van értelme, de mindenképpen támogatnia kell az angolt, mert viszonylag magas az a szint, amelyen elhagyja az óvodát.

Jó-e otthon beszélni gyermekével angolul az óvoda megkezdése előtt, még akkor is, ha az angol nyelvünk nem túl jó? Ekkor a szükséges érzelmesség nem hiányzik beszédünkből?

Ivetka: Ebben az esetben valószínűleg jobban szeretném az igazán szlovák nyelvet, és az angolt hagynám az óvodára.

Katka: Szerintem egy gyerek jól megtanulja a nyelvet, ha már van valamilyen alap. Jó, ha az anya pl. angolul énekel a gyereknek, ott van az érzelem. A gyermek megtanulja érzékelni az idegen nyelvet, a nyelv dallama, sőt a nyelv tanítása is könnyebb, és ott megmarad az érzelem. Jobb, ha nem keverik össze a gyereket rossz szavakkal, és otthon fejlesztik ki a hallási síkot, pl. említett dalokat.