trend

12.9. 2014 1:15 Az ételeknek nemcsak ízlelniük kell, hanem egy másik funkciót is ellátniuk: egészségesnek lenniük. Ez a társadalmi trend arra kényszeríti a gyártókat, hogy marketing trükkökhöz folyamodjanak, és termékeiket "egészségesnek" címkézzék. Ezt tükrözték a címkék is, amelyek néha több információt tartalmaznak, mint amit a törvény előír. Bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez a vállalatok önkéntes szolgáltatása a fogyasztók számára, a valóságban ez profit.

Az Európai Unió úgy döntött, hogy megvilágítja az olyan ígéreteket, mint a „Segít a növekedésben”, „Erősíti az immunrendszert” vagy a „Segít az emésztési problémákkal szemben” egy rendeletben, amelynek meg kell akadályoznia a termelők hamis ígéreteit. A rendelet 2007 óta hatályos, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hatáskörébe tartozik. Elmondása szerint az élelmiszerek egészségre gyakorolt ​​előnyeire vonatkozó állítások igazságosságát fontos klinikailag bizonyítani.

Bár a gyártók ilyen állításainak már egy éve át kell menniük az EU jóváhagyási folyamatán, az élelmiszerekben található anyagok hatásait külön-külön - egyenként - értékelik. Ezért nem a termék átfogó elemzése. A piacon az állítólagos egészségügyi előnyöket vitatott termékek kísérik, például az energiaitalok.

A benyújtott több mint 40 000 reklámszlogen közül az EFSA megközelítőleg 4600-at költött be az értékelési folyamatba, amelyek közül 2500-t újraértékelt.

Az EU előírásoknak a gyártók általi be nem tartására már régóta felhívta a figyelmet a Foodwatch európai nonprofit szervezet. Minden évben megrendez egy Goldener Windbeutel felmérést a fogyasztók online szavazása alapján, akik a gyártók legnagyobb hazugságairól döntenek a reklámkampányokban és az élelmiszer-csomagolásban.

2013-ban az első helyet a Capri-Sonne alkoholmentes ital foglalta el a WILD cégtől, agresszív sport- és iskolai marketinggel, amely a "Cool for school" szlogennel a gyerekekre koncentrált. A narancssárga ital nyomtatott hirdetése haragot váltott ki Németországban a "100% natürlich" szlogen miatt, amelyet "100% -ban természetes/természetesnek" fordítottak, hamis benyomást keltve a gyümölcs összetevőjének 100% -os tartalmáról.

A gyártó szerint a szlogen kifejezi a "természet elvét". A cég beszámol arról, hogy hét százalék narancslé narancssárga koncentrátumból, öt százalék citromlé citromkoncentrátumból, glükóz-fruktóz szirup, antioxidáns aszkorbinsav és hozzáadott ízek használata az ital csomagolásán. A fő összetevők az ivóvíz és a cukor. Ezenkívül a termék csomagolása alumíniumból készül, ami nem tekinthető ökológiai jellegűnek.

2012-ben a HiPP azonnali gyümölcs tea kampányt - gyümölcs, erdei gyümölcs és alma-mézharmat - választották a legnagyobb reklámhazugságnak. Majdnem 130 000 fogyasztó szavazott rá. A gyártó azt javasolta, hogy a granulált italt a tizenkettedik hónap vége után adják a kisgyermekeknek, míg egy 200 ml-es csésze tea körülbelül két és fél kockacukrot tartalmazott.

A negatív elismerésre a Hipp márka úgy reagált, hogy felfüggesztette az ellentmondásos teák értékesítését, de nem ismerte el, hogy megtévesztette a fogyasztókat táplálkozási állításokkal az édesített italok csomagolásán. A termékek piacról történő kivonását azzal indokolták, hogy a rágalmazás fölényben van a reklámozással szemben. Tavaly azonban a Foodwatch elárulta, hogy a Hipp hasonló édesített teát gyárt a leányvállalata tulajdonában lévő Bebivita márkanév alatt.

2011-ben megnyerték a Ferrer Milk Cuts felmérését. 60 százalék zsírt és cukrot tartalmaztak, és a Foodwatch szerint ugyanolyan egészségtelenek voltak, mint egy szelet csokoládékrém torta.

A Ferrero kiemelkedő sportarcok támogatásával "Easy Ten" néven népszerűsítette a termékeket. A gyerekek szüleit a gyártók mutatták be annak érdekében, hogy gyermekeiknek "egészséges" alternatívát kínáljanak az édességek helyett. A negatív reklám azonban nem sokat ártott a cégnek, mert a Ferrero tejvágása nagy kereskedelmi siker.

Nem ez az első eset, amikor a fogyasztók tiltakoznak a vállalat félrevezető reklámja ellen. A múltban Ferrero felháborította a fogyasztókat az "extra tej adag" szlogennel a Kinder csokoládé reklámjában. Kritikus reakciók után a vállalat "Életünk legszebb időszaka" -ra változtatta szlogenjét.

2010-ben a tejtermék is "gólt szerzett" - a több mint 80 ezer szavazó fogyasztó 37,5 százaléka a zotti Monte italra szavazott. A Foodwatch a termék címkéjét félrevezetőnek minősítette "A-tól Zott-ig". A gyártó a tejitalt egészséges tizedként népszerűsítette, és ideális társnak minősítette az iskolai vagy szabadidős gyermekek számára. A termék 8 kockacukrot tartalmazott, több mint ugyanannyit mennyiségű Coca-Cola, és Monte kalóriája megegyezett a Fanta kalóriájával.

Miután az italt a legnagyobb reklámágynak nyilvánították, a bajor Zott tejüzem megígérte, hogy módosítja a termék összetételét, és átláthatóbb és érthetőbb módon népszerűsíti az italt. A gyártótól azt várták, hogy abbahagyja a termék egészséges tizediként történő népszerűsítését. Egy új kampányban, amelyet fél évvel a cég bejelentései után hoztak létre, a vállalat abbahagyta a gyermekek számára történő reklámozást, és az úgynevezett fiatal felnőttekre koncentrált az "Új megjelenés, régi üzenet" szlogennel. A kampányba egy ismert német futballistát vetett be, és azt tervezte, hogy 8 cukorkockát 7-re csökkent, ami megegyezik az italral a Coca-Cole-val.

A 2009-es felmérés szuverén nyertese a danonei Actimel joghurtital lett, amelyet hatékony termékként hirdettek a megfázás megelőzésében. A vállalat a díjat célzott fogyasztói rendellenességnek minősítette, és 30 tudományos tanulmányra hivatkozott a termék védőhatásainak bemutatására. A Foodwatch Actimel szerint nem javíthatja az immunitást, mint a szokásos joghurt hozzáadott vegyszer nélkül, de négyszer drágább és kétszer olyan édes.

Az EFSA kizárta a Danone azon állításának igazságát, miszerint az Actimel az emésztési problémák kezelésére szolgál. A csoport már nem merte megfontolásra az immunrendszer megerősítéséről szóló szlogenet.

Knorr ismét a szőnyegen

Az idei Arany Szélmalom jelöltjei között szerepel az Unilever dehidrált Knorr csirkealja, amely a Foodwatch szerint hús helyett egy százalék olcsó csirkezsírt tartalmaz. Az "ízfokozók", azaz glutamátok nélküli reklám kijelentéssel kivételes minőség benyomását kelti.

A termék azonban élesztőkivonatot tartalmaz, amely természetes glutamátot tartalmaz. Az élesztő kivonatot az élelmiszer-kódok általános összetevőjének tekintik, összetételében nem szükséges "éčko" néven emlegetni, de de jure nem ízfokozó. Ez volt az oka annak, hogy korábban a szászországi fogyasztói központ (Verbraucherzentrale Sachsen) elvesztette a pert az Unilever ellen a Knorr húsleves miatt.