Törvény. Törvény módosításáról szóló 184/2014. 601/2003 Coll. törvény módosította és módosította a létminimumról, valamint egyes törvények módosításáról. 571/2009 Coll. a szülői támogatásról és egyes törvények módosított módosításáról; 2014. június 30-án lép hatályba

szlovák

Törvény. 601/2003 Coll. a létminimumról és egyes törvények módosításáról alapvető jogi szabályozás, amelyet más jogszabályok alkalmazása követ, amelyek vagy egy bizonyos ellátáshoz, egy bizonyos ellátáshoz való jogot, vagy a kedvezményhez vagy a bizonyos előny. Ez különösen vonatkozik az ellátásokra, azaz. szülői támogatás, gyermekpótlék és gyermekpótlék, gyermekgondozási támogatás, tartási támogatás, súlyos fogyatékosság pótlására ismételt pénzbeli támogatás, aktív munkaerő-piaci intézkedések szerinti támogatás, fiatal felnőtt függetlenségét megkönnyítő támogatás, gyermek költségeinek megtérítése vagy fiatal felnőtt egy profi családban, a hivatásos családban élő gyermek, a zseb nélküli gyermekek és fiatal felnőttek lakhatási költségeinek megtérítése, természetbeni ajándékok, gyermekenként napi táplálék, kiskorú anya és fiatal felnőtt, reszocializációs támogatás, jövedelem a szociális szolgáltatások igénybe vevőinek védelme, az adóbevételek, azaz az adóalap nem adóköteles része, adóbónusz, korengedményes nyugdíjazás, a bíróság által meghatározott minimális tartásdíj, bizonyos intézkedések vagy juttatások odaítélésének szempontjai (pl. szociális ösztöndíjak középiskolások vagy egyetemisták számára, az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatása) stb.

Tekintettel az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedési együtthatójának várhatóan negatív alakulására a létminimum összegének kiigazítása, valamint a fent említett különféle szociális juttatások és könnyítések utólagos kiigazítása céljából, azt javasoljuk, hogy ne alkalmazzák a valorizációs mechanizmust a a létminimumról szóló törvény 5. §-ában előírt napidíjak, ha az együtthatók egyike, amellyel a létminimum összegét ki kell igazítani az adott naptári évben, kisebb vagy egyenlő, mint egy.
Ilyen esetben a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztériuma olyan intézkedés, amely az érvényes jogi helyzet szerint évente meghatározza a létminimum összegeket az alacsony jövedelmű háztartások megélhetési költségeinek növekedési együtthatójától függően., ill. az egy főre eső nettó pénzjövedelem növekedési üteme, a legutóbbi intézkedés által meghatározott létminimum összegek.

Ennek a jogi szabályozásnak a létminimumról szóló törvénybe történő bevezetésének nincs pénzügyi, gazdasági, környezeti hatása, hatása az üzleti környezetre vagy a társadalom informatizálására.

A létminimumról és egyes törvények módosításáról szóló törvény azt javasolja, hogy a létminimumot mint természetes személy társadalmilag elismert minimumjövedelem-határát állapítsák meg, amely alatt anyagi szükséglet állapota lép fel. A természetes személynek nyújtott támogatás feltételei és terjedelme az Alapjogi és Szabadságok Chartájával és a Szlovák Köztársaság Alkotmányával összefüggésben, amely garantálja, hogy mindenki, aki anyagi helyzetben van, szüksége van az alapvető megélhetés biztosításához szükséges segítségre. feltételeket külön törvény szabályozza. Bár a létminimumot már a 2. sz. 125/1998 Coll. a létminimumról és az állami szociális juttatások összegének a gyakorlati alkalmazása során történő megállapításáról különösen a társadalom fokozatosan zajló rendszerszintű változásaira volt szükség. A létminimum összegek meghatározásának módszertana megegyezik a jelenleg hatályos sz. 125/1998 Coll., T. j. a kiindulópont a létminimum meghatározására szolgáló projekt a Szlovák Köztársaság viszonyai között.

A megélhetési minimum, amelyet az állampolgár anyagi szükségletének állapotaként határoznak meg, annak az áruknak és szolgáltatásoknak az összegének tekinthető, amelyekre egy bizonyos méretű és összetételű, közösen kezelt háztartásnak szüksége van a mindennapi életbe történő beilleszkedéshez szükséges életszükséglet kielégítéséhez élet.szint.
Az állampolgár életkörülményeit elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelem, vagyonból származó jövedelem, nyugdíjbiztosítási juttatások, betegségbiztosítás vagy akár egyes állami szociális juttatások biztosítják.

Mivel a létminimum eddig elsősorban a szociális ellátások meghatározásának alapjául szolgált, a létminimum meghatározásának kiindulópontja továbbra is az összes háztartás első 10% -ának felső jövedelmi határa volt, az egy főre jutó nettó pénzjövedelem szerint rendezve. a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által ellenőrzött év.

Mivel a létminimumot nem lehet statikus konstansként értelmezni, ezért továbbra is reagálni kell a megélhetési költségek alakulására, és így a létminimum összegét társadalmilag elfogadható szinten kell tartani. Ezért a törvény azt javasolja, hogy a létminimum összegét évente egyszer rendszeresen módosítsák a háztartások alacsony jövedelmű csoportjainak megélhetési költségeinek növekedésével, ill. az egy főre eső nettó pénzjövedelem növekedéséhez. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala folytatja e háztartások havi megélhetési költség-indexének felmérését, amely alapja lesz a létminimum összegének kiigazításának mechanizmusához.

A törvény megtartja a létminimum jelenleg érvényes összegeit, amelyeket a családi számlák statisztikáiból származó háztartási kiadások elemzéséből különböztetnek meg a fogyasztási egységek ekvivalens skálája szerint.

A létminimum jogi kereteit jelenleg használják, pl. az egyedüli jövedelem- és szociális nyugdíjak forrásául szolgáló nyugdíjak kiigazításakor a bérek területén (a minimálbér meghatározásakor), a jelzálogkölcsön nyújtásának feltételeinek értékelésekor a bankszektorban állami hozzájárulást is meg kell adni az állampolgárt az Állami Lakásfejlesztési Alap építési célokra biztosította.