A hajdina Ázsiából származik, tatár harcosok hozták Európába a 13. században. A hajdinát először a 14. században említették területünkön, nagyon népszerű volt, és kenyérsütéshez, valamint hajdina zabkása elkészítéséhez használták. A 19. század végén a szlovák menük szerves része volt. Idővel azonban kezdett fakulni és feledésbe merülni. A 21. század elején került ismét előtérbe, amikor az embereket jobban érdekelte az egészséges táplálkozás és annak pozitív hatása.
A hajdina nagyon jó tápértékkel rendelkezik, sajnos gyakran tévesztik gabonafélékkel, mert hasonlóan lisztezett gabonával rendelkeznek, mint a gabonafélék. A hajdina hipoallergén, celjadók és cukorbetegek számára is alkalmas. Ez egynyári növény, tavasztól nyárig vetik, és a vetéstől a virágzásig rövid, 90 napos fejlődési ciklusa van. Minden típusú agyagos talajhoz megfelel, és nem szereti a fagyot. A vöröses növény szív alakú leveleket növeszt, a virágok fehértől rózsaszínűek. A gyümölcsök háromszög alakú achenesek, amelyek héjakból és magvakból állnak.
A hajdina jótékony hatása
A hajdina gluténmentes étel mellett ásványi anyagokat is tartalmaz, például kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, szelént, rézet, mangánt és cinket. Emellett a B1, B2, B3, B6, E, C vitamin és a rutin flavonoid (P-vitamin), amely felelős a C-vitamin oxidációjáért (öregedéséért), jótékonyan hat az erekre és azok rugalmasságára. Tartalmazza a nem esszenciális sav lizint is, amely akár négyszer nagyobb, mint más gabonaféléké. A véralvadás ellen működik, enyhíti a visszérproblémákat, csökkenti a trombózis, a szívroham és a stroke kockázatát. A hajdina megtisztíthatja a testet a mérgezés során, csökkenti a vér koleszterinszintjét és csökkenti az élelmiszerből történő felszívódását. Pozitív hatással van az emésztőrendszer működésére, megnyugtatja a fekélyeket, sok rostot tartalmaz és megkönnyíti az aranyér kezelését. A hajdinát terhes nők és gyermekek fogyaszthatják.
Egy kis figyelmeztetés
Rendszeres fogyasztása esetén a hajdina lezárja az ereket, szűkítheti is őket, ami enyhe vérnyomásemelkedést eredményezhet. Ezért a magas vagy magas vérnyomásban szenvedők nem fogyaszthatják naponta.
Hajdina a konyhában
Ma általában hajdint kaphatunk szupermarketekben vagy egészséges élelmiszerboltokban. Vásárolhat lisztet, búzadara, pehely, vagy akár teljes kiőrlésű hajdina. Sokféleképpen elkészíthetjük és szinte bármilyen gabonaféléhez hasonlóan feldolgozhatjuk. Lisztből készíthetünk palacsintát, palacsintát, kenyeret vagy tésztát. A hajdina őrleményből például gombócokat készítenek leveshez vagy gombócokhoz. A hajdina pehelyt például joghurttal szolgálják fel, ezekből müzli vagy levesleves készülhet. A rizs helyett a leveshez dara dara kerül, húsgombóc, zabkása és különféle pudingok.
A hajdina tehát gazdag, könnyen emészthető és gluténmentes növény, ideális étrendünk diverzifikálásához, és alkalmas gluténmentes étrend, valamint szív- és érrendszeri betegségek rendszeres fogyasztására is.