A fiatalabb iskoláskor az iskola kezdetével kezdődik és a pubertás kezdetével ér véget. Ez egy gyors és drámai változások időszaka, amelyek összefüggenek az iskolalátogatás kezdetével is.
A gyermek súlya és magassága
Melyik időszakot nevezik fiatalabb iskolás kornak?
Fiatalabb iskoláskor (lányoknál 6-10 év, fiúknál 6-12 év)
Fiatalabb iskoláskor iskolával kezdődik és pubertással fejeződik be. Gyors és drámai változások időszaka ez, amely az iskolalátogatás kezdetével is összefügg (szocializáció, kollektivizálás, a gyermek összehasonlítja képességeit, érzékeli, hogy mások, például tanárok hogyan értékelik képességeit).
Az egocentrizmus visszahúzódik, fejleszti az együttműködés képességét. A gyermek már érti az elvont és specifikus fogalmakat (pl. A környezet megőrzése), a pénz értéke, az idő fogalma, a logikus gondolkodás fejlődése szembetűnő, megtanul olvasni, belső motívumok, és nem a verseny motiválja, szeret megbeszélni.
Fiziológiai növekedés és fejlődés a fiatalabb iskolás korban
A gyermek súlya és magassága fiatalabb iskolás korban
Baba hozzávetőlegesen 3,2 kg-ot hízik évente, Egy 12 éves gyermek súlya körülbelül 40-42 kg, a lányok általában nehezebbek. A fiatalabb iskolás gyermekek számára jellemző a magasság intenzív növekedése.
Átlagban a gyermek évente 6 - 8 cm-rel megnő. A pubertás előtt az ún növekedési roham - a növekedés még gyorsulni fog. A lányoknál ez az időszak 10-12 év, a fiúknál 12-14 év közötti. Ezért a lányok magasabbak, a fiúk erősebbek.
Egy fiatalabb iskoláskorú gyermek testarányai
Baba nem néz ki szegénynek (a súly jelentősen megnő), az egyéni különbségek megmutatkoznak. Jellemző a végtagok gyorsabb növekedése, mint a törzs.
Gyermek látása, hallása és érintése fiatalabb iskolás korban
A vizuális érzékelés az pontos, a látásélesség stabilizálódik. A hallás jól fejlett, a gyermek a hangerő és a hangmagasság nagyon finom különbségeit is megkülönbözteti. Az iskolás fiú érintése is nagyon fejlett. A gyermek megkeresi mind a hideg, mind a forró pontokat, azonosíthat egy tárgyat, amelyet nem lát (sztereognózis).
A gyermek motoros készsége fiatalabb iskolás korban
Fiatalabb iskolás korban nagyon intenzív fizikai fejlődés is halad. Javul az izomkészség, javul a mozgások koordinációja. A finom motorikus készségeket fejlesztik és finomítják. Összességében a lányok, mint a fiúk jobban teljesítenek a finom motorikus képességek fejlesztésében ebben az időszakban.
A mozgás a gyermeké szükséges szükséglete és feltétele az egészséges fejlődéshez. A fiatalabb iskoláskor nagy testmozgás időszaka, amelyet a gyermek sporttevékenységek során sajátít el, és amely különféle gyakorlatokban, mozgásokban és sportjátékokban figyelhető meg.
A gyermek észlelése és figyelme fiatalabb iskolás korban
Az észlelés iskolalátogatássá válik szervezettebb és szisztematikusabb. Az észlelés általánosról analitikusra halad (az óvodás korú gyermek az objektumokat és a jelenségeket általános és kevéssé differenciált módon érzékeli, a fiatalabb iskolás korban a gyermek észlelése egyre inkább a tárgyak és jelenségek részleteire, különféle jellemzőire és jellemzőire összpontosít).
Az iskola megkövetel egy bizonyosat a gyermektől a tevékenységekre összpontosítson és iskolai tevékenységek. Ezért a gyermek már nem elégszik meg az önkéntelen odafigyeléssel, hanem meg kell tanulnia szándékosan a feladatok teljesítésére összpontosítani.
A figyelem tartománya és stabilitása növekszik. A gyermek fokozatosan megtanulja osztani a figyelmet egyszerre több tevékenységre.
A gyermek emlékezete és képzelete fiatalabb iskolás korban
Az iskola elején a gyerekek gyakran mechanikus memorizáláshoz folyamodnak verbális anyag (egyszerűbb mondani, pislognak). Fokozatosan a logikai komponens a memória folyamataiban is fejlődik, de a logikai memória túlsúlya csak a 10. év körül jelentkezik.
A képzeleteket és fantáziákat az óvodáskorú gyermekek jellemzik világosság, sokszor annyira élők és konkrétak, hogy felváltják a valódi tapasztalatokat (úgynevezett eetikus ötletekről beszélünk).
A gyermek ötleteinek tanításakor helyettesítik a fogalmakat. Az ötletek fejlesztését nagyrészt alkalmazzák a gyermek iskolai sikere és különösen a gondolkodás és a konceptualizáció fejlesztésében. A gyermek ötleteinek gazdagsága a képzeletének aktivitásával is összefügg.
A gyermek fantáziája főleg a fiatalabb iskolás kor elején érvényesül a gyermek módjára tükrözi és feldolgozza tudatában a valóságot. Kifejezései, dolgai, jelenségei és tapasztalatai szubjektív gondolatokat, vágyakat, vágyakat hatolnak át, és különböző érzelmi állapotok (félelem, öröm stb.) Torzítják őket.
A gyermek gyakran meg van győződve valóságukról és igazukról, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek megbízható információk érvényességével. A fiatalabb iskolás kor végén (kb. 10 év) a gyermek kritikusabbá válik (a gondolkodás fejlődésével függ össze), és így egyre inkább képes megkülönböztetni a fantáziát a valóságtól.
Néhány tipp a gyermekek fantáziáját fejlesztő tevékenységekhez
Egy fiatalabb iskoláskorú gyermek városa
Ebben a fejlesztési időszakban megváltoztatja az érzelmek átélésének módját, az érzések gazdagabbak és fejlettebbek. A fiatalabb iskolás gyermekeknél megfigyelhető az irreális ingerektől (pl. Rejtélyes, képzelt lényektől) való félelem, amelyek könyvek, filmek, interjúk, szavak révén hatnak a gyerekekre.
Egyre jobban tudatában vannak a valódi veszélyeknek és a félelem egyéb típusai (balesettől, betegségtől, sötétségtől, éjszakától, haláltól).
A gyermek érzelmi viselkedése megváltozik, kialakulnak az úgynevezett magasabb érzelmek (intellektuális, esztétikai, erkölcsi érzések). A társadalmi érzelmek is egyre inkább kialakulnak, különösen a tanárokkal és az osztálytársakkal kapcsolatban.
Iskolakezdő gyermek számára, képviseli a tanár bölcsességét, erejét, tekintélyét. A kisdiák tiszteli a tanárt, csodálja, erős érzelmi kötelékeket teremtenek vele, mindent elkövet, hogy kedvelje.
Jobban törődik a tanár kegyével, mint osztálytársai. A tanár tekintélye a gyermek szemében azonban csökken a gondolkodás kritikájának növekedésével (9-10 éves kor körül a gyermek kritizálja a tanár viselkedését, panaszkodik igazságtalanságra stb.).
Azonban intenzívebb fejleszteni a kapcsolatokat a gyermekek között. Míg az iskoláztatás kezdetén a gyermekek közötti kapcsolatok felszínesek, gyengék, rövid életűek, közös feladatok, célok, amelyeket teljesíteniük kell, és különösen a mindennapi együttélés révén hozzák létre az összetartozás és a viszonosság érzetét.
A barátságok ebben az időszakban tartósabbak, a gyerekek keresik egymást, játszanak, kevés figyelmet fordítanak, de engedményeket is tesznek és áldozatokat hoznak (fedezzen egy barátot, a gyermek segít egy barátnak, megvédi).
Közötti kapcsolatok a gyerekek differenciáltabbak, előtérbe kerül a fiúk és a lányok közötti különbség. A fiúk és a lányok saját zárt csoportokat alkotnak.
Nem jellemző, hogy a kisebb gyermekek együtt játszanak fiúkkal és lányokkal. A fentiekből következik az érdekek, a viselkedés, a hozzáállás különbségei.
A fiúk általában megvetik a lányokat, kiemelkednek közülük és alábecsülik őket. A lányok gyakran félnek tőlük, eltérnek tőlük és megpróbálják megelőzni őket példamutató magatartás és szorgalom. Jelentős változások a fiúk és a lányok viszonyában csak kamaszkorban következnek be.
Az egészség erősítése és népszerűsítése
Még ebben az időszakban sem szabad elfelejteni rendszeres orvosi vizsgálatokhoz és az oltás. Látászavarok és rossz testtartás észlelhetők.
A beszédproblémák a logopédus gondozását igénylik. Továbbra is figyelni kell a fogápolásra (a fog fejlődésének rendellenességei).
A fiatalabb iskolás korszak az az időszak, amikor vannak a betegségek által legkevésbé érintett gyermekek. A hangsúly a megfelelő táplálkozáson, az elegendő alváson és a sérülések megelőzésén van.
- Mama kórházi étrend cikkei a MAMA és én által
- NE harapd a körmödet! Gyermekcikkek MAMA és Me
- Bevásárlólista EZRE lesz szüksége az óvodás iskolásnak! Gyermekcikkek MAMA és Me
- Óvja tőle így a kellemetlen influenzát! Infošky cikkek MAMA és Ja
- Anya szemével Szerelemre, nem fájdalomra teremtve Anya cikkei MAMA és én