Orvosi szakértői cikk

  • Járványtan
  • Okoz
  • Kockázati tényezők
  • Tünetek
  • Hol fáj?
  • Szakasz
  • Formák
  • Mit kell feltárni?
  • Hogyan fedezzük fel?
  • Kezelés
  • Kivel szeretne kapcsolatba lépni?
  • További információ a kezelésről

A WHO (1984) szerint a mastopathia - egy fibrocystás betegség, amelyet a prosztata szövetében a proliferatív és regresszív változások spektrumai jellemzik, a hám és a kötőszövet összetevőinek abnormális arányával.

emlőmirigy

[1], [2], [3], [4], [5], [6], [7], [8]

Járványtan

A mastopathia az egyik leggyakoribb betegség a nőknél: előfordulási gyakorisága a lakosság körében 30-43%, a különböző nőgyógyászati ​​betegségben szenvedő nőknél pedig 58%. A mastopathia gyakorisága legfeljebb 45 év.

[9], [10], [11], [12], [13], [14], [15], [16], [17], [18]

A mell gyulladásának okai

A mastopathia jóindulatú betegség. Azonban sok esetben ez a patológia átmeneti szakasz lehet a rosszindulatú folyamat kialakulásában. Mivel a jóindulatú betegségeknek és az emlőráknak sok közös vonása van az etiológiai tényezőkben és a patogenetikai mechanizmusokban, a mastopathia és a rák kialakulásának kockázati tényezői nagyrészt azonosak.

A diszormonális emlőbetegség előfordulása és kialakulása nagy szerepet játszik a hipotalamusz-hipofízis rendszerben. A szaporodási ciklus neurohumorális komponenseinek megzavarása a hormonfüggő szervekben, beleértve az emlőszövetet is, proliferációs folyamatok aktiválódásához vezet, amelyek a petefészek szteroid hormonok, a prolaktin, a placenta hormonok és más, az endokrin mirigyek által közvetett hormonok célpontjai. Számos klinikai megfigyelés megerősítette, hogy a jóindulatú emlőbetegség az esetek 70% -ában kombinálódik a reproduktív és a neuroendokrin rendszer különböző rendellenességeivel. Döntő szerepe van a progeszterondefitsitnym mellbetegségek kialakulásában azoknak a körülményeknek köszönhetően, amelyekben az ösztrogénfelesleg a tumorszövet proliferációját okozza.

A mastopathia azonban gyakran megfigyelhető ovulációs ciklusú és zavartalan reproduktív funkcióval rendelkező nőknél. Ebben az esetben a mell patológiájának előfordulásában a meghatározó szerep nem a hormonok abszolút értéke a vérplazmában, valamint a szteroid receptorok neme az emlõszövetben, mivel a receptor készülék állapota meghatározza a a kóros folyamat. A nem módosult emlőszövetben a receptorok száma minimális. Egyes nőknél a hormonális egyensúlyhiány hátterében az emlőmirigyben bekövetkező változások nem haladhatják meg a fiziológiai normákat, míg mások azzal a feltétellel, hogy a receptor eszköz aktiválása mozoghat a kóros folyamatban és az ezt követő proliferációs folyamatok kialakulásában.

A májbetegség közvetett szerepet játszik az emlőmirigy dyshormonális patológiájának előfordulásában. Mint ismeretes, a májban szteroid hormonok enzimatikus inaktiválása és konjugálása zajlik. Az állandó hormonszint fenntartása a keringő vérben az enterohepatikus anyagcserének köszönhető. A hepatobiliaris komplex betegségei leggyakrabban a krónikus hyperestrogenia kialakulását idézik elő az ösztrogének májban történő késleltetett használata miatt. Ezeket az adatokat igazolja a hiperplasztikus folyamatok magas gyakorisága a májbetegségben szenvedő emlőmirigyekben.

A pajzsmirigyhormonok (tiroxin, trijódtironin) fontos szerepet játszanak az emlő hámsejtjeinek morfogenezisében és funkcionális differenciálódásában. A pajzsmirigyhormonok hatása az emlőmirigyre közvetlenül vagy más hormonok, különösen a prolaktin receptoraira hatva érvényesülhet. A pajzsmirigyt a mastopathia különféle formáiban szenvedő betegek 64% -ánál diagnosztizálták.

[19], [20], [21], [22], [23], [24]