30.12. 2010 20:30 A hazai élelmiszer-előállítás alacsonyabb támogatások mellett tovább felszabadítja a piacot a verseny előtt
Az élelmiszeriparban a válság ellenére az emberek nem kezdtek kevesebbet enni. Így a kiskereskedelmi láncok továbbra is versenyeznek az új üzletek építésének terveiben. Annak ellenére, hogy már nem tolják a fűrészt nagyobb szupermarketekkel vagy hipermarketekkel, mert a hely velük már telített. Inkább kisebb üzleteket akarnak építeni a lakótelepeken belül.
De a válság nem kerülte el teljesen az élelmiszeripart. Az élelmiszer Szlovákiában meglehetősen magas, a háztartási kiadások mintegy negyedét fedezi, így az emberek még vásárlásukkor is spórolnak. A válság idején a szlovákok több alacsony minőségű élelmiszerrel töltik meg kosaraikat a drágább, márkájú élelmiszerek értékesítésének rovására.
A hinta volt és lesz is
Akár válság van, akár nem, az élelmiszertermelésből származó nyereség ciklikussággal terül el a két szektor között. Egy szezon jobb a gazdák számára. Ekkor emelkedik a gabona, a hús és a tej ára. Igaz, a magasabb árak mindig a termelés bővítésére ösztönzik őket. És amikor idővel megnövekedett termelésük beárnyékolja a piac igényeit, hirtelen jobb lesz az élelmiszer szempontjából. Mivel a csökkenő árakkal rendelkező többletpiacon olcsóbban vásárolhatnak alapvető alapanyagokat.
Az élelmiszerárak globális emelkedésének megkezdése után előre bejelentett szlovák gazdák magasabb nyereség hullámán lovagoltak, és több mint 50 millió eurót kerestek. Az élelmiszerek körülbelül nulla volt. Az ellenkezője igaz volt tavaly. Az árucikkek jóval erőteljesebben zuhantak a piaci árak esésével, mivel a kész élelmiszerek árai csökkentek az üzletek polcain.
Így a hazai élelmiszer-termelők 70 millió euró nyereséget értek el, a gazdák pedig több mint százmillió eurós veszteségbe estek. Idén nyáron a piac újra pörögni kezdett. Az agrár-nyersanyagárak emelkednek, mivel a tavalyi hátrányokkal terhelt gazdálkodók kevesebbet termeltek, a gabonakészletek pedig csökkentek az oroszországi tüzek és a kanadai vagy kínai áradások miatt.
A következő szezonban tehát minden a gazdák javára fordul. Éppen ellenkezőleg, az élelmiszer-termelőknek számolniuk kell azzal a ténnyel, hogy a nyersanyagok ismét a teljes termelési költségeiket fedezik.
Támogatási csapda
Első pillantásra a gazdák és az élelmiszer-termelők meglehetősen nagy békében élnek. Nehezebb éveik vannak, de pontosan tudják, hogy jönnek a jobbak is. De az igazság az is, hogy a válság éveiben különösen a hazai mezőgazdasági termelés tartósan gyenge a külföldi verseny rovására. Bár a hazai növénytermesztés továbbra is meglehetősen stabil, az állattenyésztés csökken. Az állatállomány száma gyorsan csökken. Az elfogyasztott sertéshús több mint felét és a baromfi harmadát külföldről szállítják Szlovákiába.
A szlovák gazdák nem jelentõsen a legképzettebb gazdák, mint más országok versenytársai. Ugyanakkor továbbra is érvényes az egyenlő versenyfeltétel az Unió közös piacán. Mind a higiéniai ellenőrzés, mind a támogatások tekintetében. Például a lengyel gazdák baromfiházait kevésbé szigorú ellenőrzés alatt tartják, mint a szlovákokat. A nyugat-európaiak viszont több támogatást kapnak az Unió közös költségvetéséből és a hazájuk pénztárából, mint kelet-európai társaik. Tehát az áresésük csak tönkreteszi a pénzügyi kimutatásokat. Míg a kelet-európaiak egész gazdaságokat veszítenek.
A hazai mezőgazdasági termelés visszaesése az ijesztőket is megijeszti. A hentesek már régóta szállítanak fagyasztott sertéshúst Németországból vagy Dániából. A belföldi tehéntejtermelés most kezd hanyatlani, és a tejüzemeket keresik. Mivel a tejet nem lehet hatékonyan szállítani nagy távolságokon.
Az új szlovák kormány azt állítja, hogy fel akarja számolni a tisztességtelen feltételeket az uniós piacon. Azt tervezi, hogy a lehető leghamarabb egyensúlyba hozzák az unió régi és új tagjai számára nyújtott támogatásokat. Ugyanakkor Brüsszelben akarja szorgalmazni a támogatások teljes megszüntetését. A nyugat-európai gazdák és élelmiszer-termelők lobbitevékenységével azonban ezeket a célokat nagyon nehéz megvalósítani. Bár az államháztartás szigorúsága miatt jogosak és ésszerűek. Az új kabinet meg akarja változtatni a hazai élelmiszerjogszabályokat is, amelyek csak a hazai élelmiszer-előállítókra vonatkoznak. Kényszeríteni őket, hogy ragaszkodjanak a magasabb minőséghez, valamint a külföldi importőrökhöz.
Az új kormány kritikát kapott az üzleti életből azzal, hogy a költségvetési megtakarítások részeként megfelezte a sör jövedéki adóját, eltörölte a mezőgazdasági termelők adókedvezményeit és csökkentette a bio-összetevők arányát a gabonafélékben és az olajos magvak üzemanyagaiban.
Nagy nagyobb
Az ágazat a vállalatok további egységekbe történő további koncentrációjának hullámán is él. Külföldről vagy a nagy befektetési társaságok sorából érkező új befektetőket már nem nagyon érdekli a hazai élelmiszer-termelés, de a már megalapozottaknak köszönhetően a válság teret nyitott a legyengült kisebb cégek átvételének. És még akkor is, ha már nem közvetlenül vásárolják meg őket, legalább átveszik piaci pozícióikat.
Ebben az üzletágban több befektető nem korlátozódik a vállalatok egy iparágba történő átvételére, hanem szélesebb és sokszínűbb egységek létrehozásában is részt vesz. Élelmiszerboltok, sőt régóta megkerülő gazdaságok is vásárolnak élelmiszeripari vállalkozásokat.
A hús mellett a Penta lengyel hűtőcégekbe is befektet, és élelmiszerboltokat is vásárol. Ján Sabol szlovák vállalkozó csoportja viszont néhány évvel ezelőtt csatlakozott a bioüzemanyagok gyártásához a régebben fejlesztett szeszes italokhoz és ásványvízhez, és nemrégiben a gazdaságokba lépett.
Agrofert, a leggazdagabb szlovák, Andrej Babiš áll a legmesszebb a nagyobb összekapcsolt egységek létrehozásában. Noha nem fektet be az élelmiszerek értékesítésébe, egyébként vállalkozásai vannak a teljes termelésben. Saját műtrágyakémikusok, vetőmag- és mezőgazdasági gépek kereskedői, gazdaságok, húsfeldolgozó üzemek, baromfiházak, malmok, pékségek és tejüzemek működnek. Főleg Csehországban és Szlovákiában a legújabb offenzívát indít Magyarországon.
Általánosságban elmondható, hogy ebben az üzletágban - a kiskereskedelmi láncok nagy erejével - csak a nagyobb hálózatba kapcsolt vállalatoknak és szövetségeknek van esélyük. Valójában csak azok a vállalatok tudnak jobb alkupozíciókat fenntartani, amelyeknek nagyobb és változatosabb termékportfólióra van szükségük a láncokkal szemben. A kisebb vállalatok csak a regionális és többnyire frissebb különlegességek előállításában képesek áttörni, mivel ezek nem részei a tágabb globális kereskedelemnek.
A cikk a Szlovákia és a világ című évkönyvben jelent meg 2011-ben, amely a TREND sz. Mellékleteként jelent meg. 47.