kosárba

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

A Brit Gépészmérnöki Intézet (IME) szerzői szerint az adatok több tényező eredménye: feleslegesen szigorú értékesítési határidők, "vásárolj egyet, kapj még egy ingyen" kampányok és a kozmetikai országokban a kozmetikailag tökéletes termékek iránti fogyasztói kereslet, rossz műszaki mezőgazdasági gyakorlatok, a nem megfelelő infrastruktúra és a rossz raktározási lehetőségek.

Az ENSZ becslései szerint a század végére a népesség további 3 milliárd emberrel növekszik, telítettségük pedig tovább növeli a természeti erőforrások elérhetőségére nehezedő nyomást.

Tim Fox, az IME energiaügyi és környezetvédelmi igazgatója elmondta: „A világon eldobott és elveszett élelmiszerek mennyisége megdöbbentő. Ezek olyan élelmiszerek, amelyek felhasználhatók a világ növekvő népességének táplálására - és olyanok is, amelyek ma éheznek. "

A jelentés készítői azt állítják, hogy a világon előállított élelmiszerek 30-50% -a, i. 1,2 - 2 milliárd tonnát soha nem fogyasztanak el. Nagy-Britanniában például a betakarított zöldségek mintegy harmada nem felel meg a nagy szupermarketek fizikai megjelenésének (színének, méreteinek). Az Európában és az USA-ban vásárolt élelmiszerek majdnem felét maguk a fogyasztók is eldobják, pl. mert nem értik a lejárati idő és a minimális eltarthatóság közötti különbséget.

Az IME jelentése szerint a különféle azonosított veszteségek és pazarlások kiküszöbölése 60-100% -kal növelheti a rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségét, miközben a föld, a víz és az energiaforrások megtakaríthatók.

Következményekkel járó döntések

Körülbelül 550 milliárd köbméter vizet költenek olyan növények termelésére, amelyek el sem jutnak a fogyasztókhoz. 20-50-szer kevesebb vizet használnak 1 kg zöldség előállításához, mint 1 kg hús előállításához.

Az egész élelmiszer-előállítási ciklus másik alapvető forrása az energia. Becslések szerint átlagosan 7-10 kalória energia szükséges alapanyagként 1 kalóriatartalmú élelmiszer előállításához. Mivel ennek az energiának a nagy részét a fosszilis tüzelőanyagok használata adja, az élelmiszer-pazarlás is feleslegesen járul hozzá a globális felmelegedéshez. A modern mezőgazdasági folyamatokban, ahol a hangsúly a terméshozam növelésére helyezi a hangsúlyt, főleg műtrágyák és növényvédő szerek előállítása és kijuttatása.

Annak érdekében, hogy "felébressze" az európaiakat a természeti erőforrások fenntartható és hatékony felhasználására, az Európai Bizottság 2011 októberében kampányt indított (Awake Generation), hogy arra ösztönözze az állampolgárokat, hogy vegyék figyelembe a bolygóra gyakorolt ​​hatást a vásárlás eldöntésekor.

Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást, amelyben elítélte az élelmiszer-pazarlást. 79 millió európa él a szegénységi küszöb alatt, évente csaknem 89 millió tonna ételt dobnak ki az Unióban (179 kg/EU-lakos).

A tanulmány szerzői szerint a további pazarlás megelőzése érdekében a kormányoknak, a fejlesztési ügynökségeknek és az ENSZ-hez hasonló szervezeteknek "együtt kell működniük annak érdekében, hogy megváltoztassák az emberek hulladékkal kapcsolatos gondolkodását, és visszatartsák a gazdákat, az élelmiszer-termelőket, az áruházakat és a fogyasztókat a pazarló gyakorlatoktól".

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) tegnap (január 10-én) bejelentette, hogy az élelmiszerárak ebben az évben is magasak maradnak, és az alacsony készletek további növekedés kockázatát jelentik. 2012 utolsó negyedévében a FAO élelmiszerár-indexe csökkent a főbb gabonafélék, olajok és zsírok esetében.

Nyáron azonban gyors áremelkedés következett be, amelyet az USA-ban és más nagy élelmiszer-termelőkben bekövetkezett szélsőséges szárazság eredményezett. Az Egyesült Államok Nemzeti Éghajlati Adatközpontja megerősítette, hogy a jelentések szerint 2012 az ország legmelegebb és második legszélsőségesebb éve.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp