A hulladékból történő villamos energia és hőtermelés a hulladékgazdálkodás egyik legfontosabb pillére minden fejlett országban. Svédországban, Finnországban és Ausztriában több tucat hulladékenergia-létesítmény (WEEE) létezik, amelyekre a legmagasabb környezeti előírások vonatkoznak. Ezekben az országokban a hulladék újrahasznosításának és energia-visszanyerésének kombinációjának köszönhetően szinte nullára szüntették meg a káros hulladéklerakókat. Ennek ellenére Szlovákiában miért nem megalapozott és visszatérő mítoszok és féligazságok tárgya a hulladékból történő energiatermelés? Magyarázatokat viszünk a leggyakoribbakhoz.

ZEVO létesítmények

Mítosz 1: A ZEVO csak átnevezett hulladékégető

AZ A TÉNY: Ez nem igazság. A hulladékot az égetőben ártalmatlanítják, a hulladékot pedig a ZEVO létesítményben (Hulladékenergia-hasznosító létesítmény) hasznosítják. A ZEVO ugyanis lehetővé teszi a hulladék energiává és hővé alakítását. A villamos energia egy részét saját fogyasztásra fordítják, a többit az elosztóhálózatra irányítják. A hőt ipari épületek és háztartások fűtésére használják. Kassán például télen 2400 lakást fűtenek így. A ZEVO kifejezés pontosan leírja az eszköz által keltett értéket. Ugyanakkor teljes mértékben felváltja a hagyományos fosszilis üzemanyagok elégetését, amelyek kinyerése és elégetése sokkal nagyobb hatást gyakorol a környezetre.

Berendezések hulladékok energia-visszanyerésére
A különböző üzemanyagok energiafelhasználásából származó tényleges kibocsátások összehasonlítása

Kibocsátási határérték mg/m3-ben

A grafikon összehasonlítja a különböző típusú üzemanyagokból történő energiatermelésből származó kibocsátások termelését. Mint látható, a települési hulladékból az energiatermelés a létesítményekben (ZEVO) sokszor környezetbarátabb, mint a faforgács (biomassza) vagy a barnaszén használata esetén. Ez nemcsak a települési hulladék tulajdonságainak, hanem a kibocsátások befogására vonatkozó szigorú ökológiai normáknak is köszönhető, amelyek csak a ZEVO létesítményeinek rendelkezésére állnak.

Mítosz 2: A ZEVO szennyezi a környezetet

AZ A TÉNY: Pont ellenkezőleg. A hulladékból történő energia-visszanyerés környezetbarátabbá tétele az elmúlt évtizedekben gyors fejlődésen ment keresztül. Ezzel együtt hatalmas beruházások érkeztek a ZEVO berendezések technológiai korszerűsítésébe. Az éghajlatváltozás következményeinek kiküszöbölése érdekében ezeket a létesítményeket az Európai Unió rendkívül szigorú jogszabályai szabályozzák. Minden olyan országban, ahol ZEVO létesítmények épültek, jelentősen csökkent az olyan üvegházhatást okozó gázok, elsősorban a rendkívül káros metán ellenőrizetlen termelője. Egy hulladéklerakóval ellentétben, ahol a káros gázok ellenőrizhetetlenül távoznak a levegőbe, az egyes ZEVO létesítmények kéményét a nap 24 órájában ellenőrzik az állami ellenőrző hatóságok. Tekintettel arra, hogy egyértelmű közvetlen összefüggés van a hulladék energetikai hasznosításának növekedése és a hulladéklerakók csökkenése között, a ZEVO létesítmények esetében a környezet megtisztítását segítő üzemeknek nevezhetjük.

A hulladéklerakók részarányának alakulása a teljes hulladékgazdálkodásban (Eurostat)

A települési hulladék lerakóinak aránya az egyes EU-országokban

Lengyelország példája kapcsolatot mutat a ZEVO létesítmények építése és a hulladéklerakók csökkenése között. Tíz évvel ezelőttig Lengyelország a hulladéklerakókhoz tartozott, ma 5 ZEVO létesítménynek köszönhetően a hulladéklerakók aránya 40% -ra csökkent. Összehasonlításképpen - Szlovákia 60% -ot dob ​​ki.

Mítosz 3: A ZEVO negatív hatással van a lakosság egészségére

AZ A TÉNY: Mint a környezetre gyakorolt ​​hatás esetében, itt is elmondhatjuk, hogy a ZEVO pozitív hatással van a hulladéklerakók felszámolására gyakorolt ​​hatása miatt. Ezenkívül a hulladék energia-hasznosításának a közegészségre gyakorolt ​​káros hatását a jelenlegi szigorú kibocsátási határértékekkel nem bizonyították. A szigorú környezeti előírások évekig tartó végrehajtása után számos tanulmány készült annak megerősítésére, hogy a ZEVO létesítmények nem gyakorolnak negatív hatást a környező lakosság egészségére. Egy 2009-es HPS (Health protection Scotland) kutatás nem talált kapcsolatot a különféle betegségek előfordulása és az égetőművek működése között. Az állami kutatóközpontok és a brit egyetemek által végzett legfrissebb, 2018-as brit tanulmány körülbelül egymillió gyermeket elemzett, amelyek gyakorlatilag az összes brit hulladék-energia létesítmény közelében születtek. Ez a tanulmány nem talált összefüggést a születési rendellenességekkel vagy a gyermekek korai halálával. Az elmúlt 20 évben nem jelentek meg olyan jelentések, amelyek megerősítenék az energia-visszanyerés negatív hatását az emberi egészségre.

Mítosz 4: A hulladék energetikai hasznosítása csökkenti az újrafeldolgozási arányt

AZ A TÉNY: Ez a mítosz nem racionális alapon áll, és valójában soha nem bizonyított. A ZEVO a világ minden fejlett gazdaságának hulladékgazdálkodásának szerves része, anélkül, hogy kimutatható hatása lenne az újrahasznosítási arányokra. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy egyetlen hulladék sem korlátlan ideig újrahasznosítható. A papír esetében 5-7 ciklus, a műanyagoknál csak 2-3 ciklus. Környezetvédelmi szempontból az újrafeldolgozhatatlan hulladék energiatakarékosabb, mint a lerakó. Az újrahasznosítás szempontjából a jelenlegi problémás helyzet, amely az ázsiai fogyasztói piacok fokozatos bezárása után következett be, meglehetősen fenyegető. Nem hajlandók folytatni az újrahasznosítható európai hulladékok gyűjtését, ami stagnálást okoz az újrahasznosításban.

Hulladékgazdálkodás Európában
Az egyes nyomtatványok aránya a települési hulladék teljes kezelésében (2017. évi adatok)

A grafikon az egyes uniós országokat mutatja a hulladékkezelés formája szerint. Mint látható, a legmagasabb az újrafeldolgozási arány azokban az országokban, ahol az energia-visszanyerési arány is a legmagasabb. A hulladékkezelés e két formája nem versenyez egymással. Éppen ellenkezőleg, minimális mértékben kiegészítik és megszüntetik a káros hulladéklerakókat. Azokban az országokban, ahol az újrahasznosítás és az energia-visszanyerés aránya magas, a szeméttelepítés szinte nincs.

Mítosz 5: A ZEVA salak nem használható, és hulladéklerakóban végzi

AZ A TÉNY: 100 kilogramm energiával visszanyert hulladékból 20-25 kilogramm salak keletkezik, amely tökéletesen higiénikus és ártalmatlan anyag. Mivel hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a bazalt, értékes másodlagos alapanyag. Ennek köszönhetően a fejlett országokban építőanyagok adalékanyagaként használják. Ez a helyzet Kassán is, ahol a kassai ZEVO létesítményből származó salakot építkezési törmelékhez való keverék formájában használják alapanyagként az autópályák építésénél. Angliában építőelemek készítésére használják. Azokban az országokban, mint Ausztria és Svájc, a salak szintén értékes anyag az anyaghasznosításhoz. Az extrakció révén olyan fémeket nyernek belőle, mint vas, réz, alumínium, ezüst vagy arany. Használhatatlanságának mítosza tehát nem az igazságon alapszik.

Mítosz 6: Hulladékhalmokat szállítanak Szlovákiába

AZ A TÉNY: Ez a mítosz ellentmond önmagának a dolgok logikájától, és a kérdés tudatlanságán alapul. A szlovák jogszabályok egyértelműen tiltják a hulladékok külföldről történő behozatalát a ZEVO létesítmények esetében. Az integrált ZEVO-val rendelkező körforgásos gazdaság központjait ezért csak a helyi igényekhez és a forrástól 100 km-re lévő szállítási távolságokhoz tervezték. Tehát csak a szlovák hulladékra. Ugyanakkor a külföldről származó hulladékimport megfizetése gazdaságilag veszteséges lenne. Ezenkívül a létesítmények tervezett kapacitása elemzéseken alapul, amelyek pontos fejlesztési előrejelzésekkel működnek. Más szóval, a körforgásos gazdaság központjai számítanak arra a hulladékmennyiségre, amelyet Szlovákiában létrehozunk.