A cikk összefoglalja az emberi fogyasztásra szánt víz kérdésével, valamint annak minőségellenőrzésével kapcsolatos jelenlegi jogszabályokat az ivóvíz előállítóinak és szállítóinak körét illetően.
Az ivóvízminőség legfontosabb egészségügyi mutatóinak és higiénés jelentőségének kérdését külön kezeljük.

minősége

Az ivóvíz minőségének kritériumait a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának sz. 355/2007 Coll. a közegészség védelméről, előmozdításáról és fejlesztéséről, valamint egyes rendelkezések módosításáról. E törvény szerint az ivóvíz egészséges, ha még folyamatos fogyasztás vagy használat mellett sem változtatja meg az emberi egészséget mikroorganizmusok és organizmusok vagy olyan anyagok jelenléte révén, amelyek akut, krónikus vagy késői hatással vannak az emberi egészségre, és amelyek érzékszervi tulajdonságai nem akadályozzák annak fogyasztását vagy használatát. Az ivóvíz egészségbiztonságát az ivóvíz minőségi mutatói és azok határai alapján értékelik és ellenőrzik.

Az SR Kormányának sz. Az emberi fogyasztásra szánt vízre és az emberi fogyasztásra szánt víz minőség-ellenőrzésére vonatkozó követelmények meghatározása a következőket határozza meg:

    1. szakkifejezések és meghatározások,
    1. ivóvízminőségi mutatók és azok határértékei (1. számú melléklet),
    1. az ivóvízminőség ellenőrzésének hatálya, gyakorisága és kritériumai (2. melléklet),
    1. az ivóvízminőségi mutatók ellenőrzésének eredményeiről szóló jelentés lényege,
    1. a higiéniai határértékeknek meg nem felelő ivóvíz-használati engedély iránti kérelem részletei.

Üzleti tevékenységre jogosult természetes személyek és jogi személyek, akik ivóvizet állítanak elő és szolgáltatnak, valamint ivóvízellátáshoz vízkészleteket használnak, kötelesek biztosítani, hogy a szállított ivóvíz megfeleljen a következők követelményeinek

  • mikrobiológiai és biológiai,
  • fizikai - kémiai,
  • valamint a fertőtlenítőszerek és melléktermékeik felhasználásának határértékei,
  • olyan mutatókra kell helyezni, amelyek hátrányosan befolyásolhatják az ivóvíz érzékszervi minőségét és potenciális fogyasztói panaszokat okozhatnak,
  • olyan anyagok esetében, amelyek jelenléte kívánatos az ivóvízben.

A kormányrendelet határértékeket határoz meg az ivóvíz minőségi mutatóinak 82 vonatkozásában. Külön jogszabály (az 528/2007. Sz. Rendelet, amely részletesen meghatározza a természetes besugárzás sugárzásának korlátozására vonatkozó követelményeket) határozza meg a betáplált víz radionuklid-tartalmának határértékeit.

Az ivóvíz minőségének ellenőrzése és a laboratóriumi eredmények értékelése:

Az elemzések körét és az ivóvíz rendszeres mintavételének számát a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 2. számú melléklete tartalmazza. 354/2006 Coll.

Az ivóvíz rendkívüli minőség-ellenőrzését végzik:

  • a) a nyilvános vízellátás új részének üzembe helyezése előtt,
  • b) a közvízellátás üzemeltetése során, ha az ivóvízellátás 24 óránál hosszabb ideig megszakadt,
  • c) a közüzemi vízellátás vagy a vízellátásnak szánt vízforrás szezonális használatának megkezdése előtt.

Rendkívüli ellenőrzés esetén az ivóvíz mintavételét a minimális elemzés keretein belül kell elvégezni. 2 olyan mutatókkal bővítve, amelyek értéke az ellátási rendszer változásai miatt növekedhet.
Mielőtt új ivóvízforrást indítana közellátás céljából
üzembe helyezésekor az ivóvíz teljes elemzését a 2. sz. 2.
Az egyedi ellátásra szánt új ivóvízforrás üzembe helyezése előtt az ivóvíz minimális elemzését el kell végezni az 1. sz. 2. Ha az ivóvízminőségi mutatók laboratóriumi elemzésével kapott értékei meghaladják az 1. mellékletben meghatározott határértékeket és a legmagasabb határértékeket, akkor az ivóvíz mintavételét és elemzését meg kell ismételni azonnal.
Ha az ivóvíz ismételt elemzése megerősíti az első elemzés eredményeit, az ivóvízellátó létesítmény üzemeltetője haladéktalanul megteszi a korrekciós intézkedéseket.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fent idézett, a közegészség védelméről, előmozdításáról és fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően az illetékes közegészségügyi hatóság, valamint az ivóvízminőségi mutatók ellenőrzésének gyakorisága a helyi viszonyok szerint, ill. figyelembe véve az epidemiológiai helyzetet:

  • a) ki kell terjeszteni más várható ivóvízminőségi mutatókra,
  • b) szűk, bizonyíthatóan stabil és kielégítő értékek esetén az ivóvíz minőségének és forrásának mutatói.

Külön kérdés a mentességek megadása az érintett népegészségügyi hatóságok számára a higiéniai határértékeknek nem megfelelő ivóvízellátással kapcsolatban, az egészségügyi kockázat mértékének megfelelően legfeljebb 3 évig. Az engedély csak akkor adható ki, ha az adott település ivóvízellátása más, higiéniai szempontból megfelelő módon nem biztosítható, és ha az ilyen ivóvízfogyasztás nem jelent kockázatot a fogyasztók egészségére.

Az ivóvízminták laboratóriumi eredményeinek értékelése szakmailag megterhelő folyamat, amely átfogó ismereteket igényel a forrásról, annak védelméről, a védelmi övezetben történő kezelési rendről, az alkalmazott vízkezelési technológiáról és természetesen az ivóvíz minőségi mutatóinak hatásáról, ill. a fogyasztók egészségére vonatkozó szennyezési mutatók (lásd a mellékelt táblázatot).

Az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagok felhasználására vonatkozó javaslatok értékelésének kérdését jogszabályok is szabályozzák, nevezetesen a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 18. sz. A felhasznált anyagok (az ivóvízminőség kezelésére szolgáló vegyi anyagok, az elosztórendszerek, a fertőtlenítőszerek stb.) Semmiképpen sem ronthatják a lakosság számára biztosított ivóvíz minőségét, és közegészségügyi hatóság értékelése alá esnek, kivéve, ha azt egy hatóság szabályozza. speciális szabályozás. Ezenkívül a vízkeménységet csökkentő technológiákat úgy kell megtervezni, hogy megfeleljenek a kezelt vízben lévő kalcium és magnézium ajánlott értékének, egy speciális szabályozásnak megfelelően.

Jelenleg a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának sz. 550/2007. Coll. az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó követelmények részleteiről, meghatározva:

  • a) az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékek összetételére, címkézésére és kezelésére vonatkozó higiéniai követelmények,
  • b) a kioldódási teszt elvégzésének és értékelésének módszere, valamint a kioldódási vizsgálati jelentés adatai.

Következtetés

Szlovákia lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása komoly társadalmi probléma. Annak ellenére, hogy fokozatosan javul az ivóvíz minősége, különösen a tömeges ellátás és a fertőző morbiditás csökkentése érdekében, ahol az ivóvíz a kórokozók átterjedésének tényezője, számos komoly probléma marad ezen a területen. Ide tartozik a nemzetközileg elismert megállapodások elégtelen ismerete és a Szlovák Köztársaságban hatályos előírások betartása, különös tekintettel a vízkészletek szennyezés elleni védelmére.

Hangsúlyozni kell, hogy az ivóvízminőségre vonatkozó követelmények nagyon gyorsan fejlődnek, ami összefügg az ivóvíz egészségre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos tudományos ismeretek hozzáadásával. A WHO utolsó irányelve az ivóvíz minőségéről 2004-ben jelent meg, t. nem. Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát már készítik és 1998. december 5-én közzéteszik az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (98/83/EK irányelv).