Egy egészséges sejtben 46 kromoszóma található párban. Előfordul azonban, hogy véletlenszerű osztódási hiba lép fel, és a kromoszómapár helyett háromság van jelen. Aztán a triszómiáról beszélünk.

véréből

A DNS története

Az emberi örökletes információkat a kémiai nyelven írják le: dezoxiribonukleinsav (DNS). A DNS a sejtmag szerkezeteiben, kromoszómákban tárolódik. Az egészséges emberi sejt magja 46 párban elrendezett kromoszómát tartalmaz (23 apától és 23 anyától származik). Az azonosítás megkönnyítése érdekében az egyes kromoszómapárokat 1 és 22 közötti számokkal jelöljük. Az utolsó kromoszómapár nemi kromoszóma. X-nek és Y-nek nevezik őket. Ha a XX pár jelen van, akkor nő, hím esetén az XY párot találjuk.

A nemi szaporodás során a test egy kivételes sejtet hoz létre - egy ivarsejtet (petesejt vagy sperma) -, amely pontosan a 46, azaz 23 kromoszóma felét tartalmazza. A petesejt és a spermium egyesülésével 23 anyai és 23 apai kromoszóma kölcsönös kombinációja után létrejön egy embrió, amelynek ismét 46 kromoszómája van. A további osztódás eredményeként létrejövő leánysejtek ugyanannyi kromoszómát tartalmaznak.

Triszómia - véletlenszerű osztási hiba

Nincsenek triszómiák genetikai rendellenességek az ősöktől örökölt családi előfordulással. Ez szinte mindig egy új hiba, amelyet helytelenül kialakított tojás révén kapunk. A trisomia kockázata az anya életkorával növekszik. A leghíresebb triszómia a 21. triszómia, az ún Down-szindróma. A Trisomy 18 (Edwards-szindróma) és a tris trisomia (Patau-szindróma) sokkal ritkább.

Az X és Y nemi kromoszómák számának rendellenességei szintén gyakoriak. Kockázatukat a TRISOMY XY teszt vizsgálja.

A petesejt megtermékenyítése utáni első szakaszokban a nagyon gyors fejlődés és az intenzív sejtosztódás véletlenszerű osztódási hibákhoz vezet, és így kromoszóma-rendellenességek lépnek fel. Bizonyos esetekben az egyik kromoszóma felesleges másolatát készítik, és ugyanazon kromoszóma hármasa van jelen pár helyett. Ezután a triszómiáról beszélünk, amely rendkívül komoly hatással van a magzat további fejlődésére.

Az anya indikatív életkori kockázata Down-szindrómás gyermek születésekor:
Életkor születéskor 30 év 40 év 50 év
Kockázat1: 10001: 1001:10

A kromoszóma rendellenességek következményei

A kromoszóma rendellenességek nagyszámú, súlyos klinikai képpel és rossz prognózissal járó betegséget okozhatnak. Néhányukat vizsgáljuk TRISOMY teszt, XY TRISOMY teszt vagy TRISOMY teszt +.

Down-szindróma - 21. triszómia

A Down-szindróma oka a 21-es triszómia - egy okozott betegség redundáns 21. kromoszóma.

Az azonosított Down-szindrómás terhességek csak kétharmada végződik normális vajúdással. A terhességek körülbelül 30% -a vetéléssel végződik.

A betegség komoly hatással van az általános növekedésre és jólétre, valamint a testformák kialakulására. Jellegzetes arckifejezéssel és különböző fokú mentális és mentális funkciók rendellenességével társul. Gyakori szövődmények az immunrendszer, a keringési rendszer vagy az emésztőrendszer rendellenességei. A 21. triszómiában szenvedő gyermekek a fogyatékosság mértékétől függően speciális orvosi ellátást igényelnek. A Down-szindróma egyes eseteiben azonban a tünetek enyhébbek lehetnek, és hosszú életet tehetnek lehetővé.

Edwards-szindróma - 18. triszómia

Edwards-szindróma következik be redundáns 18. kromoszóma. Ennek a kromoszóma-rendellenességnek a következményei súlyosak - a csecsemő alacsony születési súlyú, kóros alakú feje, kicsi állkapcsa, kicsi szája, gyakran hasadékos ajkai és éghajlata születik. Nehezen veszi a levegőt, eszik, és szívproblémái lehetnek. A prognózis nagyon kedvezőtlen.

Az Edwards-szindrómához kapcsolódó terhességeket nagy abortuszok kísérik, és az élő születések többsége nem éli túl 1 évnél tovább.

Patau-szindróma - 13. triszómia

Ha megtörténik a 13. kromoszóma-triszómiához, Patau-szindrómáról beszélünk. A 13. triszómia súlyos genetikai betegség, amely a test összes szervét érintheti, beleértve az agyat, a szívet és a vesét is. A csecsemők szájpadhasadékkal, deformált végtagokkal születhetnek. Az ezzel a veleszületett hibával küzdő egyéneknek nagyon kevés esélyük van a túlélésre.

A Patau-szindrómás terhességeket a vetélés vagy a halva születés magas kockázata jellemzi.

TURNER SZINDRÓMA 45, X

A Turner-szindróma megfelel a 45, X kariotípus laboratóriumi képének, ami azt jelenti egy nemi kromoszóma hiányzik a kromoszóma készletből, és a gonoszóma komplement csak egy X kromoszómát tartalmaz. A hiányzó X kromoszómával rendelkező sejtvonal mozaik formában és enyhébb klinikai képpel is rendelkezhet. A Turner-szindróma előfordulási gyakorisága 1: 2500 született lány. A kezeletlen esetek kialakult klinikai képének jelentős jelei az alacsony termet (születéstől vagy korai életkortól kezdve), a másodlagos szexuális jellemzők, köztük az amenorrhoea, hiányos fejlődése és a meddőség. A szexuális jellemzők növekedésének és fejlődésének rendellenességei részben hormonpótlással kezelhetők, és az utóbbi években egyre sikeresebbek. A meddőség kezelése fejlettebb asszisztált reprodukciós technikák alkalmazásával lehetséges, de a sikerek eddig inkább kivételek.

Számos egyéb tünet idővel vagy a kezelés során eltűnik (pl. Lymphedema) vagy enyhül (pl. Pterygium és pajzsmirigy mellkas). A Turner-szindróma képe azonban veleszületett vese- és fejlődési szívhibákat (VCC) is tartalmaz, és különösen a súlyos VCC hátrányosan befolyásolhatja a kezelést.

A KLINEFELTER SZINDRÓMA XXY

A Klinefelter-szindróma megfelel a 47, XXY kariotípus laboratóriumi képének, ami azt jelenti egy kromoszómában, amelynek egyébként hím gonosóma XY komplement van, van (legalább) egy további X kromoszóma. A túlzott X-kromoszómával rendelkező sejtvonal mozaik formában és enyhébb klinikai képpel is rendelkezhet, vagy fordítva, nagyobb számú redundáns X-kromoszómával a klinikai kép fejlettebb lehet. A Klinefelter-szindróma előfordulási gyakorisága 1: 500 fiú született. A kezeletlen esetek kialakult klinikai képének meghatározó tünete a nem teljesen kifejeződött női másodlagos szexuális jellemzőkkel (gynecomastia, gynoid elhízás) járó magasabb növekedés, a nem teljes pubertás és a meddőség. Csendesebbek és érzékenyebbek, beszéd- és tanulási nehézségeik vannak. A nemi szervek területén a kicsi és/vagy nem ereszkedő herék és egy kisebb pénisz a jellemző, gyakrabban hypospadia. Más férfiakhoz képest megnövekedett a gonosomális XX-komplex által érintett betegségek kockázata, mint pl. mellrák. A tesztoszteronhiány, a nem teljes pubertás és a szexuális jellemzők kialakulása részben gyógyítható hormonális helyettesítéssel. A meddőség kezelése fejlettebb asszisztált reprodukciós technikák alkalmazásával lehetséges, de a sikerek eddig inkább kivételek.

A vonatkozó irányelvek többsége nem javasolja a terhes nő tájékoztatását Turners gyanújáról, ill. Klinefelter-szindróma, és nem javasolja az ellenőrzés invazív módon történő feltüntetését (pl. Amniocentesis). Ezeknek az ajánlásoknak megfelelően tájékoztatjuk a valószínű nemet a TRISOMY teszt eredményéből, és nem közöljük a gonosómák megváltozott számának semmilyen mellékhatását. A TRISOMY teszt + elvégzése előtt a terhes nőnek el kell döntenie, hogy betartja-e az általános indikációs kritériumokat, meg akarja-e tudni a magzat fiziológiás kromoszóma nemét, és ha igen, tájékoztatást akar-e adni a szindrómák lehetséges megállapításáról. 45, X, ill. 47, XXY a Turnersért felelős, ill. Klinefelter-szindróma. Az autoszóma-rendellenességekhez (különösen a 21., 18. és 13. kromoszóma triszómiáihoz) képest a terhesség megszakítására irányuló kérelmek száma csökken, ha a genoszóma-rendellenességeket (45, X és 47, XXY) megtalálják a prenatális genetikai diagnózisban. Ezért tiszteletben tartjuk azokat az ajánlásokat, amelyek csak a születés utáni tájékoztatást javasolják a differenciáldiagnózis gyanújáról és/vagy befejezéséről, és ilyen szolgáltatást kínálunk a terhes nő kívánságainak és a jelző orvos véleményének megfelelően.

XYY és XXX szindróma

Az XYY szindróma a 47, XYY kariotípusú férfiaknál fordul elő. Egy extra Y kromoszómával rendelkező sejtvonal mozaik formában is lehet. A szindróma 1: 1000 született fiú előfordulása esetén fordul elő. A klinikai kép nem feltűnő. Az XYY férfiak átlagon felüli növekedéssel és fiziológiai szexuális fejlődéssel rendelkeznek. Gyermekkorban az XYY-szindróma enyhe rendellenességeknek tulajdonítható (beszédfejlődési, tanulási, motoros készségek, érzelmek, valamint az úgynevezett autista spektrum tünetei).

Az XXX szindróma a 47, XXX kariotípusú nőknél fordul elő. Egy extra X kromoszómával rendelkező sejtvonal mozaik formában is lehet, gyakran az X-monoszomális vonal egy részével. A szindróma 1: 1000 született lány előfordulása esetén fordul elő. A klinikai kép nem feltűnő. A XXX nő általában átlag feletti növekedést és fiziológiai szexuális fejlődést mutat. Gyermekkorban az XXX szindróma enyhe rendellenességeknek (beszédfejlődés, tanulás, motorikus készségek, érzelmek), gyakrabban veleszületett vesebetegségeknek tulajdonítható.

A vonatkozó irányelvek többsége nem javasolja a terhes nő tájékoztatását az XYY megállapításáról, ill. XXX, és nem javasolja az invazív módszerrel (pl. Amniocentézis) nyert mintából történő igazolás jelzését. Ezeknek az ajánlásoknak megfelelően tájékoztatjuk a valószínű nemet a TRISOMY teszt eredményéből, és nem közöljük a gonosómák megváltozott számának semmilyen mellékhatását. A TRISOMY teszt + elvégzése előtt a terhes nőnek el kell döntenie, hogy ha betartja az általános indikációs kritériumokat, meg akarja-e tudni a magzat fiziológiás kromoszóma nemét, ha igen, tájékoztatást akar-e kapni a szindrómák lehetséges megállapításáról XYY és XXX, vagy csak a 45., X., ill. 47, XXY a Turnersért felelős, ill. Klinefelter-szindróma (a fent felsorolt ​​korlátozásokkal).

MIKRODELEKTÍV SZINDROMOK

Biológiai és technikai korlátok miatt az a vizsgálat pontossága a mikrodeletiós szindrómákhoz képest a 21., 18., 13. triszómához képest Alsó. A mikrodeletiók alacsony előfordulása esetén A populációban nem állnak rendelkezésre megbízható validációs vizsgálatok ellenőrizte a teszt pontosságát ezekre a szindrómákra.

A szindróma neve Elhelyezkedés Előfordulása Törlési tartomány
DiGeorge-szindróma 22q11 1: 4000 3 - 5 Mb
Deléciós szindróma 1p36 1p36 1: 5000 - 10 000 1 - 10 Mb
Prader-Willi és Angelman szindróma 15q11 1: 10 000 - 30 000 2 - 9 Mb
Cri-du-chat szindróma 5p15 1: 20 000 - 50 000 5 - 35 Mb
Wolf-Hirschhorn-szindróma 4p16 1: 50 000 2,5 - 30 Mb

DIGEORGE SYNDROME 22q11

Ez a leggyakoribb mikrodeletiós szindróma. Súlyos, csak bizonyos esetekben részben tünetekkel kezelhető betegséget okoz, amely bármely rendszerben és a test bármely részében megnyilvánulhat. A fő jellemzők a veleszületett szívhibák (VCC), immunrendellenességek, vese- és szájpadhasadékok (éghajlat), és gyakran súlyos mentális retardáció. A betegség megnyilvánulásai nagyon változatosak, és egyes esetekben (kevésbé kifejezett tünetekkel) a családi átvitel és a családon belüli változékonyság várható.

A VCC lehet a 22q11 törlés egyetlen jele is. Ezért a 22q11 deléció meghatározását gyakran jelzik egy prenatális genetikai teszt részeként a VCC kockázatával, vagy ha a magzatban a VCC gyanúja ultrahanggal történik.

Törlési szindróma 1p36

Ez az egyik leggyakoribb mikrodeletiós szindróma. Az 1p36 törlés nagyon súlyos és gyógyíthatatlan betegséget eredményez, markánsan heterogén tünetekkel. A fő jellemzők a mentális retardáció magatartási rendellenességekkel, növekedési retardáció és hipotenzió.

PRADER WILLI SZINDRÓMA ÉS ANGYAL SZINDRÓMA 15q11

Mindkét eltérő klinikai képű szindrómát a kromoszóma szintjén a gének elvesztése vagy diszfunkciója okozza a 15. kromoszóma kritikus régiójának ugyanazon régiójában. A legtöbb esetet a 15. kromoszóma kritikus régiójának deléciója okozza, de más esetek szórványos mutációkhoz, metilációs rendellenességekhez vagy uniparentális nem csak deléciójukkal. Ezért nem várható, hogy a mikrodeletziós vizsgálat e két szindróma összes igaz esetét rögzítse.

A Prader-Willi-szindrómát hipotenzió, gyenge szívóreflex és a boldogulás sikertelensége a születéstől kezdve, a második életév után hyperphagia és elhízás jellemzi. A mentális retardáció enyhébb, de a sürgősség mellett számos más viselkedési rendellenesség is létezik.

Az Angelman-szindrómának enyhébb tünetei vannak, a klinikai kép általában nem nyilvánvaló a születéskor, és az első életév körül alakul ki. A pszichomotoros és a beszédfejlődésben lemaradásként jelentkezik. A mérsékelt mentális retardáció fokozatosan jelentős viselkedési rendellenességekkel jár.

CRI-DU-CHAT szindróma 5p15

A Cri-du-chat szindróma egy régebbi, citogenetikailag meghatározott szindróma (Lejeun-szindróma, 5p- szindróma), mert a klasszikus citogenetika korában az optikai mikroszkópban már felismerhetők voltak szélesebb körű deléciók.

A Cri-du-chat név e szindróma vezető klinikai tünetére utal újszülött korban, amely a jellegzetes arcdiszmorfizmus mellett megkülönbözteti a növekedés késleltetésével, pszichomotoros retardációval, mikrocefáliával és hipotenzióval járó egyéb betegségektől. A törlés mértéke összefügg a fogyatékosság súlyosságával.

Farkas-Horschorn szindróma 4p16

Wolf-Hirschhorn (4p- szindróma) szintén a klasszikus citogenetikus szindrómák csoportjába tartozik, és a klinikai tünetek súlyossága korrelál a deléció mértékével. Ez a szindróma jellegzetes arc megjelenéssel is rendelkezik, mikrocefáliával, hipertelorizmussal, kiálló szemekkel és rövid szűrővel. A növekedés és a pszichomotoros retardáció súlyos, és egyéb súlyos tünetekkel is társul, például hipotenzióval, epilepsziás rohamokkal és a belső szervek (szív, vese) veleszületett rendellenességeivel.

Kromoszóma rendellenességek diagnosztizálása

Terhesség alatt a kismama számos megelőző vizsgálaton vesz részt, amelyek az egészségére és a magzat egészségére összpontosítanak. Számos szűrővizsgálatok veleszületett rendellenességekre összpontosítanak.

1. Biokémiai prenatális szűrés

A biokémiai prenatális szűrés meghatározza a magzati Down-szindróma (21. triszómia), az Edwards-szindróma (18. triszómia) és a nyitott hasított idegcső vagy az elülső hasfal kockázatát.
A magzati károsodás kockázatát az anya életkora és az egyes biokémiai vagy ultrahang paraméterek értéke alapján határozzák meg.

Ezeket a paramétereket az I. és a II. trimeszterek.

BAN BEN I. trimestri a plazma fehérje A (PAPP-A) és a choriogonadotrop hormon szabad béta alegységét biokémiai paraméterek alapján határozzuk meg. Az ultrahang paraméterek közül a legfontosabb érték az NT (nuchal áttetszőség). Mérése egy tapasztalt, tanúsítvánnyal rendelkező szonográfus kezébe tartozik, és megfelelő műszerezést igényel.

BAN BEN II. trimeszterek alfa-fetoproteint (AFP), choriogonadotrop hormont (HCG) és konjugálatlan ösztriolt (uE3) határozzunk meg.

A használt szűrési paraméterek alapján megkülönböztetjük:

  • kombinált teszt (csak biokémiai paraméterek I. trimeszter + NT),
  • hármas teszt (csak a 2. trimeszter biokémiai paraméterei),
  • szérum integrált teszt (1. és 2. trimeszter biokémiai paraméterei, közös értékelés a 2. trimeszterben vett mintavétel után),
  • integrált teszt (1. és 2. trimeszter biokémiai paraméterei + NT, közös értékelés a 2. trimeszterben vett mintavétel után).

Az alkalmazott vizsgálattól függően a Down-szindrómás magzatok 70-90% -ának várható megfogása. Általában azonban az egészséges gyümölcsök 3 - 7% -át pozitívan jelölik meg a szűrés, azaz a kromoszóma-rendellenesség fokozott kockázata (hamis pozitivitás).

A szűrésre pozitív várandós nőknek igényesebb specifikus vizsgálatokon kell átesniük, mint amniocentézis, chorionus villus mintavétel, echokardiográfia és hasonlók. Ezeknek a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük vagy ki kell zárniuk a magzat feltételezett érintettségét.

A pozitív szűrés nem jelenti azt, hogy a magzat érintett lenne. Ez csak azt jelenti, hogy a kockázat magasabb, ezért ezt a fogyatékosságot további vizsgálatokkal ki kell zárni vagy meg kell erősíteni.

2. Ultrahang

Az ultrahang a terhesség egyik fontos vizsgálata. Az első végétől a második trimeszter kezdetéig tartó időszakban az úgynevezett ultrahangot a magzat érzékeli. Nuchal Translucency (NT) - a nyak területén felhalmozódott folyadék szélességét mérik. Az NT terjedése a magzat veleszületett rendellenességeinek tünete lehet, és a Down-szindróma egyik tünete is. Ebben az időszakban a magzat morfológiáját is megvizsgálják, amely kizárhatja a súlyos fejlődési hibákat. Ez a diagnosztika tapasztalt szakemberek kezében van, és megfelelő műszerezést is igényel.

3. Amniocentézis

Az amniocentézis a magzatvíz mintavétele közvetlenül a méhből. A terhesség korai szakaszában alternatívát jelent a méhlepény magzati részéből (chorionic villi) történő mintavétel. Mindkét esetben a gyűjtést műtéti úton, invazív módon hajtják végre, a tűt a hason keresztül a méhbe helyezik.

A vett mintát genetikai laboratóriumi módszerekkel vizsgálják. A magzati sejteket laboratóriumi körülmények között tenyésztjük, majd mikroszkóp alatt értékeljük a kromoszómák számát és egyéb paramétereiket. Az eredményt kariotípusnak nevezzük, amely kifejezi mind a 23 kromoszómapár értékelését.

Most már kizárható a magzati 21., 18. és 13. kromoszóma triszómiájának jelenléte nem invazív, biztonságos és fájdalommentes módon, az anya véréből származó TRISOMY teszt segítségével a terhesség 11. hetétől. A TRISOMY tesztet nőgyógyászatra és szülészetre szakosodott orvos vagy orvosi genetikus jelzi.

Az emberek tapasztalatai és az orvosok véleménye

Rendkívül elégedett voltam. A teszt eredményei 5 munkanapon belül és az ember tudja, mire készül. Bónuszként megtudja a baba nemét. Határozottan ajánlom.