ajándék

A megbocsátás szemléletváltás a tettes iránt, olyan személy iránt, aki bántott minket és bántott minket. Néha a megbocsátás önálló, máskor tudatos cselekvést és erőfeszítést igényel.

(kevesebb, mint 6 perc olvasás, 766 szó)

Valószínűleg mindannyian úgy éreztük, hogy az életünk egy pontján megsértettek.

Elárulhatott volna egy közeli barát, egy csaló kolléga, vagy megsérthette egy családtag. Bántottak minket, és ez nagyon mélyen megérthetett minket.

Annak ellenére, hogy hetek és évek teltek el a szerencsétlen esemény óta, mégis a fejünkben hordjuk és gondolkodunk rajta. Terhesek vagyunk az elkövető negatív gondolataival, visszatérünk egy kellemetlen eseményhez, és "az idő mindent meggyógyít" helyett még jobban megesszük a sebeinket.

Meg kellene bocsátanom neki? természetesen!

Sokan még soha nem gondoltuk volna, hogy a megbocsátás jó módja lehet a jogsértés megszabadulásának. A megbocsátásról általában azt gondolják, hogy kedvességet tanúsít az iránt, aki bántott minket. Megbocsátunk az elkövetőnek, amikor látjuk, hogy szenved, mert kárt vagy szenvedést okozott nekünk. Megbocsátunk, mert kultúránk, vallásunk vagy oktatásunk ezt mondja nekünk.

De vajon a megbocsátás maga a megbocsátó számára is előnyös lehet? Van értelme úgy gondolni a megbocsátásra, mint arra, hogy megkönnyebbülést nyújtson magának?

A megbocsátás tehet minket a végéig tedd még boldogabbá! (pontosabban - kevésbé boldogtalan)

Vegyes érzéseink lehetnek a megbocsátás fogalmával kapcsolatban: „Valaki rosszat tett velem, és meg kellene bocsátanom neki? Bocsánatot kell kérnie tőlem!

Számunkra úgy tűnik, mintha meg kellene bocsátanunk a tettesnek a nem megfelelő ajándékot. Nincs értelme. Nem illik össze a bűntudat és a harag érzelmeivel sem az elkövetővel szemben. Még más általános meggyőződés akadályozza meg a megbocsátást - mi van, ha megbocsátással megmutatjuk, hogy engedtünk az elkövetőnek, vagy mi történik, ha azt mutatjuk be, hogy a bűntudatot elfelejtik, mintha mi sem történt volna, vagy ha engedélyt adnánk további kárt okozni.?

A megbocsátás azonban nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a történteket, vagy azt, hogy elkezdjük helyesnek tartani. Még mindig tisztában vagyunk azzal, hogy igazságtalanság történt velünk, és továbbra is jogunk van haragudni, és nem akarunk további károkat engedni.

A megbocsátáshoz azonban szükségünk van hajlandóságunkra, hogy megszabaduljunk a kár okozta haragtól és keserűségtől. Megkönnyebbülni akarunk?

Bocsásson meg - különösen megkönnyebbül

A megbocsátás úgy értelmezhető, mint egy kísérlet arra, hogy csökkentsük negatív gondolatainkat, érzelmeinket és negatív viselkedésünket azzal a személlyel szemben, aki valamilyen módon bánt minket. Megbocsátással megpróbáljuk kevésbé negatívan értékelni a sérült helyzetet és azt, aki ártott nekünk. (Enright, 2016; Crookedhead, 2004).

A megbocsátás a kellemetlen haragot pozitív érzelmekre cseréli. A csapat jelentősen hozzájárul a boldogság átéléséhez.

"A megbocsátás a béke olyan tapasztalata, amely akkor jelentkezik, amikor kevésbé kezdi személyesen venni a mentális sebét, vállalja a felelősséget érzéseiért, és hőssé válik, ahelyett, hogy feláldozna egy történetet, amelyet maga hoz létre egy válsághelyzetről." Fred Luskin

Fontos megjegyezni, hogy soha nem vagyunk kötelesek megbocsátani senkinek. A megbocsátás inkább a bűnös iránti kegyelem cselekedete, olyan személy felett, aki nem mindig érdemli meg ezt az irgalmat (Enright, 2016).

Eddig a megbocsátást pusztán a tettes felruházásának tekintették (például lehet, hogy abbahagyta a bosszútól való félelmet), de bebizonyosodott, hogy nem csak az elkövetők részesülnek a megbocsátásban - a megbocsátás sok szempontból előnyös a megbocsátotta magát.

Tanulmányok azt mutatják (pl. Bono, McCullough & Root, 2007), hogy a megbocsátás általában magasabb jóléttel jár. Ezenkívül sok más pozitívum is van, amelyet a megbocsátás magának a megbocsátónak is hoz.

A megbocsátásnak számos előnye van:

  • A megbocsátás megszabadít minket a múltban tapasztalt sérülésektől, és segít abban, hogy a múltban maradás helyett jobban a jelenre koncentráljunk.
  • A megbocsátás megszünteti a haragot, a gyűlöletet és más negatív érzelmeket.
  • Ha megbocsátunk, pozitív érzelmeket élünk át, nagyobb a béke és a boldogság érzése.
  • A megbocsátás igényes folyamat, amely sok energiát igényel. Ez azonban erősebb személyiséggé tesz minket, nagyobb felügyelettel.
  • A megbocsátás segít javítani a kapcsolatokat más emberekkel. Ha nem tudunk megbocsátani valakinek, haragot és haragot hordozunk magunkban. Ezeket azonban továbbadhatjuk szeretteinknek, és másoknak is kárt okozhatunk.
  • Megbocsátással kiküszöböljük az elkövetővel szembeni negatív hozzáállást. Ez néha elősegítheti az elkövetőt saját igazságtalanságának megértésében, és ezáltal megállíthatja a kárt (Enright, 2016; Křivohlavý, 2004).

A megbocsátás jótékony hatással van az egészségre is

A megbocsátás nemcsak a mentális állapotunkat javítja. Több tanulmány eredményei szerint az egészségünkre is pozitív hatással van:

  • A megbocsátás a kortizol stressz hormon alacsonyabb termelésével jár együtt (Berry & Worthington, 2001).
  • A megbocsátás alacsonyabb vérnyomással jár (Kathleen A. Lawler et al., 2003).
  • A megbocsátás után csökken a vérnyomásunk és a pulzusunk szabályozódik (Lawler et al., 2003).

Megbocsátással tehát nemcsak a tettest, hanem önmagunkat is sokszor megajándékozzuk.

Nem csoda, hogy ha képesek vagyunk megbocsátani, az eredmény a boldogság és még a személyes fejlődés fokozott tapasztalata.

A megbocsátás révén olyan terheket dobhatunk el, amelyek keserűséget, gyűlöletet, haragot, önsajnálatot okoznak, bűntudatot tapasztalnak, negatív gondolatokat szidnak, megvetik az elkövetőt, vagy áldozatként élik meg magunkat és bántanak.

Képzelje el a megbocsátás ellentétét - vagyis azt a döntést, hogy nem bocsát meg. Milyen negatív hatással lehet boldogságunkra, egészségünkre és jóllétünkre, akkor dönteni kell arról, hogy nem bocsátunk meg újra és újra?