A lisztérzékenység egy összetett autoimmun betegség, ezért nemcsak az emésztéssel, hanem a teljes immunrendszerrel is összefügg. Általánosságban: a bél állapota jelzi immunitását. A lisztérzékenység azonban elsősorban a vékonybél károsodását okozza, és ha nem kezelik, súlyos következményekkel járhat.
Többek között a celiacsok gyakran szenvednek csontritkulásban, valamint a csontok meszesedésének korábbi szakaszaiban vagy vékonybélrákban (a celiacáknál nagyobb valószínűséggel alakul ki vékonybél adenokarcinoma, rosszindulatú vékonybél lymphoma és a nyelőcső laphámsejtje). Meg kell jegyezni, hogy a tünetek annyira változatosak, hogy sok esetben nem gondolja, hogy társítja őket ehhez a diagnózishoz. Félelmetesen hangzik, de csak gluténmentes étrendet kell követnie, és a limfóma kialakulásának kockázata a lakosság szintjére csökken. A kockázat azzal is összefügg, hogy mennyi ideig nem kezelték a lisztérzékenységet. Sok esetben későn észlelik a lisztérzékenységet, és a betegnek már daganata van.
Mindenesetre jelenleg a paleodieták trendjével találkozunk, amikor az emberek a normális életmód részeként gluténmentes étrendet követnek. A jelenlegi tudományos vizsgálatok azonban ezt az étrendet a cukorbetegség kialakulásának magasabb kockázatához kötik. A kiegyensúlyozott étrend elérése ezzel a diétával kihívást jelent, és a betegek évek óta tanulják. Hasonlóképpen, a gluténmentes élelmiszer-gyártók megtudják, hogy az elmúlt években elkezdtek több rostot adni a gluténmentes termékekhez. A jelenlegi tudományos ismeretek szerint ezért ez a diéta nem alkalmas mindazok számára, akik számára az étrendben lévő glutén nem okoz problémát. Ennek ellenére vannak olyan emberek, akik azt állítják, hogy a glutén kihagyása után a különféle egészségügyi problémák javultak. Néhány embernek némi intoleranciája lehet a gliadint, a glutént tartalmazó fehérjét illetően is. Jelenleg ezt a diagnózist gluténérzékenységnek nevezik, és még a lakosság 40-50% -át is érinti. A vizsgálatok azonban gyakran negatívak. A lisztérzékenység diagnosztizálásakor az egyik negatív vérvizsgálat nem azt jelenti, hogy nincs, és egy pozitív teszt sem jelenti azt, hogy van. Ennek a betegségnek a diagnosztizálása az orvos kezében van.
Vannak olyan hipotézisek, amelyek szerint a kenyér és más péksütemények elkészítése megváltozott és több glutént tartalmaz, amelyet korábban a minőségi élesztő előállítása során lebontottak. Ezek a hipotézisek természetesen érdekesek, és tovább kell őket vizsgálni. Számos tanulmány foglalkozott már ezzel az elmélettel, és megállapította, hogy az elegendő időintervallummal (4-5 nap) elkészített minőségi élesztő nem okoz problémát a celiákoknak, mint a közönséges kenyér, amelynek fermentációs ideje nem hosszú ill. az elkészítés előtt csak egy élesztőfajt, a Saccharomyces cerevisiae-t tartalmazó kereskedelmi forgalomban kapható kereskedelmi élesztővel fagyasztották le vagy készítették el.
Mint említettem, még a lisztérzékenység esetén is a testnek problémája lehet a kalcium felszívódásával, ami általában hatással lehet a csontokra, és több törés vagy fokozott fogszuvasodás szenvedhet. Hogyan segíthet ebben a diéta betartása mellett? A rendszeres sportolás csökkentheti a csontkő meszesedését. Célszerű továbbá kalciumot használni, lehetőleg por formában, amelyben jól felszívódik, és ezt kombinálni a D3-vitamin használatával, különösen a téli hónapokban, amikor ebből a vitaminból nem sokat kapunk a napsugarakból. Ha a lisztérzékenységhez korlátozott tej- és tejtermékfogyasztást adnak, ami legalább a diagnózis utáni első év elején ajánlott, akkor jobban kell figyelnie a kellő mennyiségű kalciumra. Elegendő kalciumbevitel 1000 - 2500 mg naponta egy felnőtt számára. A tejtermékek mellett leginkább mákban (vannak mákjoghurtok és tej is), szezámban, chia magokban és diófélékben (mogyoró, mandula).
Emésztőrendszer
Extraintesztinális
A laboratóriumi vizsgálatoktól való eltérések: vas- és folsavhiányos vérszegénység, kalciumhiány, emelkedett májenzimszintek ALT, AST, ALP
Hematológiai megnyilvánulások: trombocitózis - fokozott vérzés, a lép atrófiája
A bőr megnyilvánulásai: pigmentáció, Duhring-féle dermatitis, follikuláris keratosis - érdes bőr a kezek külsején
Vázizom megnyilvánulások: osteoporosis - csontvékonyodás, törések, osteopenia - alacsonyabb csonttömeg - osteoporosis prekurzor, csont- és izomfájdalom, zománckárosodás, ízületi gyulladás - reuma, tetania - alacsony magnézium- és kalciumszinttel járó rohamokkal járó szorongás, myopathia - izomgyengeség
Neurológiai megnyilvánulások: perifériás neuropathia, paresztézia = bizsergés, bizsergés, égés, ataxia, epilepszia (+ agyi meszesedés), éjszakai vakság
Pszichiátriai megnyilvánulások: szorongás, depresszió, ingerlékenység, lemaradás az iskolában
A reprodukcióra gyakorolt hatás: meddőség nőknél és férfiaknál, ismételt abortuszok
Társult betegségek:
Egyértelmű asszociáció = határozottan összefügg: I. típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigy-gyulladás - pajzsmirigy-betegség, IgA-hiány, Sjörgen-szindróma - exokrin mirigyek gyulladása és megsemmisítése, mikroszkopikus vastagbélgyulladás, primer biliaris cirrhosis, IgA mesangialis nephropathia (veseelégtelenség), rheumatoid arthritis), fibrotikus alveolitis (visszatérő pericarditis), tüdő hermosiderosis (tüdővérzés)
Lehetséges asszociáció = talán összefügg:
Veleszületett szívhibák, nem specifikus gyulladásos bélbetegségek, szisztémás lupus, polymyositis (izomhalál), vasculitis (erek gyulladása), myasthenia gravis (ingadozó izomgyengeség és rendellenes fáradtság edzés után), iridocyclitis, choroiditis, choroiditis, s - mellékvese elégtelenség,
autoimmun hemolitikus vérszegénység, autoimmun thrombocytopenia, skizofrénia
Végül szeretném megjegyezni, hogy az egyik legfrissebb tanulmány kimutatta, hogy egyes autoimmun betegségeket (szisztémás lupus, reumás ízületi gyulladás, sclerosis multiplex, gyulladásos bélbetegség, I. típusú cukorbetegség és cöliákia) kiválthat az eredeti EB-fertőzés ( Epstein -Barrov) vírus, amely fertőző mononukleózist okoz. Ez a vírus megváltoztatja a DNS-t, és "megnyitja" azokat a géneket, amelyek hajlamosak kiváltani ezeket az autoimmun betegségeket. A lisztérzékenységet genetikai betegségnek tekintik, és miután diagnosztizálták, az orvosnak javasolnia kell a lisztérzékenység vizsgálatát az első fokú rokonoknál.
A lisztérzékenység egy egész életen át tartó betegség, és egyelőre nincs csodaszerünk, hogy még egyszer a sarokba haraphassunk, vagy ihatunk egy jó sört. Ezek a gyógyszerek azonban fejlesztés alatt állnak (kezdeti eredmények papaya kivonattal), és ki tudja, néhány év múlva meg fogják tudni. Ha megtudja, hogy celiakia van, akkor megijedhet, hogy mit eszel, de egy rövid tájékozódás után gluténmentes ételekben, amelyeket ma szinte mindenhol vásárol, rájön, hogy ez nem olyan nehéz, és időben új életstílushoz lesz szokva.