A szlovák nyelv rövid szótára

1. kényszerből, kényszerből stb., Önkéntelenül: n-e munka, n-aukció;
n-edik levágás (szarvasmarha a vágóhídon)

kényszeríteni kényszeríteni

az ellenkező. erő -a

az ellenkező. kényszeríteni

1. sürgősen al. erővel hajtani, hajtani, erő: n. gyermek tanulni;
mindenre szüksége van n.;
n-l hagyom, hogy távozzon;
volt n-en (el kellett mennie, stb.) kellett

2. irritál, irritál: neos. n-i köhögöm, n-visszaadom;

  • A szlovák helyesírás szabályai

    erő ne és -ají no doc.; kényszeríteni

    erő nei ‑ia ne doc.; kényszeríteni

    szükséges; szükségszerűen acc.; szükség -i -í ž.

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    táplálkozás, -hát nők. r. fiz. a forgó test tengelyének ingadozó mozgása;
    a Föld tengelyének periodikus rezgései, amelyeket a Nap és a Hold vonzása okoz;

    táplálék-adalékanyag. m.: n. mozgalom

    1. valami nyomása alatt, kényszer alatt, önkéntelenül cselekedett: n-á munka, robot;
    jogokat. n. bérlés;
    n. eladás;
    n-e az állat leölése;
    uszony. forgalomban lévő pénz A papírpénz nem cserélhető aranyra, és teljes értékű fémpénzt képvisel a pénznem függvényében;

    erő, -i, -ia ned. (kit, mibe, mibe, minek, meghatározatlan és összekapcsolt kapcsolattal) erőteljesen tevékenységhez vezetni, sürgősen felajánlani, provokálni: Barátságos mosolyra kényszeríti arcának redőit. (Vaj.) Mindenbe kényszeríteni kell. (Tim.) Kényszerítette őket, hogy német érdekek érdekében dolgozzanak. (Hec.) Olyan tetteket írok, amelyeket nem kényszerít a szükség. (Jégé) Körülnézésre késztette. (Gróf) Valami mozgásra kényszeríti. (Hor.);

    az ellenkező. kényszeríteni, -a, -ajú;

    doc. kényszeríteni, kényszeríteni

    || arra kényszeríteni (meghatározatlanul és valamibe), hogy megpróbálja, megpróbálja tenni valamit, kényszeríteni rá: kényszerítettem magam arra, hogy elmerüljek egy álomban. (Ábra.);
    n. nevetésre, mulatságra;

    az ellenkező. kényszerít;

    doc. kényszeríteni, kényszeríteni

    sürget, -á, -ajú ned. (kinek mire, mire, mire, akár határozatlan időre is) felajánlani, ösztönözni, felbujtani, kényszeríteni (általában valamilyen belső érzésről vagy érzésről): vizelési inger, fulladás, hányás;
    mosolyog, amely kényszerítette a beszélgetést (gróf);
    a vágy énekelni sürget (Hviezd.);
    ördögi késztetés a bűnözésre (Karv.);
    írásra kényszerít (Šolt.);
    a könyörtelen késztetés valamire (Tat.);
    Haza kell mennie - valami sürgette. (Tea.)

    kényszeres advent. m. uszító, sürgős, sürgős: n. érzés, n-gondolat, n-vágy;

    szükséges hozzá. m. szükséges, szükséges, nagyon sürgős: csak néhány szükséges szó (Min.);
    Gondolkodni kell, elkerülhetetlenül szükséges! (Krasz.);
    jogokat. n-védelem rendkívüli szorongásban;
    ekon. társadalmilag n. egy adott termék előállításához szükséges munkaidő társadalmilag normális és átlagos munkakörülmények között

    ● az n-gonosz valami rossz, amelyet nem lehet megkerülni;