A szlovák nyelv rövid szótára
1. érintkezési pont, érintés: támaszkodjon az ajtóra, a könyökre, kösse meg a fát, dobja a földre
2. hívás. (olyan igékkel együtt, mint a go) cél, cél: menni, valakinek tanácsot kapni
3. fokozat: legyen egy évvel idősebb;
növelje a számot százzal;
lépjen előre néhány lépést, csökkenjen öt fokkal
4. Figyelem: nehéz enni;
hiány van a lakásokból, a munkából;
legalább (válaszként)
5. időtartam, kt után. jön a történet: elveszíteni egy pillanatot;
az eredmény egy nap múlva lép életbe
6. ok: aggódj, aggódj a szülők miatt;
aggódj a jövő miatt
7. az igékkel és nevekkel való kapcsolat: néhány korona érvelése, megegyezésre, békére való törekvés, segítségkérés, minden elvesztése;
ezek elvek;
hatalmi harc, megbékélési kísérlet
1. időpont: 8 órakor, éjfélkor kezdődik;
körülbelül holnap ilyenkor
2. mód, eszközök és eszköz: éhesnek lenni, szomjasnak lenni, kenyérből élni, boton járni
3. könyv méret, mennyiség, tartomány; v: 20 fős egység, megfelelőbben 20 fős egység;
egy 500 l-es hordó, még előnyösebben egy 500 l-es hordó
4. kapcsolat igékkel és nevekkel: írni, beszélni a felfedezésekről, gondolkodni, kételkedni a megoldásokban;
nyertes döntés, érkezési jelentés
ô neskl. val vel. diftongus és betű
2. v skr. és jelöli: o. én. többek között;
chem. Az oxigénről
1. vys. különböző. az érzéseket és kifejezéseket gyakran szánalmas szereplő hozzáteszi: ó, milyen szépség!
2. jelentőshez közeledik. szakasz. felerősíti a negatív al. hit: ó, nem! ó, igen!
o áza -y oáz ž. lakható hely a sivatagban egy vízforrás körül;
1. (védő) anyag, kt-ig. csomagolva van: papír o. (könyvekhez);
adj ajándékot o-u-nak
2. anyag, kt. valami összenyomódik: zsíros o. tela, o. magvak
● (mondjuk) közvetlenül o-u nélkül;
-
A szlovák helyesírás szabályai
o bal ‑u L ‑ e mn. Az én m.; csomagolás
o csomag -í -ia -ľ! doc.; becsomagolni
Szlovák szótár (1959 - 1968) 1
o - az ige előtag kifejezi
2. (állami igéknél) bizonyos vagyon megszerzése, megszerzése al. bizonyos állapot: burgonya megfeketedett/megfeketedett, emberi onemel, süket, idős, beteg, osmutnel, leves lehűtött;
3. (tevékenységi igékhez) kézbesítés, bizonyos tulajdonság átadása al. dolgok, felszerelések, valaminek felszerelése, valaki egy bizonyos tulajdonsággal al. dolgok: édesítsen kávét, hűs ételeket, díszítsen egy szobát, nedvesítse meg, nedvesítse meg a száját, szabadítson meg valakit az elnyomás elől;
sózzuk/sózzuk meg a levest, édesítsük a tésztát, ízesítsük az ételt, kerítsük meg a kertet;4. (tevékenységi igékhez) kivitelezés, megvalósítás, átadás, verbálás a felszínen, valami körül, valaki: ágakat törjön, keresztlécet vágjon, ceruzát vágjon, kötéllel tekerjen/tekerjen valamit, falat akasszon képekkel, tetőt takarjon lemezzel vágjon le egy kabátot ásson burgonyát, öblítse le a kezét;
övezni valakit;5. (verbális igékben) verés, elütés valakivel, valami verbális cselekedettel körül, a kerület körül, a felszínen: a fa (körül) megégett, a széna (egy kicsit) kiszáradt, kezeim megfagytak;
6. közvetlen beavatkozás, egy tárgy beavatkozása egy bizonyos tevékenység által: a halottak gyászolása/gyászolása, valakinek bekerítése, a természet eléneklése, a részegítés;
7. az ige történetének iránya lefelé, lefelé: a víz leesett, a madár elhagyta szárnyait, valaki lehajtotta a fejét, a keze lóg;
8. a nyelvjárásokban a jelentés néhány árnyalata, amelyet az írott nyelv más előtagokkal fejez ki: házasodni, házasodni, emlékezni emlékezni, emlékezni, éhezni, felébredni, hogy felébredjen, megismerjék egymást
I. tehát 4. o. kifejezi
1. a) a verbális cselekvés viszonya ahhoz a helyhez, amellyel valami al. valaki kapcsolatba kerül: kalapot dob a földre, megbotlik egy sziklán, hullámok csapkodják a bankokat, eltalálják az asztal sarkát, nekidőlnek a falnak, dörzsölnek valamit, ragaszkodnak valamihez, kutyát kapoccsal kötnek;
b) hígítani. mozogjon valamin: Összefonta a karját, és a hüvelykujját megcsavarta. (Vaj.)2. eszköz, eszköz: törölje meg kezét a kötényen, támaszkodjon a botra;
Hüvelykujját, szegényke, egy sziklára találta. (Ondr.)3. időtartam, amelyet egy esemény, tevékenység követ: egy pillanat, egy perc, egy óra, egy nap, egy hét, egy év alatt történik valami;
Fél óra múlva felébresztelek. (Fog.) Rövid idő alatt Ťažkanba kellett költöznie. (Kuk.)4. iránykülönbség: a) s 2. st. adj. és kiegészítők: fele vastagabb, egy mákkal jobb, egyirányú olcsóbb, egy méterrel magasabb legyen;
legyen valami literrel (kilóval, méterrel) kevesebb al. több, legyél valahol egy órával tovább;
b) határozószókból képzett igékkel. és kiegészítők: növelje a falat fél méterrel, növelje a számot kettővel, tágítsa ki a teret, rövidítse le a kötelet harmadával, túllépjen valakit egy fejjel;
c) igékkel, amelyek jelentése növekszik - csökken, nyer - veszít al. ennek a szemantikus körnek a neveivel: lazítsa meg valamivel a csavart, lépjen egy méterrel, ne változtassa meg egy hajszállal, hátul egy lábon, egy nagy darabbal kinyúlva;
hőmérséklet-csökkenés 12 fok;5. módszer (általában frazeológiai összefüggésekben): siess, szaladj, repülj a versenyért, a lélekért (megmentve), a kedves ötért;
boltív. taknyot játszani (Ondr.);
A fiúk banditákról beszélnek. (Rozs.)6. Cél (a menni igével és szinonimáival): tanácsot kérni valakitől;
Akiste fiú - daráló. (Kuk.) Tanúkkal sétált bejelentésekért. (Podj.) Talán az apa a falazatot akarta az embernek. (Egy csapat.)7. megfontolás (a "lenni valaminek" összefüggésekben): nehéz lakásnak lenni;
ez a legkevesebb;
Nehéz volt a gyümölcs. (Ábra) Legnagyobb nyomorúsága a hagyma volt. (Taj.)8. ok (a szemantikus kör igéivel félni, aggódni al. Ennek a körnek a történetneveivel): Soha nem féltem apámtól. (Kuk.) Ne aggódj, anya, a ruhánk miatt. (Botto) Janka csak tövis. (Pláv.);
félelem, aggódás valaki iránt, valami miatt;9. Beavatkozás al. személyek valamilyen tevékenység szerint (tárgyi viszony az igékhez és a hozzájuk tartozó főnevekhez): valamire törekedni, valamire próbálkozni, valamit kérni, valamiről beszámolni, valakiről gondoskodni, valamit elveszíteni, ez fontos dolog, életre szólt, valami iránti kérelem, valamiben való érdeklődés, valamihez érdem, valamihez engedélyt kért;
II. Szo 6. o. kifejezi
1. idő (a) órák megadásakor, néha más időkorlátokban: o a második, o a harmadik, a nyolcadik;
Éjfélkor;
Holnap körülbelül ekkor leszünk Jacobban. (Kuk.);
b) népi megjelölésekben az évfordulós napokon al. ünnepek: Jakubról (Kuk.), Janáról, Michalról (Taj.), farsangról (Kuk.), Karácsonyról (Dobš.);
c) néhány archaikus összefüggésben: délben (Taj.), a második harangnál (Bodic.), vasárnap (Krčm.), reggel (Ráz.);2. eszköz: járjon a boton;
3. módszer: az éhségről, a szomjúságról szóljon;
És itt egy száraz gombával lakomázik? (Zgur.) Maroš a szégyenről beszél. (Rozs.);4. dil. ok: az éhség elvesztése (Ondr.);
5. egy személy beavatkozása al. a dolgok valamilyen tevékenység által (a beszéd, a tájékoztatás, a gondolkodás és a döntéshozatal igéiben és a hozzájuk tartozó pénznemekben): beszélni, valamiről kifejezni önmagát, valakiről, beszélni, valamiről írni, valamit elhallgatni;
felvenni valamit, tanulni, tudni valamit, valakit;
dönteni, konzultálni, vitatkozni, szavazni valamiről;
mese egy régi kastélyról, egy külföldi utazásról szóló cikk, egy vers a tavaszról, a nyelvtudomány, valakiről szóló információk, valakiről szóló vélemény;elavult. az a dolog, amellyel valami berendezett, amely valaminek a részét képezi (tulajdonként értelmezve): tekercs 34 ha területtel;
szakasz egy vállalat erejéről (Tomašč.);
fütyülök kilenc lyuk körül (népdal);
kétíves házak (Šolt.);
négy lábú szék (Kuk.);
elavult.: régi házak véges tetővel (Kuk.);
durva négyzetlábú tükör (Gab.);
csípős lábú fiúk (Kuk.)o 1, ó 1 neskl. a közép. magánhangzó és betű: kisbetű o, ó, nagybetű O, ó;
rövid o, hosszú óó 2, dil. és kb. 2 cit. erős érzelmi izgalmat fejez ki, pl. amikor hív, amikor (valamivel) fordul valakihez, valamihez, amikor kérdez;
vágyban;
meglepetten, csodálkozva;
fájdalom, sajnálom;
dühében;
elégedettséggel stb.: Ó, uraim, mondjátok meg, hová vezet ez minket? (Kuk.) Ki okolja vágyaidat, Turiec? (J. King) Ó, nyisd ki az örök béke kapuját! (Barč) Ó, hogy szabadon szerethessem! (Jégé) Ó, ha nem én lennék a világon! (Kuk.) Ó, milyen szegények és nyomorultak azok a srácok! (Jégé) Ó, mennyország, kinek adták el? (Jes.) Ó, te tetű, megfojtanám! (Jégé) Ó, bármivel kijövök. (Kuk.) Ó, Janko szívesen tanítja majd a gyerekeket. (Ráz.-Mart.) Ó - ó - ó! - Genuška körülnézett a földön. (Jégé) - Ó, hálásan Anča néni - válaszolta Zuzka. (Egy csapat.)o oázis, -y, nők oázisa. r. egy hely a sivatagban vízzel és buja növényzettel;
pren. kellemes, üdítő hely, környezet (különösen a monoton környezet kellemes változásáról): oázis a való élet sivatagában (Vaj.);
pren. fényes fején ritka sonka oázisa (Jes.) szőrrel benőtt kis terület;oázička, -y, -čekek žen. r. zdrob. kifejez.
o b- és a verbális előtag kifejezi
1. (tevékenységi igékhez) lefutása, megvalósítása, az igei aktivitás megvalósítása az al körüli felszínen. valaminek a kerületén valaki (pl. eltávolít valamit a körülötte lévő felületről, hozzáad, valamit felhalmoz a körülötte lévő felületen): ágakat felaprít, leveleket nyír, ágakat csomagol/csomagol, almafát tép;
őrölje meg a kalapácsot a végén;
párnákkal bélelés/bélelés, kötéllel valami megkötése, valakinek vízzel való befedése, a növény földdel való bekerítése, szegélyű ruhák varrása, az ágy lepedése mohával;
vegye körül a rétet, vegye körbe a várost, vegye körül, borítsa el, öleljen át valamit, valakit (kezet), vegyen körül valamit ruhával;2. (verbális igékben) ütni, ütni valamit, valaki verbális cselekedettel a felszínen, körül: tűzben leégett várak, széna (kicsit) hervadt, régi korhadt fa;
3. (mozgásigék esetén) mozgás a kerület körül al. valami körül: keresse meg az udvart, teret;
megkerülni a földgömböt;4. fokozatos cselekvés (bizonyos céllal, szándékkal végrehajtott mozgás) minden egyes tárgy, hely körül: az összes ismert ismerős megkerülése érdekében a méh az összes virágot elrepítette;
5. (ismétlődő igék esetén) egy esemény hosszabb (szakaszos) időtartama valahol, valamihez, valakihez közel: valahol sikereket elérni, a madár repül, kocsmák körül ül;
6. (állami igéknél) bizonyos tulajdonság megszerzése, megszerzése al. bizonyos feltétel: valaki beszerzett, beszerzett, terhelt;
megpuhult fű (Kuk.);7. (tevékenységi igéknél) kézbesítés, bizonyos tulajdonság átadása al. dolgok (ige alapján kifejezve): régi emlékmű helyreállítása, valakinek felfrissítése, valakinek boldoggá tétele, arcának kitétele, valaki boldoggá tétele;
felruház valakit;8. az alapige által kifejezett tevékenység elvégzésének képessége: lóra ülni, ostromolni, aludni/hóban is megadni magát, egy lábon állni;
9. közvetlen beavatkozás, egy tárgy beavatkozása egy bizonyos tevékenység által: javak rendelése, művelés/művelés, földterület kezelése, megkerülése, valakinek valamivel való megismertetése/megismertetése
o ba i mindkettő életlen. telefon hívás. és él. mindkettő és mindkettő él. Férfi. r., mindkettő és mindkettő/mindkettő, 7. o. mindkét/mindkét szám alapvető kimerítő számú kettő, az egyik és a másik (párban vagy párban előforduló dolgokról, amelyeket zárt egészként értünk): mindkét/mindkét fa, ló;
James Jóbért ment, és mindketten ott maradtak. (Cal.);
mindkét testvér, mindkét/mindkét gyermek, nő, mindkét kezével, lábával, mindkét oldalán