Gyermekének problémái vannak az egyszerű matematikai műveletekkel? Nehezen tudta megbecsülni az összeget és azonosítani az alapszámokat az óvodás korban? Tudjon meg többet a diszkalkuliáról - a matematikai készségek rendellenességéről.
Mit jelent a diszkalkulia kifejezés?
A diszkalkulia tünetei
A diszkalkuliában szenvedő gyermeknek nehézségei vannak az alapvető matematikai műveletekkel, például összeadással, kivonással, szorzással vagy osztással. Lassan hajtja végre az ún. "Mentális matematika", és valószínűleg problémái vannak olyan monetáris feladatokkal, mint a találgatás vagy más, akár általános monetáris műveletek. A diszkalkuliában szenvedő gyermek számára nehéz megérteni és megjegyezni az alapvető matematikai tényeket és képleteket, ezért azt mondjuk, hogy a gyermekek matematikája gyakran következetlen. Bár a gyerekek egy napon képesek lehetnek számítások elvégzésére, másnap ez már nem így van. Például, ha a gyermek megtanul írni, otthon kiszámolhat példákat, de másnap az iskolában nem tudja mozgatni a példákat. Összességében elmondható, hogy a diszkalkuliás gyermek távollétében megjelenhet, hajlamos elveszíteni személyes holmiját, időben eltévedni vagy könnyen dezorientálni. A diszkalkulia kapcsán egyes személyeknél a nevek emlékezetének romlása vagy a sajátos arcokkal való társulásuk is fennáll.
A dyscalculia-ban, mint más tanulási zavarokban, a tünetek gyermekenként eltérőek. És az is igaz, hogy a diszkalkulia az élet során, annak lefolyása alatt változik.
A dyscalculia leggyakoribb tünetei a gyermek egyéni fejlődési periódusaiban
Óvoda
A diszkalkuliaban szenvedő óvodásnak nehéz megtanulnia a számokat a helyes sorrendben számolni és megjegyezni. Ezenkívül nem ismeri fel a karaktereket, és nem tudja megkülönböztetni, hogy melyik nagyobb és kisebb, melyik rövidebb és melyik hosszabb stb. A numerikus szimbólumok felismerése szintén problémát jelent egy kis diszkalkulia esetén. A gyermek tudja, mit jelent a hét szó, megérti, de nem rendelheti hozzá a 7-es számhoz.
Általános Iskola
Az általános iskolába lépés után a gyermek diszkalkulia erősödik, de bizonyos mértékig a tünet is megváltozik. Ennek a tanulási fogyatékosságnak a leggyakoribb tünete a tanulás és az alapvető matematikai számítások elvégzése, például 2 + 4 = 6. Ez összefügg a példákban szereplő jelek azonosításának problémájával is, amely összefügg a helyes használatuk képtelenségével is. Néhány gyermek, annak ellenére, hogy már általános iskolás, még mindig használja az ujját a számolás során. Könnyebb nekik, mint az ún mentális matematika, vagyis számítások és számok elképzelése. Ezekkel a gyerekekkel is vannak általános problémák a több, kevesebb mint a kifejezések megértésével, amelyek a matematikában és a logikában elég gyakran előfordulnak.
Gimnázium
A középiskolában a diákok viszonylag nehezebb feladatokkal néznek szembe, mint az általános iskolában. A diszkalkulátoroknak problémája van a tér megértésével, hajlamosak helytelenül írni a számokat - rossz sorrendbe állítják, megváltoztatják a számok sorrendjét. Például a 27 szám helyett a 72 számot írom stb. A középiskolai diszkalkulia gyakori tünetei közé tartoznak a frakciók, vagy akár a hosszúság mérése vagy a súly meghatározása is.
Főiskola és felnőttkor
Amikor egy hallgató egyetemre kerül, és így bizonyos mértékig felnőtt életet kezd, akkor itt mutatják be, hogy a diszkalkulia egyes tünetei hogyan változhatnak. Ez a tanulási rendellenesség még ebben a korban sem tűnik el, de átalakul. Egy egyetemi hallgatónak gondjai lehetnek például matematikai fogalmak alkalmazásával, ha pénzről van szó. Ez magában foglalja a végső összeg becslését, a megfelelő pénzváltást vagy találgatást. A diszkalkulia számára ebben a korban is nehéz megérteni a grafikonokat és táblázatokat, megmérni a térfogatot vagy a hosszúságot, valamint matematikai példákat is több oldalról megoldani.
A diszkalkulia okai
A kutatók nem tudják pontosan meghatározni, hogy mi okozza a diszkalkulia kialakulását. Mint más tanulási zavarok esetében, feltételezhető, hogy a diszkalkulia kialakulása mögött több tényező kombinációja áll. Megállapították azonban, hogy e rendellenesség mögött konkrét tényezők állnak, ami arra utal, hogy a diszkalkulia összefügg az agy felépítésével és működésével.
A diszkalkulia első lehetséges előrejelzője a genetikai hajlam. A kutatók rámutatnak, hogy ha egy gyermeknek diszkalkulia van, akkor nagy valószínűséggel megosztotta azt egyik szüleivel. A diszkalkulia kialakulásával foglalkozó másik véleménycsoport az agy fejlődésével kapcsolatos vélemény. Az agyi képalkotó vizsgálatok bizonyos eltéréseket mutattak az agyműködésben és a struktúrában a dyscalculiában szenvedőknél az egészséges népességhez képest. Ezek a különbségek az emberi agy egyes részeinek felülete, vastagsága és térfogata között vannak. Különbségek vannak az agy azon területeinek aktiválásában is, amelyek a numerikus feldolgozáshoz kapcsolódnak. Ezek azok a területek az agyban, amelyek szintén kapcsolódnak a memóriához és a tervezéshez. Ha már az agyról beszélünk, a diszkalkulia oka lehet agyi sérülés. Végül, de nem utolsósorban, a környezetet is tényezőnek tekintik ennek a tanulási zavarnak a kiváltásában. Kimutatták, hogy összefüggés van a magzati alkohol-szindróma és a diszkalkulia között, de összefüggést is kimutattak a diszkalkulia és az alacsony születési súly között.
A diszkalkulia diagnózisa és kezelése
Ha segíteni akarunk egy dyscalculiában szenvedő gyermeken, nagyon fontos, hogy a megfigyelt tünetek alapján, lehetőleg a lehető leghamarabb, szakszerű diagnózist állítsunk fel. A matematikai készségek megfelelő diagnózisa a megfelelő kezelés kiindulópontja. Ez a tudás, a személyiség, az általános mentális feltételezések, valamint a matematika sajátos feltételezéseinek megismerését szolgálja. Mint Novák pszichológus mondja, a matematikai képességek diagnózisa nemcsak a problémák megjelölésére, megnevezésére szolgál, hanem egy egyedi eljárás kidolgozására is, amely egy adott gyermekkel dolgozik együtt a matematikában. Egy tanár, pszichológus, gyógypedagógus és szociális munkás, vagy orvos maga vesz részt a matematikai képességek diagnosztizálásában, figyelembe véve a rendellenességek jellegét és a matematikai képességek károsodását. Az elsődleges központok, ahol tanulási zavarokkal foglalkoznak, diagnosztizálják őket, és további kezelést javasolnak, a Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadás központjai is.
Novák a Dyscalculia - Az alapvető numerikus készségek fejlesztésének módszertana című könyvében felvázolja a matematikai készségek diagnosztizálásakor megteendő lépéseket:
Az első lépés a diagnosztika a tanár részéről, akinek lehetősége van a tanulót hosszú ideig megfigyelni az órákon. A tanterv alapján a tanár összehasonlíthatja a tanuló teljesítményét azzal, amilyen valójában, és azzal, hogy milyen képességeket vagy teljesítményt kell adnia a tanterv tekintetében. Néha arra használják, hogy összehasonlítsák egy tanuló teljesítményét más osztálytársak teljesítményével, mivel egyidős diákok, és emiatt nagy különbségek láthatók.
A második lépés az anamnéziás eredmények elemzése, amelyeket a hallgató szüleivel, de magával a hallgatóval készített interjúból nyerünk. Az anamnéziás eredmények a gyermek fejlődésével kapcsolatos információkból, a fejlődés legkorábbi szakaszaiból származó információkból, az óvodai életkorra vonatkozó információkból, az otthoni felkészülés formáiból, a szülők véleményéről a gyermekük matematikával kapcsolatos problémáiról, a gyermek érdekeiről stb. Bár úgy tűnhet, hogy ezeket az információkat nagyrészt eltorzíthatja az azokat átadó személy, konkrétan a szülőkről beszélünk, de véleményük fontos, és szerves része gyermekük matematikai problémáinak megoldásában.
A harmadik lépés annak eldöntése, hogy a matematika problémáit elsősorban az észlelés problémái okozzák-e, például. hallás, látás vagy a matematikai ismeretek kifejezésének problémái - vagyis a beszéd területén stb.
A negyedik lépés a mentális képességek és a felmerülő jellemvonások szintjének és szerkezetének részletes elemzésének kidolgozása. Ebben a szakaszban fontos felmérni, hogy a matematika problémái elsősorban pedagógiai, társadalmi vagy pszichológiai jellegűek-e, vagy teljesen más jellegűek, valószínűleg a szürke kéreg bizonyos területeinek tevékenységében észrevehetően kapcsolódnak (diszfunkciótól függően).
A diszkalkulia diagnózisának utolsó előtti lépése a specifikus tesztek és vizsgálatok alkalmazása amelynek célja a kvalitatív és kvantitatív eredmények elemzése.
A diagnózis utolsó lépése pedig a diagnosztikai eredmények, előnyök és hiányok végleges megfogalmazása az általános, de a különleges képességek területén is, ideértve a jellemvonásokat is.
A gyermek állapotának részletes felmérése után a szakértő meghatározza a megfelelő kezelést. A gyermekek diszkalkulia javítására a legjobban kiható terápiás terápiák és megközelítések magukban foglalják a speciális oktatást, például a becslések alkalmazását matematikai problémák megoldására, grafikonokkal, ábrákkal stb. A szakértők további, lehetőleg egyéni korrepetálást is javasolnak, ha a gyermek valamit nem ért az iskolában, és megfelelő munkaterületek kialakítását is javasoljuk a gyermek számára. Nemcsak az iskolában, az órák alatt, hanem otthon is.