A forgalomba hozott élelmiszerek tulajdonságait és az azok kereskedelmének feltételeit viszonylag hamar jogi szabályozás alá vonták. Eleinte egyedi termékekről, ill. élelmiszer-összetevők (pl. só, fűszerek, gomba, lisztőrlés), a 19. század végén pedig szisztematikusabb jogi alapot hoztak létre az élelmiszerjog számára. Az élelmiszer-termelés és -kereskedelem szabályozása eredetileg egészségügyi és gazdasági célokat követett, mivel az élelmiszerek a fogyasztók és a piaci volumen szempontjából betöltött fontosságuk miatt nemcsak az egészségügyi kockázatokkal járnak, hanem a fogyasztók számára indokolatlan gazdasági hátrányokkal, valamint a gazdasági piaci helyzet visszaéléseivel is. termelők között.

Szlovák Köztársaság

A fentiekre figyelemmel az általános előírások mellett ezen a területen külön szabályokat is elfogadtak. A monarchia osztrák részén (ahol nem volt általános egészségügyi törvény) a törvényt nem. 89/1897 r.z. az élelmiszerek és egyes hasznos tárgyak kereskedelméről, és Magyarországon ezt a kérdést a közegészségügy jogi szabályozása (XIV/1876. sz. törvény 14. §) keretein belül szabályozták, külön törvény kiegészítve. nem. A mezőgazdasági növények, termékek és szükségletek hamisításának tilalmáról szóló XLVI/1895. Ezek alapján fokozatosan kiadtak számos végrehajtási rendeletet az egyes termékekről és a keresztmetszeti kérdésekről (csomagolás, színezékek stb.). Külön törvényeket adtak ki a bor hamisításának megtiltásáról (1907. április 12-i 210. törvény és XLVII/1908. Sz. Törvény).

Ennek a szabályozásnak fontos eleme volt az élelmiszerek ellenőrzése, amelyet általános szervek rendszerében hajtottak végre, és amelyet speciális állami vagy államilag engedélyezett intézetek egészítettek ki az élelmiszerek műszaki vizsgálatára. A piacon kínált élelmiszerek egészségi és minőségi paramétereit kedvezően befolyásolták az állatorvosi ellátásra és a növényfajta-oltalomra vonatkozó különös előírások, az eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó általános előírások és végül egyértelmű gazdasági jellegű előírások is. (76/1934), valamint a kereskedelmi szabályozás.

Az osztrák jog területén kialakult eredeti szabályozási eszköz az ún Élelmiszer - kódex (Codex alimentaris austriacus), három kötetben jelent meg 2008 - ban 1911, 1912 és 1917, amelyek az egyes termékekre érvényes szabályokat, az áruk leírását, összetételét, tesztelését stb. Cseh nyelvre történő fordítása és az 1930-as évek aktuális frissítése során (amelyet az élelmiszeripar önkormányzata szervezett és amelyet 1934. június 23-i kormányhatározat hivatalosan megerősített), kiterjesztették (akkor Csehszlovák Élelmiszerkódexként) a területre. a korábbi magyar törvények.

E munka jogi jellege vegyes volt: az élelmiszer-ellenőrzési hatóságokra vonatkozó jogszabályok keretein belül adták ki, és az Élelmiszeripari Műszaki Vizsgálati Intézet kötelező iránymutatás volt a bíróságok számára, "szakértőként" szolgált a bíróság véleményének kifejtésével. legjobb szakértők ". A Szlovák Köztársaság külföldi orientációjának hosszú távú célja az Európai Unióba való integráció.

Az első lépés a teljes jogú tagság felé az Európai Társulási Megállapodás volt, amely 1995. február 1-jén lépett hatályba. Szlovákia Európai Unióba történő integrációjának egyik fő feltételeként magában foglalja a jelenlegi és a jövőbeni jogszabályok közelítésének kötelezettségét. Szlovák Köztársaság az uniós szabályokkal. Ez a feladat magában foglalja az összes jelenlegi jogszabály elemzésének szükségességét az uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőség szempontjából. Abban az esetben, ha ezt a követelményt nem tartják be, jogszabályainkat módosítani kell, vagy új harmonizált jogszabályokkal kell felváltani. Ha a szlovák jogszabályokból hiányoznak az uniós előírásokhoz hasonló jogszabályok, akkor azokat ki kell dolgozni és végre kell hajtani.

Egy másik lépés, amely fontos a Szlovák Köztársaság és az EU jogának fokozatos harmonizációjában, a Szlovák Köztársaság kormányának kérelme az EU-hoz való csatlakozásra. Ezért felgyorsul az uniós jog harmonizációjának és fokozatos átültetésének jogrendjébe. A fehér könyv azokra a közösségi fellépésekre összpontosít, amelyek létrehozzák és fenntartják a belső piacot, ugyanakkor meghatározzák az egyes ágazatok kulcsfontosságú területeit, és javasolják a jogszabályok fokozatos közelítését. Az egységes piac feltételeinek megteremtéséről szóló esseni következtetésekkel összhangban a fehér könyv ismerteti azokat a kihívásokat is, amelyekkel a társult országok szembesülnek, ideértve az Európai Unióval kompatibilis jogszabályok, szabályozási rendszerek, szabványok és tanúsítási módszerek bevezetését. A jogszabályok közelítése mellett a fehér könyv hangsúlyozza és leírja annak végrehajtásához és érvényesítéséhez szükséges megfelelő struktúrák létrehozásának szükségességét.

Az Európai Unió jogszabályainak nagy része irányelvek formájában van - irányelvek, amelyeket teljes mértékben és pontosan be kell építeni a tagállamok nemzeti jogszabályaiba, biztosítva ezzel az áruk szabad mozgását a tagállamokban. Például az irányelveknek megfelelő élelmiszerek szabadon mozoghatnak az Unió országaiban. Tilos az Unión belüli élelmiszer-kereskedelem, amely nem felel meg az irányelveknek. Ugyanezt a célt biztosítja a szabályozások - rendeletek - biztosítása, amelyek közvetlen hatállyal bírnak, vagyis az unió tagállamai kötelesek azokat fordítás útján közvetlenül átültetni jogrendjükbe. A Fehér Könyvben meghatározott feladatok közül 254 feladat a Mezőgazdasági Integráció Bizottságának a jogszabályok területén végzett munkájához kapcsolódik, amely egy vagy több EU-irányelv végrehajtását foglalja magában.

Ezeket a feladatokat a Bizottság dolgozta ki, megjelölve azt a jogszabályt, amelybe a beépítés felelőssége és az ütemterv beletartozik vagy beépülni fog. A Bizottsággal kapcsolatos feladatok közé tartozik a víz, a mezőgazdaság, beleértve a talajt és az állatgyógyászat, az élelmiszer, beleértve a dohányt, a kozmetika. A Földművelésügyi Minisztérium azonban a fehér könyv kidolgozása és kézhezvétele előtt figyelmet fordított a jogszabályok közelítésére és összehangolására. Ezt bizonyítja, hogy az Európai Unió összes fontos irányelve már átalakult a jóváhagyott élelmiszer-törvényben és a készülő élelmiszer-törvénykönyvben.

Európában és 1995. június 27. óta

a Szlovák Köztársaságban is, az élelmiszeripar területén több jogi szabályozás (a műszaki szabványosításról szóló törvény, az állami vizsgálatokról szóló törvény, az állatorvosi ellátásról szóló törvény stb.) egyidejűleg létezik egységesítő szabályozás - az élelmiszer Törvény. Ez a rendelet általános, tartalmazza az élelmiszerek előállításának, kezelésének és forgalmazásának alapvető szabályait, valamint a végrehajtási rendeletek és azok jogi korlátozásainak kiadására vonatkozó hatáskört. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen egységes jogi szabályozás megléte után az élelmiszerjog egyéb szabályai is kiadásra kerülnek - ún vízszintesen, amelyek az élelmiszer egészére vagy annak döntő részére vonatkoznak, vagy - függőlegesen, amelyek egy adott termékcsoportra vagy termékre vonatkoznak.

Az Élelmiszertörvény, amelyet a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 1995. június 27-én, 1996. január 1-jei hatállyal jóváhagyott, kivéve a 9. §. 1 - az élelmiszerek címkézése és a megtévesztő reklám tilalma, amely 1996. július 1-jén lépett hatályba, az 51. számú törvénygyűjteményben jelenik meg, és 152. számmal rendelkezik. Az élelmiszer-törvény az élelmiszer különleges feltételeit szabályozó külön szabályozásként van kialakítva. előállítás, kezelés és forgalmazás, beleértve az élelmiszer-felügyelet feladatait és megszervezését az egészség és a fogyasztók védelme érdekében az élelmiszerpiacon. Hét részre és 32 bekezdésre tagolódik, amelyek először alkotják az élelmiszerekre vonatkozó átfogó jogszabályi keretet.

Ésszerű mértékben szabályozza a dohánytermékek és kozmetikumok előállításának feltételeit is. Meghatározza az élelmiszer-szabályzat kötelező jellegét, az élelmiszer-gyártó alapvető kötelezettségeit, a forgalomba hozatal feltételeit, az import, az élelmiszerek csomagolását, az élelmiszerek címkézését és a megtévesztő reklám tilalmát, a tárolási feltételeket, az élelmiszerek szállítását, értékesítését, az élelmiszer-ellenőrzési hatóságok feladatai és szervezete, az osztályok hatásköre az államigazgatás szükségességét szolgáló vizsgálatokat és ellenőrzést végző laboratóriumok engedélyezésében stb. és ezt követően a bírságok összegére vonatkozó szakasz ezekre a fejezetekre épül, amelyek szerint a vállalkozó törvényeket milyen kötelezettségekkel sért.

Az élelmiszertörvény csak egy keretszabály, amely meghatározza az élelmiszer-előállítás alapvető feltételeit, beleértve az ételízesítőket és italokat, kozmetikumokat és dohánytermékeket, azok kezelését és forgalmazását az emberi egészség és a fogyasztóvédelem elősegítése és védelme érdekében. A Szlovák Köztársaság Élelmiszer-szabályzata meghatározó lesz, különösen annak hatálya és fókusza szerint, az élelmiszer-törvény 3. szakaszának megfelelően. Különleges helyzetét egyrészt a technikai szabványok rendszerébe való beavatkozás adja (felváltja a törzsi normákat - közös rendelkezések), de a kötelező jogi szabályozásokban is, pl. higiénia, ellenőrzés stb.