Ma szinte minden tudós egyetért abban, hogy a globális klímaváltozást az emberek okozzák. Például aligha lehetetlen nem látni, hogyan változnak a dolgok, mivel a végtagjainkban egyre melegebbé válunk, és a négy évszakból fokozatosan csak kettő válik.

előtte

Szeptember végén a brit kormány 5,8 milliárd fontot ígért a klímaváltozás "kemény diójának" felfogására a fejlődő országokban. Világszerte sok más kormány is "önt" pénzt arra, hogy megoldásokat találjon ezekre a problémákra.

Az egyre melegedő bolygó sok szempontból befolyásolja a környezetet. A növekvő globális hőmérséklet, amelyhez az ember által előidézett üvegházhatású gázok jelentős mértékben hozzájárulnak, bolygónkon élénk, megfigyelhető változásokat idéznek elő, mint például a gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése, a globális felmelegedés, de a szélsőséges időjárási események és problémák gyakoribb előfordulása is. természeti jelenségek (hurrikánok, aszályok, erdőtüzek és áradások).

A képeken láthatja, hogy az éghajlatváltozás és az események - akár közvetlen, akár közvetett módon - hatással vannak a világ különböző régióira.

Rocky Mountain Nemzeti Park Korábban: Az egészséges fenyőfák több tízmillió hektárt borítottak az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanada nyugati részén.

A Sziklás-hegység Nemzeti Park akkor: A líraevő által megtámadott elhalt fenyőfák lejtője a hegyvidéki területek magas és emelkedő hőmérsékletének következménye. A múltban az alacsony hőmérséklet és a fagy csökkentette a kártevők populációját. A bogarak most képesek túlélni a melegebb téleket, ami pusztító pusztításhoz vezet.

Korábban a nagy korallkorlát: A világ egyik biológiailag legváltozatosabb területe, az ausztrál nagykorallgát, közel 350 000 négyzetkilométernyi területet ölelt fel, körülbelül Texas méretű. Az óceán elsavasodása és az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés a terület legnagyobb hosszú távú veszélye.

A nagy korallgát akkor: Az óceán hőmérsékletének növekedése széles körben elenyésző korallokat váltott ki, amelyek sokkal hajlamosabbak voltak a halálra. A korallok pedig létfontosságúak az óceáni élet számára.

Duna előtte: Európa második leghosszabb folyója Németországtól keletre folyik a romániai Fekete-tengerig. A Duna-medence nagyon fontos az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a halászat számára.

A Duna akkor: 2011 és 2012 között a hosszan tartó aszály miatt a Duna szintje nagyon (rekord) alacsony volt. Ez a hajók elsüllyedését okozta, és megbénította ennek a "forgalmas" vízi útnak a részeit.

Alpok előtte: A Matterhorn, Európa egyik legmagasabb csúcsa, az Alpokban található Svájc és Olaszország határán. 1960. augusztus 16-án hó és jég borította a képen.

Alpok most: A svájci csúcson, amelyet 2005. augusztus 18-án fényképeztek, csak szép fedél van. A gleccserek megolvadnak, a víz lefolyik és repedésekké áramlik, több fagyasztási és olvadási ciklus után elmélyül. A Matterhorn felbomlása szimbolikusan képviseli a klímaváltozás következményeit szinte az egész Alpok vonatkozásában.

Muir-gleccser azelőtt: A 19. század második felében lefényképezték az alaszkai Muir-gleccsert, amely, mint az előtérben látható, számos jéghegyből állt, amelyek közül néhány több mint két méter széles volt.

Muir-gleccser most: 2005-re a gleccser majdnem 50 kilométert csökkent. Bár a fénykép ugyanott készült, mint az előző, a gleccser egyáltalán nem látható. Most rengeteg növényzet van (nyugaton) és egy kavicsos strand (az előtérben). A kövek az üledék lerakódása és a gleccserek olvadása miatt is kialakultak.

A csádi tó korábban: Az 1930-as években látható Afrika-tó egykor a világ hat legnagyobb tava közé tartozott. Legalább 20 millió ember számára biztosított vizet Nigériában, Csádban, Kamerunban és Nigériában.

Csádi-tó most: A tó területének mintegy 80% -át elveszítette az 1960-as évek óta. Ennek oka az öntözés, a folyami gátak és a globális felmelegedés együttes hatása.