A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók csoportjában az elért középfokú végzettség szintje lényegesen alacsonyabb, mint a népesség többi részén

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek egyharmada alapfokú oktatás nélkül fejezi be a kötelező iskolai tanulmányokat

Jelentősen romlik azoknak az embereknek az életminősége, akik még az alapfokú végzettséget (alsó középfokú végzettséget) sem fejezték be. Ezeknek az embereknek nehéz munkát találni, és gyakran nem tudnak kilépni a szegénység ördögi köréből. A legmagasabb munkanélküliségi rátában szenvednek. Míg a nem teljes alsó középfokú végzettséggel rendelkezők népességében szinte minden második egyén munkanélküli volt (45%), addig az alsó középfokú végzettségűek népességében ez minden harmadik egyén volt (31%). 1 A hiányos alapfokú oktatás komoly akadályt jelent a képesítés megszerzésében, és megnehezíti az általános iskolából a középiskolába való átmenetet. Azok a tanulók, akik az általános iskola 9. évét megelőzően elvégezték a kötelező iskolalátogatást (a továbbiakban PŠD), kisebb eséllyel vesznek részt a középfokú oktatásban.

A hiányos általános oktatás kérdése a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók (a továbbiakban: KAP) nagy részét érinti. A 2017/18-as tanévben a PŠD így a gyermekek egyharmadát teljesítette az anyagi rászorultságú segélyrendszerben 2, a gyermekek több mint egyharmadát pedig az MRC környezetéből. 3 A Világbank adatai arra is utalnak, hogy a romák nagy része az alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok körében. 2011-ben a Szlovákiában élő 17–23 éves romák 20% -a sem érte el az alsó középfokú végzettséget. 4

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb valószínűséggel mennek középiskolába értelmi fogyatékos tanulók számára

A többi középiskolás diákhoz képest azok a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, akik az általános iskola befejezése után folytatják tanulmányaikat, sokkal nagyobb mértékben járnak értelmi fogyatékos tanulók iskolai és szakiskoláiba. Mivel ezt a diagnózist gyakran elsősorban a kirekesztett helységekből származó roma gyerekeknek tulajdonítják, ez az oktatási út sok kirekesztett helységből származó roma vonatkozik. Mint a G_4.4.5.1 ábra mutatja, az értelmi fogyatékos fiataloknak szánt középiskolákban a 2017/18-as tanévben az MRC tanulóinak csaknem 13% -a nem volt anyagi szükségleti rendszerben, és az MRC tanulóinak kevesebb mint 19% -a olyan családokból származnak, akik szintén segítséget nyújtanak. A tanulók azon csoportjában, akik nem rendelkeznek ezekkel a jellemzőkkel, alig több mint 1% tanult ebben az iskolatípusban.

Ezek a tények jelentős különbségeket okoznak a középiskolás diákok társadalmi helyzetük szerinti újraelosztásában az iskolatípusok között. Érdekes megnézni a grafikon ellentétes oldalát, amely szemlélteti a középiskolák diákjainak arányát. A 2017/18-as tanévben az olyan középiskolások csaknem egyharmada tanult ebben az iskolatípusban, akik kívül esnek az anyagi szükségletek fogadásán, és nem marginalizált roma közösségekből származnak. Éppen ellenkezőleg, az MRK-környezetből származó középiskolás diákok csoportjában, akik a PHN rendszerben vannak, kevesebb, mint 1%. 5 A tanulóknak ez a megoszlása ​​a különböző iskolatípusok között arra is utal, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok inkább középfokú tanulmányokat végeznek, mint jobb helyzetben lévő társaik. 6 Az UNDP és a Világbank adatai szerint 2011-ben a 18–22 évesek népessége 95% -ig roma volt, akik már nem vettek részt oktatásban és nem szereztek tanulószerződéssel többet, mint középfokú szakképzést. a közvetlen környezetükben élő nem romák 60% -ával szemben. 7

G_4.4.5.1. Ábra A középiskolások megoszlása ​​iskolatípusok között társadalmi helyzet szerint a 2017/18-as tanévben

oktatásban
8.

Az F-tagozatos hallgatók több mint fele szociálisan hátrányos helyzetű

A roma tanulók idő előtt abbahagyják a középfokú tanulmányokat, mint a nem romák

A korai iskolaelhagyás a szegénységhez kapcsolódik. Mivel a szegénység nagyrészt érinti a roma népességet, érdekes látni a korai iskolaelhagyók arányának különbségét a többség között.

A KAP-ból érkező tanulók gyakran az általános iskola 1. évfolyamába lépnek be idősebbnek, mint a többi elsősök, gyakrabban ismételgetik az évet, és egyesek akár többször is. E tények logikai következménye a korai iskolaelhagyás nagyobb kockázata. Ez a probléma elsősorban a szlovákiai roma népességet érinti, akik társadalmi kirekesztettségben élnek. 2015-ben a 18–24 éves romák csaknem 60% -a idő előtt fejezte be oktatását és képzését, a teljes népességnek csak 7% -a. 15

A romák gyakran a kötelező iskolai végzettség után hagyják el az iskolát. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének kutatása szerint a roma válaszadók legfeljebb kétharmada 16 éves kora előtt, 16 éves kora előtt hagyta el az oktatási rendszert. Szlovákia esetében a romák 59% -a volt, szemben a közvetlen környezetükből származó nem romák 11% -ával. Ennek eredményeként legalább a középfokú (általános vagy szakképzett) felsőoktatást a romák lényegesen kisebb hányada érte el, mint a nem romákat 16 (G_4.4.5.2).

G_4.4.5.2. Ábra: A szlovákiai romák és nem romák összehasonlítása a korai iskolaelhagyással kapcsolatos mutatókban

17.

A romák csaknem egyharmada abbahagyja az iskolát a kötelező iskolai végzettség után, azzal érvelve, hogy iskolai végzettségük megfelelő

A legtöbb középiskola készen áll arra, hogy szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal dolgozzon

A szociálisan hátrányos helyzetű háttérrel rendelkező iskolai lemorzsolódás egyik lehetséges oka lehet az iskolák légköre és felkészületlenségük a tanulók e csoportjának speciális oktatási igényeinek kielégítésére. Más szóval, a diákok kihagyhatják az órákat, vagy határozottan elhagyhatják az iskolát, mert ott nem érzik jól magukat. Ennek a feltételezésnek az a szándéka, hogy érdekes képet adjon arról, hogy a középiskolák készek-e együttműködni ezzel a célcsoporttal. Egy kérdőíves felmérés eredményei szerint ennek értelme van. Az 1098 megkérdezett tanár, igazgató, tanársegéd, oktatási tanácsadó, szakképzési mester és szakközépiskola dolgozóinak csaknem fele (47,6%) teljes egyetértésben választotta a választ, és több mint 40% inkább egyetért azzal az állítással kapcsolatban, amelyben az iskola Dolgozom, készen állok a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatására. A válaszadók valamivel kisebb csoportja egyetértett azzal a kijelentéssel, amely az iskola készségére utal, hogy különböző nemzetiségű vagy etnikumú gyerekekkel dolgozzon. Azonban még ebben az esetben is érvényesült a hit a feladat elsajátításában (G_4.4.5.3. Ábra).

Bizonyos kétségeket a középiskolák felkészültsége iránt a KAP diákjaival való együttműködésre felveti a kérdőív eredményei, válaszul arra a kérdésre, hogy melyik oktatási forma a legalkalmasabb a tudás nélküli tanulók számára, ill. a tanítási nyelv korlátozott ismeretével? Mivel sok sajátos nevelési igényű tanuló szlovák nyelven kívül más anyanyelvet használ, az iskola felkészültsége a személyzet képességét is érinti az ilyen gyermekekkel való munkában. Az Ez az ok kérdőív felmérés válaszai azonban azt sugallják, hogy a középiskolák nem biztos, hogy teljesen fel vannak készülve erre a szerepre. A válaszadók negyede úgy véli, hogy a másik nyelvű gyermekek számára a legalkalmasabb oktatási forma egy rendes iskola speciális osztálya. Majdnem egyharmad nem tudott megjegyzést fűzni ehhez a kérdéshez. A rendszeres osztályokban biztosított támogatással végzett oktatást a középiskolák pedagógiai és szakmai alkalmazottjainak csupán 28% -a tartotta a legjobb módnak.

G_4.4.5.3. Ábra: A középiskolai válaszadók véleménye iskolájuk felkészültségéről a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a különböző nemzetiségű és etnikumú gyermekek oktatására