A déli nemzetek általában laktóz-intoleranciában szenvednek - ez a leginkább érintett lakosság Afrikában és Ázsiában, ahol a lakosság több mint 95 százalékában fordul elő. A Földközi-tenger körüli Európa déli országaiban a lakosság 40-75 százaléka szenved tőle, az észak-európai országok lakóit érinti a legkevésbé, a lakosság 15-25 százalékát érinti.
A fehér faj 25, a fekete faj akár 75 százalékban szenved tőle. A Szlovák Köztársaságban feltételezik, hogy a lakosság egyharmada laktóz-intoleranciában szenved. Az életkor előrehaladtával a laktóz intolerancia előfordulása növekszik, és a 60 év feletti embereket több mint 40 százalékban érinti. A földön minden hatodik ember állítólag laktóz-intoleranciában szenved.

érdekes

Az ételallergiák előfordulása folyamatosan növekszik. A gyermekeket érinti leginkább, 8-10 százalékban fordul elő, az életkor előrehaladtával csökken, a felnőtteknél pedig a lakosság 2 százalékában igazolódik, bár a felnőtt lakosság akár 20 százalékát is feltételezik ételallergiában. Felnőtteknél azonban nő az élelmiszer-intolerancia, nem pedig az ételallergia.

A gyermekek ételallergiájának leggyakoribb oka a tehéntej, a tojásfehérje, a dió, a szójabab, a búza, a tengeri állatok (tőkehal, tonhal, osztriga, rák), gyümölcsök, zöldségek. A felnőtteknél az ételallergia leggyakoribb oka a dió, a hal, a szója, a búza, a sajt, a mák, a gyümölcs, a zöldség és a fűszer.

Az élelmiszer-allergia jelentős növekedése az elmúlt évtizedekben azzal magyarázható, hogy a második világháború óta hatalmas változás történt az étkezési szokásokban, és az immunrendszer képtelen elviselni ezeket a gyors változásokat. 2015-ben várhatóan minden második európai ember allergiás betegségben szenved.

Ezenkívül a serdülőkorban és a felnőttkorban az ételallergia akár 80 százaléka keresztezi a pollenallergiát: mogyoró mogyoróporral, zeller ürömporral, tengeri állatok atkákkal, tojásfehérje tollal, ehető gesztenye latexszel, paradicsom fűporporral. és okozzák az ún orális allergiás szindróma, amely allergiás étel beadása után jelentkezik allergiás reakcióval a szájüregben - a nyelv, éghajlat vagy ajkak égése és viszketése, fájdalmas nyelés, tüsszögés, az ajkak duzzanata, orrdugulás, kiütések vetése a száj körül. Ritka esetekben anafilaxiás sokk léphet fel.

A virágporra (nyír, mogyoró, égerfa) pollenallergiában szenvedő allergiások leggyakrabban gyümölcsökkel és zöldségekkel (alma, őszibarack, körte, cseresznye, dió, burgonya, sárgarépa) terjednek, akár 50 százalékban is. Ritkábban fordul elő pollen-ételallergia azoknál az allergiásoknál, akiknek pollenallergiája van a füvekre, gabonafélékre vagy a zöldség- és gyümölcsfélékre (gyökérzöldségek, paradicsom, gyógynövények, fűszerek, alma, borsó, dinnye) 25-40 százalékban.

Az ételallergia országonként eltérő - Olaszországban és Görögországban jelentkeznek a legtöbb allergiás reakciók az olajbogyóra és a tengeri állatokra, az ázsiai és az arab országokban a legtöbb allergiás reakció a szójára, az Egyesült Államokban pedig a földimogyoró dominál. A Szlovák Köztársaságban a tehéntejfehérjére gyakorolt ​​allergia dominál a gyermekeknél, a diófélék a felnőtteknél.

Az ételallergia a súlyos általános allergiás reakciók (anafilaxiás sokk) egyik leggyakoribb oka, amely szintén életveszélyes lehet. Ezért 2003-ban az Európai Parlament kiadott egy irányelvet az allergéneknek az élelmiszerekben való jelenlétének szükséges címkézéséről. A legveszélyesebb élelmiszerek a zeller, a földimogyoró és a tengeri állatok.

Az allergiás betegségek prognózisa bizonytalan, mára az allergiás betegségek már elérték a 4. helyet az ún a civilizációs betegségek a fertőző betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek és a rák miatt.

A prognózist számos tényező befolyásolja - öröklődés, nem, életkor, allergia típusa, táplálkozási állapot, immunrendszer állapota, környezet, korai diagnózis, megfelelő kezelés.
Szerencsére a halálozás alacsony, gyakori anafilaxiás sokkokban és az asztma súlyos formáiban.
Pontos statisztikákat nem vezetünk. Európában várhatóan évente mintegy 50 ember és egymillió euróra mintegy 20 ember hal meg asztmában az allergiás reakció következtében (leggyakrabban rovarcsípés után).

Különös figyelmet kell fordítani az élelmiszerekben rejtett allergénekre, amelyek allergiás reakciókat okozhatnak. Például a diófélék jelenléte különféle tésztákban, beleértve a pizzát, növényi és állati zsírokban, fagylaltokban, édességekben és müzlitermékekben. Szója hamburgerekben, szezám salátákban és pékárukban, tojásfehérje cukrászdákban és tésztákban, amelyek súlyos allergiát okozhatnak, különösen a bizonyított ételallergiában szenvedő betegeknél.

Azt is meg kell említeni, hogy vannak olyan élelmiszerek, amelyeket általában allergiásnak tekintenek, de nem okoznak igazi allergiás reakciót (nem termelnek specifikus IgE antitesteket). Ezek olyan élelmiszerek, amelyek nagy mennyiségű anyagot tartalmaznak, amelyek képesek utánozni a szervezet allergiás reakcióját, de a testre gyakorolt ​​hatása nem immunológiai (úgynevezett nem IgE hatásmechanizmus) - hisztamin, szerotonin, tiramin, triptamin, lektinek, illóolajok, vazoaktív aminok. A leggyakrabban ezekben az anyagokban gazdag eper: eper, csokoládé, bor, sör, spenót, hal (makréla, szardínia, tonhal), paradicsom, szalámi, sajt, avokádó, citrusfélék (ananász), szója, savanyú káposzta, savanyúság, hüvelyesek.

Külön fejezet ma áll az ún olyan élelmiszer-adalékanyagok (a termékek csomagolásán E jelöléssel ellátott adalékanyagok), amelyek az allergiás reakciók mellett potenciális toxikus vagy rákkeltő hatással is rendelkeznek. Ezek elsősorban különféle stabilizátorok a termékek, aromaanyagok, színezékek, emulgeálószerek, ínyek tartósságának növelésére. Jelentőségük az emberi egészségre gyakorolt ​​hatás szempontjából jelentősen növekszik.