Vannak gyermekek, akik nagyon intenzíven érzékelik a környezet normális hangjait. Sokkal jobban tisztában vannak a folyosó lépteivel, a könyv lapozásával, a víz lefolyásával a mosogatóban, a még mindig látó repülőgép meghallgatásával, elterelik a hangjukat egy zárt ajtó mögül, suttognak a hátsó ülésen, evőeszközöket tesznek az asztalra, vagy a levelek zaja, amikor a szél fúj. A hétköznapi hangos beszélgetést sikításnak lehet felfogni, bedugják a fülüket, sírnak, pánikhatás állapotaiba kerülnek.
A gyermek, akinek van hyperacusis, vagyis a hangokkal szembeni fokozott túlérzékenység, nem képes elviselni a környezet mindennapi hangját és zaját, amelyben él. Ilyen érzékenység, ill. az érzékenység jelentősen befolyásolhatja hallási feldolgozását. A megnövekedett érzékenységi küszöb fájdalmat és fizikai nyugtalanságot okozhat számára, amit az ép hallásküszöböt nem érző gyermekek.
Nál nél Benaudire audiometriai vizsgálattal megtudjuk, hogy a gyermek mely frekvenciákra érzékeny. Ez a probléma meglehetősen gyakori az ADD-ben szenvedő gyermekeknél - figyelemzavarok. A fokozott hallási érzékenység, különösen alacsony frekvenciák esetén, korlátozza figyelmi folyamatait, és nehézséget okoz számára a koncentráció, mivel nem képes kiszorítani a környezet irreleváns hallási ingereit (főleg a túl sok háttérzajt), és így a figyelmet a megfelelő hallási és beszéd-ingerekre irányítja.
Sok olyan gyermek van, aki szabványos audiometriai vizsgálaton ment keresztül azzal a következtetéssel, hogy hallása ép. A gyermek orvosilag egészséges hallással rendelkezik (20 dB). De azt kérdezzük, mi van, ha egy ilyen gyermek érzékenységi küszöbe eltolódott? A klasszikus audiometria már nem foglalkozik ezzel a problémával. Benaudirnál megtesszük speciális binaurális teszt, amely a fent említett érzékenységi küszöbre koncentrál mindkét ügyfél fülében, amelyeket alacsony és magas frekvenciákon tesztelnek. A normál beszélgetés 40-50 dB szinten van. Éppen ellenkezőleg, a 130 dB intenzitást meghaladó hangokat már fájdalmasnak és elviselhetetlennek nevezik az emberi fül számára. Azoknál a gyermekeknél, akiknek az érzékenységi küszöbértéke eltolódott, akár 80 dB is lehet.
Az imént említett hallási túlérzékenység nagyon gyakori mellékhatás, amely gyermekeknél jelentkezik ADHD, auditív pestis reflex és autizmus. Sok autista gyermek rendkívül érzékeny a környezet hangjaira, ami gyakran a létezésüket okozza. Egy ilyen gyerek vagy felnőtt még az utcára sem képes kimenni, ahol a járművek zaja és a környék nyüzsgése számára teljesen elviselhetetlenné válik. Szöknie kell, elkapja és bedugja a fülét, pánikba es tehetetlenségbe kerül. Az autizmus azonban a sok probléma egyike, mivel ez egy átfogó (az egész személyiséget átható) rendellenesség, amely egy életen át tart. Hallási ingerlés ebben az esetben a gyermek nem gyógyul meg, de bizonyos mértékig javíthatja működését a mindennapi életben, valamint enyhítheti a túlérzékenységgel kapcsolatos hallási nehézségeket.