nagy

SZLOVÁKIA - Hamupipőke vagy csúnya szerda kezdődik, amely idén esik.

Húsvét előtt a hetedik hét szerdája van (február 4. és március 11. között). Ez az év február 17-re esik.

Ezen a napon, a szigorú böjt és a hústól való tartózkodás napján a pap vagy deák elhamvasztja a keresztet a hívők homlokán a következő szavakkal: Ne felejtsd el, hogy por vagy és porrá válsz, vagy „Bánj meg és higgy a Evangélium! "Az időszak a római katolikus templomban hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. Hat nagyböjt vasárnapot tartalmaz.

"A hamu a májusi vasárnap tavalyi ágából származik, az úgynevezett sárfalakból, amelyeket mindig fehér szombaton égetnek el. Ezt a cselekedetet népi nevén Júdás elégetése" - magyarázza Katarína Nádaská etnológus, hozzátéve, hogy a hamu feltöltésének gesztusa a homlok a mulandóságra és a bűnbánat szükségességére emlékeztet.

A Csúnya szerda elnevezés Ninive városának lakóinak ószövetségi történetén alapul, akik Jónás próféta felhívására tettek megtérést, és kívülről ez a régi és csúnya ruhák öltözetében tükröződött. "A bűnbánat jeleként régi szakadt ruhákat viseltek a csúnya szerdán Európában a XII-XII. Században. A böjt időszakát akkor a külső jelek jobban hangsúlyozták" - pontosította az etnológus.

Őseink szigorúbban vették a böjt időszakát az egyház akkori hozzáállásának köszönhetően. Volt egy olyan szokás, amely a helyi egyházaktól függően a 19. század végéig, valahol még a 20. század első felében is fennmaradt, hogy még az ún. böjt konténerek. "Böjt előtt az edényeket alaposan átmossák homokkal, hogy teljesen megtisztítsák őket, majd gyorséttermet főztek benne" - magyarázta.

A nagyböjti étkezések között hajdina, köles zabkása, hüvelyesek voltak különféle módokon - például pépet és leveseket, tésztát, káposztát, burgonyát, halat fogyasztottak a húsból, vagy ha később húsvét volt, és kint melegebb volt az idő, akkor hidegvérű állatok, mint pl. békák vagy rákok .

A böjtöt 40 napig tartották, de péntekenként különösen szigorú volt, Szlovákia egyes helységeiben, de Európában is szombaton, néha szerdán is böjtöltek.

A középkorú böjt idején betiltották a nyilvános vásárokat, esküvőket és partikat. "A vásárokon tilos volt a marketingesek hangos felajánlása. A középkorban még a keresztséget is korlátozták. Semmi sem volt megengedett ott, ahol zajos mulatságok történtek" - tette hozzá Nádaská. Szerinte ennek az időszaknak a célja az "élet csendje" volt.

A Tizenkét Apostol tanában (Didascalia apostolorum) a 3. század elejétől a keresztelés előtti egy-két napos (vagy 40 órás) böjt és a húsvét előtti két-három napos böjt ajánlott. Ebből a rövid böjtből fokozatosan kialakult egy 40 napos böjt, amely a hívőknek a 4. század elején ajánlja Szent. Athanasius (296-373), alexandriai püspök és St. Jeruzsálemi Cirill (315-386).

A 40-es számnak szent jelentése volt: Jézus Krisztus nyilvános megjelenése előtt 40 napig böjtölt, 40 napig a víz borította a földet a világ áradása idején, Mózes 40 napig böjtölt a Sínai-hegyen, Illés próféta 40 napig utazott. a Horeb-hegy barlangjába, ahol hozzá ért. Istenem.

Ma már a böjtöt nem tartják olyan szigorúan, de az egyház azt tanácsolja a hívőknek, hogy legalább pénteken tartózkodjanak a húsételektől. A böjt a bűnbánat és a szemlélődés módja a hívők számára, de az etnológus szerint egészségre is pozitív hatásai voltak, mert a tél után és a farsang után, amikor az emberek kevesebbet mozogtak és több magas kalóriatartalmú ételt fogyasztottak, ez természetes tisztítás volt. . Tehát volt fizikai és szellemi dimenziója is.

A böjt 40 nap után véget ér, az ún Fehér szombat, a húsvéti hármas egyik napja, amely kialakul - nagycsütörtök, nagypéntek, fehér szombat. "A fehér szombat este az úgynevezett feltámadás, és utána és naplementekor hús is fogyasztható, leggyakrabban húsvéti sonka" - összegezte Nádaská.