A foghúzás vagy szakadás olyan sebészeti eljárás, amelynek célja a fog eltávolítása a fogágyból. A foghúzást általában járóbeteg-eljárásként hajtják végre, amely előtt meg kell beszélni a beteg kórtörténetét. Pontosan meg kell kérdezni a súlyos szív- és érrendszeri betegségekről, arról, hogy a beteg milyen gyógyszereket szed és van-e valamilyen allergiás reakciója. A tényleges foghúzás előtt a beteget meg kell ismerni az eljárás menetével, és beleegyezését kell adnia az eljáráshoz. Célszerű olyan röntgenfelvételt készíteni, amely megmutatja a gyökerek pontos alakját, méretét, számát és rendellenességeit. A szájfertőtlenítés és a helyi érzéstelenítés nagyon fontos a foghúzás előtt.
Különböző módon használják a fogak kihúzására speciális eszközök, az alapok közé tartoznak a karok és a fogók. A karok szerkezetileg egyszerűbbek, mint a fogók, megfogó részük és munkadarabjuk van. A kar ékként működik, a munka vége mindig egy rögzített ponton nyugszik, és a fog vagy a gyökér függőlegesen tetszik (pl. Bein kar, Leclus kar, Schlemmer karok). A fogók fogantyúkból és fogókból állnak, a formák a felső vagy az alsó állkapocs fogainak kihúzásához vannak igazítva, a fogók alakja a fog anatómiájához igazodik a helyes rögzítésük érdekében (pl. Felső vagy alsó metszőfogó, felső vagy alsó premoláris fogó, felső vagy alsó moláris csipesz)…).
A foghúzás leggyakoribb okai:
- a fogat a fogszuvasodás károsítja, amikor már nem lehet konzervatívan vagy protetikusan kezelni
- egy fog, amely a fogpép gyulladásával endodontikusan nem kezelhető
- fogak előrehaladott parodontális elváltozásokkal
- véletlenül megsérült fog a kemény fogszövetek nagy vesztesége esetén nagy veszteség esetén, amelyet nem lehet pótolni
- sárgaságot vagy csontgyulladást okozó fog
- fogak, amelyek helyi fertőzést okozhatnak
- a fogszabályozó kezelésben pl. felesleges fogak, megtartott fogak, fogak a fogtáblán kívül
A fogak nem vonhatók ki olyan súlyos betegségek jelenléte miatt, mint akut leukémia, súlyos szívelégtelenség, véralvadás.
A foghúzás során előforduló szövődmények:
- fogtörés (gyökérfogóval vagy műtéttel kiegészíthető)
- a fogágy falának törése (a törött részeket eltávolítják, az éles széleket megőrlik)
- a szomszédos fog károsodása
- rossz fog kihúzása
- a szemközti állkapocs fogainak károsodása
- állkapocs törése
- idegkárosodás
- erős vérzés a foghúzás után
- gyulladásos szövődmények
Sebgyógyulás a foghúzás után: először az extrakciós seb szélei záródnak le, négy hét múlva részleges csontképződés következik be, a seb végleges gyógyulása akár 3-6 hónapot is igénybe vehet. Az első héten nem ajánlott öblíteni a szájat, csak tisztítás után köpje ki a maradék fogkrémet. Jó fejlődéssel a gyógyulást egy hét múlva szájvízzel lehet öblíteni.