forog

2050-re a világon több mint négymilliárd ember küzd túlsúllyal. Ebből 1,5 milliárd lesz elhízott. Ezt állítják a német Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (PIK) szakértői.

Az új tanulmány azt is kimondta, hogy 500 millió ember alulsúlyos és éhínség szélén él. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy ha a jelenlegi étkezési szokások továbbra is fennállnak a világ különböző részein, az amúgy is nagy táplálkozási hézagok növekedni fognak.

Étkezés és a népesség növekedése

Annak érdekében, hogy megjósolhassuk, milyen lesz a táplálkozás változása globális szempontból az elkövetkező évtizedekben, az első ilyen jellegű tanulmány az étrend, a népesség növekedése, valamint az élelmiszertermelés és az pazarlás tendenciáira összpontosított.

Minden negyedik szlovák rövidebb ideig él. A korai halálozás kockázatát a testsúlyod jósolja

1965 óta a globális fogyasztás a magasan feldolgozott élelmiszerekre, a magas fehérjetartalmú ételekre, a cukros termékekre és a szénhidrátokra összpontosult. A lakosság nagy része szintén elkezdte kihagyni a zöldségeket vagy az egészséges keményítőket étrendjében.

Ez a váltás több üres kalóriát és magas zsírtartalmú étrendet jelent, amelyek tükrözik a súlyt, de nem tesznek jót a test számára.

Olcsóbb, de egészségtelen

Az élelmiszeripar újításainak köszönhetően sok élelmiszer készül. Ezek a módszerek olcsóbbak, gyorsabbak és jobban ellenállnak a természetes feltételeknek és az időjárás szeszélyeinek.

Megbízhatóbbak, de az emberi egészségre nézve rosszabbak. Ennek eredményeként 2010-re a világ népességének 29 százaléka volt túlsúlyos, ebből kilenc százalékuk elhízott. És a helyzet egyre rosszabb.

2050-re a lakosság csaknem 16 százaléka lesz elhízott

Például az Egyesült Államokban 2009 és 2010 között a lakosság 35,7 százaléka elhízott. A 2017 és 2018 közötti időszakban ez már 42,4 százalék volt. Ez a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint.

Az Egyesült Királyságban az emberek 28 százaléka elhízott, és ezek az arányok emelkednek.

A britek lefogynak a koronavírus miatt. Az orvosok kerékpározást is előírnak

A PIK elemzése szerint 2050-re a világ népességének csaknem 16 százaléka lesz elhízott, 45 százaléka pedig túlsúlyos.

Ez összefügg a krónikus betegségek, például a szívbetegség vagy a cukorbetegség növekedésével is.

A túlsúlyt sok szakértő az egyik legkockázatosabb tényezőnek tekinti, amelynél a betegeknél kialakulhat a COVID-19 súlyos formája, amely halálhoz vezethet.

Pénzhiány az élelmezésbiztonság számára

A jelentés arról is beszámol, hogy az élelmiszerek iránti kereslet 50 százalékkal nő. A tej és a hús iránti kereslet megduplázódik.

A gazdagabb országok kimerítik az erőforrásokat a szegényebbektől, ahol növekszik az élelmiszer-bizonytalanság, sőt az éhezés is.

Fáradtnak érzi magát délután? Idővel megváltoztathatja étkezési szokásait

A tanulmány vezetője, Benjamin Bodirsky kifejtette, hogy rengeteg étel van a világon, de a probléma az, hogy a legszegényebb embereknek nincs módjuk megvásárolni őket. "A gazdag országokban az emberek nem érzik az élelmiszer-pazarlás gazdasági és környezeti hatásait" - tette hozzá.

Környezeti hatás

2050-re az élelmiszer-pazarlás tovább fog növekedni. Ezek a tendenciák a globális felmelegedés felgyorsulásához és az élelmiszerhiány növekedéséhez vezetnek.

Bodirski szerint az agrárrendszer környezeti hatása az ellenőrzésen kívülre kerül. "Legyen szó üvegházhatású gázokról, nitrogénszennyezésről vagy erdőirtásról - túllépjük bolygónk határait és túllépjük azokat" - mondta Bodirsky.

Növényi és állattenyésztés

Csapatával együtt azt javasolta, hogy az emberek mindig ugyanazokat a helyeket és forrásokat használják egészségtelen élelmiszerek előállításához, ami javítaná az egészséget és megmentené a bolygót a veszélyes kibocsátásoktól és az erdőirtásoktól, amelyek garantálják a jelenlegi élelmiszertermelés károsodását.

Minden harmadik ember valamilyen alultápláltságtól szenved

Alexander Popp, a tanulmány társszerzője kifejtette, hogy ha ugyanazt a földterületet használjuk, akkor több élelmiszert nyújthatunk növénytermesztésből, mint állattenyésztésből.

"Egyszerűen fogalmazva, ha többen esznek több húst, kevesebb lesz a növényi táplálék mások számára. Az élelmiszer előállításához több földre is szükségünk lesz, ami erdőirtáshoz vezethet. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a növekvő állattenyésztés miatt növekszik "- zárta szavait.