gyermek o. éretlen, naiv 1, irracionális
naiv 1. aki túl egyszerű és magabiztos egy olyan tényben, amelyet nem tud reálisan megbecsülni és figyelembe venni; bizonyíték egy ilyen megközelítésre (op. valós, tényszerű, józan) • egyszerű gondolkodású • egyszerű gondolkodású • egyszerű gondolkodású: nem szabad ennyire naivnak, egyszerű gondolkodásúnak lenni és mindenkinek hinni; egyszerű gondolkodású, egyszerű kérdéseket tett fel nekünk • gyermeki • gyerekkönyv. infantilis (gyermek szinten): naiv, gyerekes elképzeléseid vannak a világról; gyermeki, gyermeki egyszerűség jellemezte; gyermeki, infantilis cselekedet • pejor. hülye: naiv, ostoba hiszékenység
o. bizakodó is; egyszerű 1
2. amely al. természetes tehetség alapján jön létre, különösebb képzettség nélkül • képzetlen • tanulatlan • laikus: naiv, képzetlen, tanulatlan festészet; naiv, laikus művészet • insitikus: insit festők kiállítása • naturista (aki tanította magát; aki autodidakta alkotást készített): naturista szobrász
-
kiskorú, aki még nem fejezte be (fizikai) fejlődését; ennek bizonyítéka (op. felnőtt) • éretlen • éretlen: éretlen, éretlen fiatalember; szexuálisan éretlen, éretlen fiatalok • gyermekek • gyermekek • félgyermekek; fiúk (fiatalok) (kb. férfi) • lányok (kb. nőstények): még mindig gyerekes, fiús, lányos alakja van; a gyermekek világmegértése • aljnövényzet • fejletlen (méretét, formáját stb. tekintve): aljnövényzet átültetése, fejletlen növények; éretlen, éretlen testrészek • éretlen • infantilis (általában a mentális éretlenségről szól): éretlen, éretlen, infantilis nézetek • pubertás • szleng. serdülők (a pubertásra jellemző): pubertás • jogok. kisebb • elavult kiskorú (kb. 18 éven aluli kiskorúról; op. felnőtt): kiskorúak, kiskorú állampolgárok bűnözői tevékenysége • kicsi • fiatal • könyv.: korai (gyermekkorban talált; ehhez az időszakhoz kapcsolódik): kis testvérek gondozása; fiatal, karcsú, korai életkorban hunyt el • toll nélküli (madárról, sőt, az emberről is): toll nélküli veréb • pejor.;: kibaszott • kibaszott
o. akár fiatal, kicsi
ésszerűtlen, amelyet nem az ésszerűség nem irányít; ennek bizonyítéka (op. ésszerű) • bölcs: ésszerűtlen, oktalan fiatal; oktalan döntés • értelmetlen (nincs ésszerű indok, értelem): értelmetlen követelmények; értelmetlen ellenállást kelteni • hülye • vulgáris • könyv. a tudatlan (értelmetlen; gyenge elme tanúsága; op. bölcs): még mindig ostoba, tudatlan gyermek; ostoba, hitvány parancs; ostoba gondatlanság • kifejez.: őrült • gyenge • vékony. Požebelský • zavart • subšt. hülye: ostoba, ostoba cselekedetet végrehajtani; ostoba, zavaros kérdéseket tesz fel • gyermeki • gyermeki (a gyermekek naivitása jellemzi): gyermeki ötletek • vakmerő • átgondolatlan (nem jól átgondolt; op. körültekintő, józan): vakmerő, vakmerő tett; vakmerő magatartás • pl.: rendellenes • őrült (nem keresi a lehetséges negatív következményeket): rendellenes, őrült terveik vannak; őrült sértéseket követ el • pl. pubertás • hívás. pejor. szamár: szamárháború