Ezt jelzi az Amerikai Északnyugati Egyetem tudósainak új tanulmánya. Egy 30 éves tanulmány adatai alapján azt találták, hogy azok az emberek voltak, akiknek gyermekkorukban a legnagyobb nehézségi szintnek volt kitéve több mint 50 százalékkal nagyobb eséllyel fordulnak elő szív- és érrendszeri események, például szívroham vagy stroke. Kutatásaik eredményeit a Journal of the American Heart Association folyóiratban tették közzé.

kora

A kutatók azt találták, hogy az ilyen nehézségeket átélt gyermekek hajlamosabbak az egész életen át tartó stressz, a dohányzás, a szorongás, a depresszió és az ülő életmódra, amely felnőttkorban is fennáll. Ennek eredményeként megnövekedett testtömeg-index (BMI), cukorbetegség, magas vérnyomás, érrendszeri működési zavar vagy gyulladás lehet. "Ez a felnőtt lakosság nagyobb valószínűséggel van veszélyben, például az ételt megküzdési mechanizmusként használja, ami súlyproblémákhoz és elhízáshoz vezethet. Magasabb a dohányzási arányuk, ami közvetlenül összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel. " mondta a tanulmány szerzője, Jacob Pierce, aki az Északnyugati Egyetem Feinberg Orvostudományi Karán tanul.

"A kora gyermekkori tapasztalatok tartósan befolyásolják a mentális és fizikai jólétet felnőttkorban,"- mondta Joseph Feinglass, a tanulmány társszerzője, az orvostudomány és a megelőző orvoslás kutatóprofesszora. Hozzátette, hogy az a bántalmazás és diszfunkció, amellyel sok amerikai gyermek folyamatosan szembesül, nagy terhet ró egészségügyi és társadalmi jólétükre. Fejlesztés a fiatal felnőttekben című tanulmány, amely 1985 és 2018 között követte résztvevőit.

Ezek alapján a kutatók meghatározták, hogy a gyermek pszichoszociális környezete hogyan kapcsolódik a szív- és érrendszeri betegségekhez és a halálozáshoz középkorban. Ahhoz, hogy képet alkosson gyermekkori családi környezetéről, több mint 3600 résztvevő válaszolt például arra a kérdésre, hogy szüleik milyen gyakran mutatták meg nekik, hogy szeretik és törődnek velük, vagy éppen ellenkezőleg, milyen gyakran átkozódtak és viselkedtek úgy, hogy fenyegetve érezték magukat . Pierce szerint a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban az élet későbbi szakaszaiban a legprediktívabb kérdés az volt: "Tudta-e családja, mit tett gyermekként?" A tanulmány nem foglalkozott kifejezetten a szülők figyelmével a gyermekekre. Eredményei azonban arra engednek következtetni, hogy a szülők részvétele gyermekeik életében későbbi életükben befolyásolhatja egészségüket.