31 találat (1 oldal)

hajlítás hajlítás

hajlítás 1. valaminek hajlított része • hajlás • görbület: hajlás, csőhajlás • könyök: cső könyök

kanyar az út görbülete stb. élesebb ívbe; ilyen ívelt hely • kanyar: sok kanyar van az úton; a vonat kanyarba lépett, kanyarral válassza ki a kocsit • szerpentin (éles kanyar): veszélyes szerpentin • kanyar • kanyar (görbület helye): kanyarok, folyó kanyarulatai, utak • kilincs (ívelt kanyarok): járda fogantyúi • kanyarog ( folyókanyar): folyó lény kanyarog • záľuka (Podjavorinská) • nár. csavar (Timrava) • nat. kiar (Glow)

hajlító gép hajlító gép • hajlító gép • hajlító gép

hajlító lingv. lehetővé teszi alakok megváltoztatását al csökkenése esetén. időzítés • lingv.: rugalmas • hajlékony: hajlító, hajlékony, rugalmas utótagok

hajlító, hajlító p. hajlító

flexia lingv. deklináció és időzítés • hajlítás: A szláv nyelveket a gazdag hajlítás jellemzi

hajlítás p. hajlítás

deklináció gramm. szóalakok kialakulása leeső utótagokkal; ezen alakzatok halmaza • gramm. deklináció: deklináció, főnevek deklinációja • hajlítás

ragozzon grammot. szóalakok cseréje csepp utótagokkal • gramm. deklináció: a tanuló lejt, deklináció latin szavakat • hajlít: minden esetben meghajlítja a szót

hajlítás 1. járás közben, vezetés közben változtassa meg a közvetlen haladás irányát; kanyar létrehozása • kanyar: az autó meghajlik, megfordul a kanyarban; az út kanyarodik, a folyó felé fordul • kanyar • kanyar • kanyar • kanyar • kanyar: néhány kilométer megtétele után fordulunk, balra fordulunk; megcsavarodunk, a tenger felé fordulunk • hív.: simogatás • simogatás: Hová visz, kocsikázik, miért nem megy egyenesen?

2. enyhe ív helyzetbe tegye lefelé al. alsó • hajlítás • hajlítás • hajlítás: hajlítás, hajlítás a vezetéknél • behajlás (be): a szövet meghajlítása, öltözködés • hajtogatás (hajlás a hajtásokba): a szalvéta hajtása • hajlítás (hátrafelé): a fej hajlítása

3. hívás. kifejez légy hűtlen (házasságban) • beszélgetés. kifejez tiltsa: férje egy évig hajlong, megtiltja • pren. kifejez orvvadász • fraz. kifejez orvvadász egy idegen körzetben

meghajolni 1. meghajolni valaki előtt, meghajolni • meghajolni: meghajolni, tisztelettel meghajolni az összes jelenlévő előtt • üdvözölni • kevésbé alkalmas üdvözölni (meghajlással): íjjal üdvözli az eljövendő • elavult. meghajolni (Vansová)

2. mutasson különleges tiszteletet • imádja: imádja őt, imádja istenségként • imádja • tisztelegjen: tisztelje a szépséget, tiszteljen a szépség előtt • cirkusz. imádni • hivatkozni: imádni, hívni Istent • hajlítani • hajlítani • hajlítani • hajlítani (átadni valaki akaratának): (z) hajlítani az urak előtt • fraz. a hát meghajlítása (szervilis vagy megalázó alázat) • pejor. kúszás (túl tiszteletteljesen, megalázva bánni valakivel): bejár a főnök elé • kifej. követelés: a nemesség igénye

sovány 1. hajoljon le az alapállásból • sovány • sovány: gabona hajlik, hajlik, a föld felé hajlik • hajlik • hajlik • hajlik • hajlik (ívben): hajlik, hogy mindent összegyűjtsön • sovány (valamin): hajoljon a bölcső • mérlegelje • ereszkedjen: a terepet figyelembe vesszük, a tenger felé ereszkedünk • hajolunk • hajolunk (megközelítünk egy bizonyos határt): a nap nyugat felé hajlik; neos. vacsorázni

2. csatlakozni valaki oldalához (véleményekben stb.) • meghajolni: meghajolni, meghajolni az ellenfél oldalán • könyvek. gravitálni: gravitálni jobbra

guggolás 1. hajlamosak szabálytalan redők kialakítására • pl. vérzik • mocorog • mocorog: az anyag zsugorodik, sűrű, vér • ráncos • zsugorodik • ráncos • nar. rágcsál (ráncokba költözik): arca ráncosodik, ráncolja a szemöldökét, összezúzódik a vonakodástól • mocorogni • kanyarodni • göndörödni (olyan helyzetbe kerülni, mint csavarodás, göndörülés): papír, furnér sodrott, görbe; leguggol fájdalmában

2. (a testhelyzetről) hajlított • guggolás • guggolás: kuporgás, guggolás a könyvek fölött; guggolás a robot mellett • görnyedés • görnyedés (görnyedés egy kicsit) • hajlítás • hajlítás • hajlítás • hajlítás: nagy terhelés alatt hajlítás • hajlítás

3. lenni, guggolt helyzetben ülni • guggolni: félelmében kuporog apja előtt • kifej. gyűrődni (Rázus) • tompulni • összebújni • sziszegni • horkolni • kifejezni.: kuporgás • nyikorgás • nyikorgás • guggolás (teljesen behajlított térddel legyen olyan helyzetben): nyikorgás, sziszegés a csapok felvételekor • híg.: guggol • vándor: pren. otthon összerándulnak, együtt kóborolnak

görbülni görbülni • meghajlítani: az ujjai görbe a betegségtől, meghajlik • hajlít • hajlít • hajlít • meghajlik • görnyedt • görnyedni (a hátán, a gerincén): a pupilla háta meghajlik ülve; a hallgató meghajlik, meggörnyed, görnyed ülve • megcsavarodik • csavarodik • megcsavarodik • mocorog (a deszka, furnér körül): a tábla meghajlik, hővel megcsavarodik; a furnér csavarodik • hajlik • hajlik • hajlik (konkáv alakra hajlik): a tábla a könyvek súlya alatt meghajlik, meghajlik • deformálódik

csavarás 1. végezzen körkörös mozgást • forogjon • forogjon: a körhinta forog, forog; a föld kanyarodik, forog, megfordul • elcsavarodik • elavult. megcsavarodni: érezte, hogy megrándul a feje • mocorog (gyors körkörös mozdulatokat hajt végre): papírgörgő fortyog • táncol • kanyarodik • elfordul (tánc közben táncol) • keringeni (valami körül): a hold kering a föld körül • vonaglik (a fájdalomtól) • csavar: a lány mindenféle módon megfordul a tükör előtt

2. irányváltás ívben • csavarás • kanyar • kanyar • kanyar: járda megfordult, balra fordul • kanyar • kanyar (irányváltás): autó fordult, jobbra fordult • száguldás • tüsszentés • kanyar (több ívben): lefelé vezető út a domb imbolygott, térdelt • fordult • fordult • fordult: a napraforgó megfordul a fény mögött • elfordul: a ló körbe fordul

3. hívás. kemény, szokásos. ügyesen dolgozzon • csavarjon • forogjon: csavarja, tekerje, pörögjön egész nap az otthon körül • pl. megfordulni: ügyesen megfordul a munkahelyén

4. o. vigyor 1 5. o. hajlítani 6. o. működtetni 1

meghajolni 1. letérni egy adott helyzetről lefelé • meghajolni: a fák meghajolnak, meghajolnak a szélben • hajlanak • hajlanak • hajlítanak • hajlítanak (ívben) • hajlítanak (derékban): hajlítanak előtte alázatban; hajlik, hajlik a földhöz

2. az öv behajlításával al. lehajtja a fejét, hogy tiszteletet mutasson • meghajol: amikor meghajol, tisztelettel meghajol, klánok • üdvözlet • kevésbé alkalmas üdvözletre (meghajlással): mély meghajlással üdvözli a feletteset • elavult. hajolj le (mutasd meg a tiszteletet ismételt íjakkal): hajolj le minden lépésnél (Bodenek)

fújni 1. (növényekről) indákat fogni • betakarni • betakarni • göndöríteni: borostyán göndörödni, gömbölyödni az oszlop körül • felemelkedni • nyújtani • húzni: falra húzni, szőlőt metszeni • pren. költő. tudni: fekete felhők kavarognak körülöttem (J. Kráľ)

2. gyengéden nyomja valaki ellen • vándor: a szerelmesek összegömbölyödtek, elkalandoztak • összebújtak • ölelkeztek: a gyermek az anyához simult • kifej. vándor • hívás. cigány (rókán kóborló) • összebújik (általában a védelem érdekében): karjaiba simul • simulok • nyomkodom • nyomom • nyomom • nyomom: a mellére simulok • pl. dörzsölje (oldalsó szándékkal)

3. feküdjön egy bizonyos helyen a hossza mentén • nyújtás • nyújtás: az ösvény kanyargik, átnyúlik a völgyön • szétterül • szétterül: az ország északi részén dombok vannak • folytatódnak (felfelé kelnek valaminek folytatásaként): az út a távolban folytatódik • kígyó • összegömbölyödik • összegömbölyödik (kanyarokkal kanyarog): a falu kígyó, cikázik az út mentén; a patak megfordul a dombok között • kanyar • kanyar (szél kanyarral): a járda a domb mentén hajlik • geol. kanyargó (a folyó körül): Mérleg kanyarog a völgyeken

hajlítani, meghajlítani 1. íves helyzetbe kerülni, ív alakúvá válni • hajlítani • hajlítani • hajlítani • hajlítani • hajlítani: az ágak hajlanak, hajlanak, klónoznak a gyümölcs terhe alatt; z (o) mozog a földre • hajlít • hajlik • hajlik (általában valamire): hajoljon át egy boltívet; hajlik, derékon hajlik • hajlik • hajlik (eltér az egyenes helyzettől): ujjai meghajlanak, ujjai meghajlanak; fémlemez göndörök • kuporog • kuporog • kuporog (meghajlik a hátsó részen): ropog, guggol a robotban

2. o. lehajol 2

hajlítsa, hajlítsa össze. Kihajol

hajlítható • hajlítható • hajlékony • hajlékony: hajlítható, hajlékony, hajlékony anyag • könyv. rugalmas: hajlítható, rugalmas szavak

hajlítás utáni rugalmasság, visszatérés az eredeti helyzetbe • rugalmasság • rugalmasság • rugalmasság: a szövet rugalmassága, rugalmassága; a gumi rugalmassága, rugalmassága

rugalmasság o. rugalmasság

lágy 1. amely külső mechanikai nyomás alatt könnyen hoz al. alakját megváltoztatja (op. kemény): puha párna • rugalmas • rugalmas (op. szilárd, merev): puha, hajlékony fa; puha, hajlékony fém • képlékeny • alakítható: alakítható, alakítható agyag • rugalmas (op. vastag, merev): rugalmas tészta • finom • puha • selymes (kellemes tapintású; op. érdes): puha, finom, puha ajkak; finom, puha gyep; az ékszerdoboz finom, selymes felülete • laza • kövér • könnyű (szilárd állag nélkül): laza, kövér, könnyű talaj • vékony • pépes (félig szilárd tulajdonságú): vékony, pelyhes széklet • pl.: puha • puha • puha • puha • bolyhos • bolyhos (nagyon kellemesen puha)

2. amely finomságával, harmóniájával stb. Pozitív hatással van az érzékekre. (op. éles, durva) • kellemes • finom: a bemondó lágy, kellemes hangja; kellemes, finom hangvételei a keringőnek • lágy • elnémítva: a festő néma, lágy színeket használt (op. erős, mutatós); gyengéd, visszafogott lépések (op. meredek, meredek) • rugalmas • rugalmas • sima • harmonikus (kiegyensúlyozott benyomással hat; pren. fokozatosan, éles ingadozások nélkül végezzük; op. meredek, meredek): rugalmas, rugalmas, sima balerina mozgások; a társaság zökkenőmentes, harmonikus átmenete az új rendszerbe • kerek • homályos (látható szabálytalanságok nélkül stb.): puha, kerek, homályos arcvonások • hud. anyajegy (op. major): puha, vakondskála • pl.: puha • puha • puha • puha

3. amely tele van érzéssel, együttérzéssel, toleranciával al. akinek könnyen ki van téve idegen akarat; a következő tulajdonságokat jelzi (op. kemény): az apa puha ember • érzékeny • jó (op. érzéketlen, könyörtelen, gonosz): puha, jó szíve van; érzékeny, jó nő • együttérző (op. érzéketlen, kegyetlen, kegyetlen): puha, együttérző lélek; együttérző vigasztaló szavak • hajlékony • megengedő • jutalmazó (op. könyörtelen, megalkuvás nélküli): lágynak lenni, másokkal szemben jutalmazni; nyugodt, rugalmas természetű • megközelíthető • megbocsátó • jóindulatú • toleráns • toleráns • könyv. jóindulatú (op. elérhetetlen, könyörtelen): a tanár megközelíthető, megbocsátó, jóindulatú a hallgatók számára; toleráns, toleráns, jóindulatú politikus • szelíd • kedves • kedves (általában emberi megnyilvánulásokról): lágy, szelíd, kedves, szeretetteljes pillantást vetett rá (op. szigorú, szigorú); puha, szerető simogatás

rugalmas p. hajlítható, hajlékony 1, 2

megfelel 1. amely könnyen engedelmeskedik az al által könnyen elnyelt fizikai nyomásnak. alakot változik (átlátszatlan) • puha • puha: hajlékony, puha szövet; puha haj; hajlékony, puha fű; puha ólom • rugalmas (hajlékony a kellő nedvesség miatt): rugalmas tészta, rugalmas bőr • hajlékony • alakítható • alakítható • alakítható • műanyag (az anyagokról): hajlékony fém; formázható, alakítható, alakítható tömeg; műanyag modellező agyag

2. amely befolyásolható, meggyőzhető, megszerezhető (az emberről és tulajdonságairól; op. Rugalmatlan) • puha (op. Kemény): rugalmas, puha természet • megengedett: megengedett anyai szív • gyenge • befolyásolható • regresszív • regresszív (nem nagyon) határozott; op. erős, ellenőrizhetetlen, hajthatatlan, hajthatatlan): gyenge, ellenőrizhetetlen jelleg; legyen hálás, kifizetődő

rugalmas 1. amely képes hajlítás, összenyomás stb. térjen vissza az eredeti helyzetbe (a tárgyról, az anyagokról; op. rugalmatlan) • elasztikus: elasztikus, elasztikus szövetből készült ruha; rugalmas, rugalmas szálak • hajlékony • hajlékony: hajlékony, hajlékony fonott • ill. rugalmas: rugalmas anyag • híg. gonosz; szívós (erős, mégis rugalmas): kemény fa

2. jó, könnyen mozgatható (személyről); rugalmasság, jó rugalmasság jellemzi (az emberi testről, szervekről és tevékenységeikről; op. rugalmatlan) • rugalmas (op. rugalmatlan) • rugalmas: rugalmas, rugalmas sportoló test; hajlékony, mozgékony alkat, járó • vékony. mozgékony (Ondrejov) • rugalmas: rugalmas mozgások • ill. rugalmas: rugalmas izmok • húros (rugalmas, mint egy húros): húros személy, tengely, lépcső • pren. kifejez: gumi • gumi (akárcsak a gumiban): gumi, gumi testtornász • élénk • lendületes • könnyű (rugalmas és gyorsan mozgó): élénk, lendületes fiú; élénk, könnyű lépés • rugalmas • feszes (a bőr körül)

3. rugalmas, könnyen alkalmazkodik az új feltételekhez, körülményekhez (személyről és tevékenységéről; op. Rugalmatlan) • furcsa. rugalmas: rugalmas rendszer, rugalmas embertípus • alkalmazkodó: adaptív gondolkodás (op. csontosodott, konzervatív) • gyors (megfelelően és gyorsan reagál): gyors szervező, gyors helyzetmegoldás • zökkenőmentes: folyamatos gyártás • operatív (rugalmas menedzsmenten alapul) ): operatív munka, operatív beavatkozás

gyorsan és könnyen mozog (egy személyről); amely könnyen, gyorsan és simán fut • élénk: lendületes, lendületes öregasszony; élénk, élénk mozgások • nat.: lengés • lengés (Hviezdoslav, Jégé) • érzékeny • élénk: érzékeny, élénk gyermek; élő tánc • mozgó • szeszélyes • mozgékony • ügyes (mozgás; op. mozdulatlan, rángatózó): legyen mozgó, szeszélyes táncosod; ügyes, ügyes tornász • rugalmas • rugalmas • mozgékony • húros (akinek van rugalmassága és ereje; ki olyan, mint egy húr; op. rágja, gyenge): rugalmas, rugalmas teste; unalmas, vonós alak • elavult.: húros • húros • vékony.: húros • húros (Hurban, Štúr) • pl. šibký • nár. furcsa: széles, furcsa agglegény • krepp • éles: éles, éles lépések • friss • gyors • dinamikus: friss, gyors, dinamikus tempó (op. lassú) • könnyű • sima • könyv. lebegő (járásról, mozgásról) • helytelen. Okos

rugalmas 1. engedés fizikai nyomásnak • megfelelő: rugalmas, megfelelő tészta; hajlékony, hajlékony agyag • puha: puha szőr • alakítható (formálható): alakítható anyag • formázható (alakítható): alakítható tömeg • szakítószilárdság: vontató

2. rugalmasság, rugalmasság benyomását kelti: rugalmas mozgások • sima: sima lépés • rugalmas: rugalmas mozgások • rugalmas (könnyen hajlítható): rugalmas test