Évente 1,3 milliárd tonna ételt dobnak el a világon. Ez a bolygónkon termelt összes élelmiszer harmada. Minden tizedik ember azonban éhesen alszik.
Az élelmiszer-pazarlás globális probléma, de Szlovákiában mintha úgy tennénk, mintha nem érintenénk. Ennek azonban pont az ellenkezője van. A felvevők között vagyunk az élelmiszer pazarlásában.
Éhes emberek milliói ehetnek
Közép-Európa az egyik leginkább pazarolt régió. Ez a régió láncai és élelmiszerbankjai által a pozsonyi Foodwaste konferencián bemutatott statisztikákból következik.
Azonban nem minden ételnek kell a kosárba kerülnie. A kiskereskedelmi láncoknak lehetőségük van eladatlan ételeket adományozni jótékonysági célokra.
Például az elmúlt négy évben a Tesco lánc 12 000 tonna ételt adományozott rászorulóknak Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Ez körülbelül 29 millió adag étel rászorulóknak.
2020-ig a régió minden üzletének üzletei élelmiszereket osztanak szét élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek, amelyeket egyébként kidobnának. Természetesen ezeknek olyan élelmiszereknek kell lenniük, amelyek biztonságosak az emberi fogyasztásra.
Szlovákiában a láncok a minimális eltarthatósági idő lejárta előtt adományozhatnak élelmiszert közvetlenül jótékonysági szervezeteknek vagy az Élelmiszerbanknak. A Szlovák Modern Kereskedelmi Szövetség (SAMO) társult láncai ezt teszik. Maguk a termelők is adományozhatnak ételt.
A legtöbbet pazaroljuk
"A nagy hulladék például a pékárukban van. Ez óriási probléma "- mondja Mark Simister, a Tesco közép-európai vezérigazgatója. Hozzáteszi, hogy a lánc törli az ingyenes 1 + 1 részvényeket is, amelyek szintén hatalmas vásárlásokhoz és pazarláshoz járulnak hozzá.
"Csak októberben vizsgáltuk meg a hulladék mennyiségét, mert nincsenek nagy ingadozások. Természetesen a hulladéknak is megvannak az évszakai. Például karácsonykor és húsvétkor egyre nagyobb a hulladék. A nyár folyamán a gyümölcs- és zöldséghulladék mennyisége ismét jelentősen növekszik "- magyarázza Kasza Gyula, a Magyar Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Bizottság elnöke.
Az élelmiszer-pazarlást 2016 októberében feltérképező bizottság új megállapításai szerint az átlag magyar évente mintegy 40 kilogramm ételt dobott el.
Új számok hiányoznak Szlovákiára. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint azonban szó szerint mesterei voltunk a kiutasításnak. Az átlagos szlovák évente 163 kilogramm ételt dobott el. Az európai átlag 173 kilogramm.
A városokban élők vannak leginkább pazarolva, a gazdasági helyzet nem játszik ilyen szerepet. A WRAP, a Hulladék és Erőforrások Akcióprogram megállapításai szerint azok az emberek vesztegetik el a leginkább veszteségeket, akik nem látják az erőfeszítést, az időt és az emberi munkát.
Bárki spórolhat
Az el nem fogyasztott élelmiszerekből származó hulladék nemcsak a környezetet, hanem a pénztárcánkat is megterheli.
"Ennek a pazarlásnak több oka is van. Az emberek eldobják az ételt, mert az rosszul megy, vagy csak nem tudják, meg lehet-e még enni, de eldobják "- magyarázza Richard Wannap, a WRAP főnöke.
"Vezessen naplót, akár papíron, akár mobilján. Írja le, mennyibe kerül a kosárba helyezett étel. Meg fog lepődni, hogy mennyi pénzt dob el csak így. Néhány családban ez tíz-száz euró havonta "- mondja Swannell.