hogyan

A preeclampsia a terhességgel járó súlyos betegség. Ma is ez az újszülöttek és az anyák morbiditásának és halálozásának fő oka. A preeclampsia előfordulása az összes terhes nő 3-10% -ában mozog.

A preeclampsia kialakulásának specifikus kockázatának meghatározása, a korai előrejelzés és a megfelelő kezelés pozitív értelemben jelentősen befolyásolhatja a terhesség kimenetelét. Az első negyedéves szűrésnek köszönhetően, amelyet a terhesség 11. és 14. hete között végeznek, időben azonosíthatjuk a magas kockázatú terhes nőket, majd intenzíven figyelemmel kísérhetjük őket. Az acetilszalicilsav (aszpirin) a preeclampsia hatékony megelőzése magas kockázatú terhes nőknél.

Az egyetlen célzott kezelés a szülés

A preeclampsia kezelésének kérdése az, hogy nem ismerjük ennek a betegségnek a célzott kezelését. Az egyetlen célzott kezelés manapság a szülés. A preeclampsia diagnosztizálásakor azonban gyakran már nem vagyunk képesek megakadályozni a betegség előrehaladását, és az anya és a magzat életét fenyegető veszély miatt idő előtt megszakítjuk a terhességet. Az ilyen koraszülés káros következményekkel jár az újszülött számára is.

Ezért ma a kutatás a betegség lehető legkorábbi diagnózisára összpontosít annak érdekében, hogy megakadályozza a betegség progressziójából eredő súlyos szövődmények előfordulását.

Mi a preeclampsia valójában?

A jelenleg meglévő tudományos ismeretek tekintetében a preeclampsia patogenezisének legígéretesebb elmélete az egyensúlyhiány elmélete tűnik. angiogén tényezők, azaz a méhlepényben az erek képződését befolyásoló tényezők. A méh és a méhlepény közötti érágyban az oxigénhiány miatt túltermelés tapasztalható az ún. antiangiogén tényezők.

Az egyensúlyhiány előfordulása preeclampsia-ra utaló tüneteket eredményez, például magas vérnyomás az anyában, az érfal károsodása, az anya szerveinek károsodása, duzzanat és vesekárosodás a fehérje vizelettel való szivárgásával.

Ma az angiogén faktorok szintjét nyomon lehet követni egy modern tesztnek köszönhetően, amely az anya vérének gyűjtéséből áll. E tényezők szintje még a preeclampsia első tüneteinek megjelenése előtt nincs egyensúlyban. Ez a tudás lehetővé teszi számunkra a preeclampsia korábbinál korábbi felismerését.

Érdekes megjegyezni, hogy ezen tényezők egyensúlyhiánya nemcsak a preeclampsia kialakulásával függ össze, hanem az intrauterin magzati halál és a súlyos placenta rendellenességek kockázatát is megjósolja a magzat későbbi növekedési korlátozásával. Minél előbb kialakul a terhesség patológiája, annál markánsabb az angiogén tényezők egyensúlyhiánya.

Fontos a korai diagnózis

A tesztet (sFlt-1/PlGF arány) a preeclampsia kialakulásának kockázatával küzdő terhes nőknél kell elvégezni. Ez a teszt azonban nem áll rendelkezésre a Szlovák Köztársaság összes magas kockázatú páciense számára, bár ennek a tesztnek a korai diagnózis részeként történő bevezetése csökkentené a felesleges kórházi kezelések és az idő előtti beavatkozások számát. Úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben ez a teszt rutinszerű segítővé válik az orvosok számára a preeclampsia rövid távú előrejelzése és diagnosztizálása szempontjából.

Ez a fontos diagnosztikai vizsgálat elérhető a munkahelyünkön, a Kassa-Šaca Kórház nőgyógyászati ​​és szülészeti klinikáján. A preeclampsia korai diagnózisa mellett e teszt elérhetősége lehetővé teszi számunkra a felesleges kórházi ápolás számának csökkentését a feltételezett preeclampsia miatt.

Ennek a tesztnek a segítségével a magzat közelgő méhen belüli elhalását több esetben is észleltük. Egy 28 éves beteg, először anya, a terhesség 30. hetében jött magzati ultrahang szűrésre. Az ultrahanggal kiderült az IUGR (a magzat intrauterin növekedési korlátozása), egy súlyos oligohidramnion (a magzatvíz hiánya), ami placenta elégtelenségre utal.

Az sFlt-1/PlGF teszt eredménye rendkívül magas értékeket mutatott (2150). Ilyen értékek mellett fennáll a magzat méhen belüli elhalásának kockázata, ezért ajánlott 24 órán belül megszakítani a terhességet. A beteget egy perinatológiai központba küldték, ahol e vizsgálat alapján akut császármetszést végeztek, és a gyermek túlélte a korai beavatkozásnak köszönhetően.